Bormarketing: szakmai szervezetek egységes tiltakozása az alap állami ellenõrzése ellen

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Szõlõ és Bor Szövetség, a Magyar Bor Akadémia, a Pannon Bormíves Céh, a Magyar Független Szõlõ és Bortermelõk Országos Szövetsége, valamint a Magyar Agrárkamara szerint ugyanis a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) rendeletmódosítási terve kizárja a szakmai szervezeteket a bormarketing program kialakításából és annak ellenõrzésébõl. Annak ellenére tervezi ezt a VM, hogy 2006-ban ennek ellenkezõjérõl kötöttek megállapodást az akkori agrárminiszterrel, amit azóta nem mondott fel senki – állítják. Legfõbb kifogásuk a vidékfejlesztési tárca alá tartozó Agrármarketing Centrum (AMC) meghatározóvá tétele, az állami marketingszervezetet ugyanis alkalmatlannak tartják a bormarketing-feladatok ellátására.

Nagyobb szerepet szánna a vidékfejlesztési tárca az AMC-nek a borászok befizetéseibõl feltöltött közösségi bormarketing-alap felhasználásában – derül ki a VM rendeletmódosítási tervezetébõl. Az elõterjesztés szerint a jelenleg hétfõs Bormarketing Bizottságot – amely a marketingprogramok szakmai elbírálásáért felelõs – 11 tagúra bõvítenék. A tagokból tíz fõt a miniszter jelölne, a fennmaradó helyet pedig az AMC igazgatója töltené be, aki egyben a bizottság titkára is. Már ezt jogilag összeférhetetlennek tartják a szakmai szervezetek, ugyanis így ugyanaz a szereplõ fogalmazná meg a szakmai feladatokat, venne részt a döntéshozatalban, kötné meg a szerzõdéseket, és ellenõrizné a végrehajtást.

A borász szakmai szervezetek szerint a tárca ezzel a lépéssel felrúgja azt a 2006-ban kötött megállapodást, amit az akkori szakminiszterrel kötöttek, és amit hivatalosan nem mondott fel a VM. Abban ugyanis az szerepel, hogy a bizottság tagjai közül hat fõt a szakmai szervezetek által alapított – azóta felszámolás alá került marketingcég – jelöli, egyet pedig a miniszter. A tárca a tervezett jelölési gyakorlattal kizárná a szakmai szervezeteket a közösségi bormarketing program pályázatainak kiírásából, elbírálásából, illetve az utólagos elszámolás ellenõrzésébõl – állítják. Az ezekben a szerepekben kizárólagosságot kapó AMC-t ugyanakkor az egyéb kérdésekben sok esetben megosztott szervezetek egységesen alkalmatlannak ítélik a feladatra – a bormarketing szervezetének 2006-os átalakítása elõtt éppen azért lobbiztak, hogy az AMC maradjon ki a rendszerbõl.

Az AMC kifizetõ ügynökségként szerepelt eddig a bormarketingben, az elmúlt két évben pedig a borászok szerint akadályozta a szakmai befizetések hatékony felhasználását. Erre példaként a 2009. második félévi finanszírozás kiírásának „elszabotálását”, illetve a 2010. második félévi program lebonyolításához szükséges kiírás elmulasztását hozzák fel.

Simon Péter, az AMC igazgatója nemrégiben tájékoztatta a sajtót a tervezett változásokról, amit a szakmai szervezetek szintén kifogásoltak, mivel szerintük a rendszer átalakítását kész tényként jelentette be. Akkor Simon a jobb hatékonysággal indokolta a változtatásokat, illetve azzal – ahogyan ezt egyébként a rendelettervezet elõterjesztése is tartalmazza –, hogy a szakmai szervezetek széthúzása miatt nem mûködött jól a közösségi bormarketing.

Az AMC-igazgató tájékoztatása szerint mostanra egymilliárd forint lekötetlen forrás gyûlt össze az alapban. Egyes szakértõk szerint ehhez legalább ekkora uniós forrást lehetne társítani, ami miatt már érdemes elgondolkodni azon, hogy az államigazgatáson belül külön szervezeti egység felügyelje a bormarketinget.

Forrás:
Agromonitor
http://www.agromonitor.hu