Borkommandó helyett kötelezõ lepárlás

A Kiskunsági Mezõgazdasági Szövetség szervezésében nemrégiben tartott szakmai tanácskozáson agrárberkekben jól ismert elõadó, dr. Baintner Ferenc, az FVM EU-integrációval foglalkozó fõosztályának helyettes vezetõje adott tájékoztatást az EU agrárszabályozásáról és arról, mire számíthatnak belépés esetén a magyar gazdálkodók. A résztvevõk kérdésére a szõlõrõl és a borról a többi közt a következõket mondta el:

A hazai rendszerben létezõ ültetvénytelepítési támogatás az EU-ban nem ismert. Új szõlõültetvény létesítéséhez, amivel a terület is növekedne, az unió nem ad támogatást. A régi terület felújításához, fajtaváltáshoz igen, de a terület nem növekedhet. (Tehát csatlakozás esetén az jár jól, akinek még az idén lehetõsége van területe megnagyobbításához.)

Az elõadó elmondta: a magyarországi borvidékek az unióban a C. I. b. jelû zónába kerülnek. A zónabeli hovatartozástól függnek a borkészítésnél alkalmazható technológiák, eljárások stb. A számunkra kijelölt zónában lehetséges a bor cukrozással történõ javítása. Az asztali bornak az EU-ban 8 százalék alkoholt kell tartalmaznia, ehhez képest Magyarországon 10 évig még megengedik, hogy minimum 7,7 százalékot tartalmazzon. A minõségi borok alkoholtartalmát 9 százalékban határozták meg, itt nincs engedmény számunkra sem.

Egyébként az Európai Unióban a piacszabályozás csak az asztali borokra vonatkozik, a minõségiekre nem, mert azok nem okoznak zavart, piacuk a normál versenyszabályok szerint mûködik. Az elõadó itt megjegyezte: uniós tagságunk esetén várható, hogy a borszõlõ ára valamelyest emelkedik. Elmondta, hogy 25 hektoliteres tároló kapacitás felett a borkészítésnél keletkezõ melléktermékeket kötelezõ lepárolni. Mint mondotta, ez a szigorúan vett szabály az EU-ban a borkommandót helyettesíti. Így érik el, hogy lõrék, hamisítványok nem zavarják a piacot. Minden pincészetnek el kell számolnia a seprûvel, a törköllyel stb. Érdekességként hangzott el: a Rizlingszilvánit 7 év türelmi idõvel át kell keresztelni Magyarországon is a Müller-Turgau névre. Az FVM fõosztályvezetõ helyettese beszélt még a \”három tiltott gyü-mölcsrõl\” is: az almáról, a körtérõl és az õszibarackról, amelyek piaca túltelített a mostani unióban, ezért ezekhez csak a fajtaváltást, felújítást vagy kivágást célzó támogatás képzelhetõ el.

Egy más témájú kérdés volt: az EU-ban kötelezõ-e a talajvizsgálat? A válasz: csak az agrár környezetvédelmi programban résztvevõ gazdáknak kötelezõ az érintett területen. Az EU-ban a minimális intervenciós felvásárlás gabonából 80 tonna. Összeadhatja-e ezt a mennyiséget például három gazda? Összeadhatja. Az EU-ban támogatásra életképes tevékenység, vállalkozás számíthat. A támogatás idején kell életképesnek lenni vagy pedig az által kell életképessé válni? – szólt egy újabb kérdés. A válasz: az új belépõknek a támogatott beruházással kell életképessé válniuk. A biotermelõk mire számíthatnak, ha belépünk az EU-ba? Semmi különösre, hiszen már átvettük a közösség szabályait. Kérdések kapcsán közölte még az elõadó, hogy a cukor kvótáját az EU-ban a gyáraknak osztják le, nem a répatermelõknek, továbbá, hogy a rizsre 21 ezer forint lesz 2004-ben a hektáronkénti közvetlen támogatás, ami kevesebb a jelenlegi hazainál.

Forrás:
Petõfi Népe
http://www.petofinepe.hu