Borhamisítók, borgyalázók kifelé!

Sikeresen egyeztettek szerdán a parlamenti pártok és a szõlészeti, borászati érdekképviseletek az elõkészítés alatt álló hegyközségi törvény és a bortörvény kapcsán – értesült a NAPI Gazdaság. Az egyeztetés kezdeményezõje, Karakas János szocialista országgyûlési képviselõ a megbeszélés után elmondta, hogy most már teljes körû támogatást élvez a bortörvény módosítása kapcsán több lényeges rész. Az egyik az ellenõrzés, a másik a hamisítások különválasztása, a harmadik a borfeldolgozók felelõssége kapcsán rendkívül fontos – fogalmazott Karakas. A borospalackok kupakjára – osztrák mintára – az ûrmértékjelzés mellé felkerülne egy 2 betûbõl, 6 számból és ismét 1 betûbõl álló számkombináció, amelynek alapján – a számkombinációkat rendszerbe foglaló számítógépes adatbázis segítségével – meg lehetne oldani az ellenõrzést. PET-palackoknál a zsugorfóliára lehetne tenni a számokat. Az osztrákok ma már csak a minõségi boroknál használják ezt, de kezdetben teljes körû volt az elterjedtsége. Egyetértés van arról is, hogy jogilag kétféle borhamisítás lenne: enyhébb és nagyobb. Az elsõ csoportba tartoznának például az olyan esetek, amikor valaki 5 százalékkal túlcukrozza a bort (asztali borok esetében a cukrozás megengedett), ezt minõségvédelmi bírsággal szankcionálnák a bortörvény módosítása szerint. A szigorúbb, például meg nem engedett anyagokat is alkalmazó hamisítás ugyanakkor már a jövedéki törvényt sértõ bûncselekmény lenne. A borfeldolgozóknak felelõs vezetõi lennének továbbá a jövõben, akiket felelõsségre lehetne vonni konkrét ügyekben, ezeket a helyzeteket ugyanis a múltban nem igazán sikerült kezelni. Ami a hegyközségi törvényre vonatkozó módosításokat illeti, várhatóan 100 hektárra növekszik az eddigi 50 hektár terület, amelyen hegyközséget lehet létrehozni. Nem javasolták viszont a szakemberek azt, hogy a hegyközségeknél ültetvénynagyság szerint lehessen szavazni, így marad az egy tag, egy szavazat elv, ugyanezzel kapcsolatban a Hegyközségek Nemzeti tanácsa (HNT) esetében még további egyeztetésre van szükség.

Azt a képviselõ és a HNT szakértõi is megerõsítették, hogy a tavalyinál és a becsültnél is kisebb szõlõtermés lesz az idén, a visszaesés a múlt évhez képest akár 30 százalékos is lehet. A csökkenés oka elsõsorban a kedvezõtlen idõjárás. Több helyen a szõlõszemek rothadása miatt lett kevesebb a termés, illetve a napfényes órák száma nem volt elég. A korai és középérésû fajtáknál az elõzõ két-három évjárathoz képest 1-3 mustfokkal is alacsonyabbak a beérési cukorfokok. Mintegy 10-15 százalékkal megnõtt ugyanakkor a szõlõ ára, fajtától függõen. A fehérszõlõk alapára kilogrammonként 30-60 forint, a kékszõlõké 40-80 forint közötti. Az augusztusi készletfelmérés szerint mintegy 3,2 millió hektoliter óbor van a pincékben. Emellett a feldolgozói értékesítési árak is 10-20 százalékkal alacsonyabbak az elõzõ évinél.

A \”tiszta\” bort produkálók közül is sokaknak fõhet a feje amiatt, hogy az utóbbi idõben fokozottabban vizsgálják a foglalkoztatás körülményeit a munkaügyi ellenõrök, a szõlõtermelés ugyanis (hasonlóan a mezõgazdaság más ágaihoz) a feketemunka egyik fõ terepe. Ha még ez sem riasztja el a vállalkozót, hogy szõlõ- és borkészítésre adja a fejét, akkor majd az ejti gondolkodóba, hogy mekkora összeget kell befektetni egy borgazdaság felépítésébe: szakértõk 160-200 millió forintra becsülik egy közepes méretû borfeldolgozó beruházását. No nem is tolongnak: körképünk szerint nehezen találnak új gazdára a nevesebb hazai területek, ahol hektáronként és borvidékenként 1-10 millió forintot kóstál manapság a szõlõtermesztésre alkalmas föld.

Forrás:
Napi Gazdaság
http://www.napi.hu