Borfalu – sajtótájékoztató
Nem elhanyagolható szempont, hogy az Elsõ Magyarországi Borfalu a települések számára is kitûnõ bemutatkozási lehetõség, hiszen a borászatokon keresztül felkelti az érdeklõdést az adott régió, az adott település iránt, élénkítve ezzel a borturizmust, a falusi turizmust. A BORFALU lehetõséget kínál a népmûvészeti, kézmûipari ágazat termékeinek, ezeken keresztül a „hungarikumok” bemutatására is. Ezek az idegenforgalmi tényezõk a maguk oldaláról pozitív hatást gyakorolhatnak a település gazdasági életére, s egyben fontos elemei lehetnek a területfejlesztésnek.
KISBÍRÓK
2004. szeptember 04-én, 6-7-8-9-én a fõváros forgalmasabb pontjain (Vörösmarty tér -Váci utca – Dunakorzó-Nyugati pályaudvar; Andrássy út – Hosök tere – Keleti pályaudvar – Oktogon; Margit-sziget – Millennium park Mamut – Déli pályaudvar; Örs vezér tere – Árkád Üzletközpont – Pólus center – Károlyi udvar Blaha Lujza tér) kisbírók dobolják ki a rendezvény hírét. A kisbírók mellett egy-egy hostess osztogatja a rendezvény szórólapját.
2004. szeptember 04-én, 6-7-8-9-én a fõváros forgalmasabb pontjain (Vörösmarty tér -Váci utca – Dunakorzó-Nyugati pályaudvar; Andrássy út – Hosök tere – Keleti pályaudvar – Oktogon; Margit-sziget – Millennium park Mamut – Déli pályaudvar; Örs vezér tere – Árkád Üzletközpont – Pólus center – Károlyi udvar Blaha Lujza tér) kisbírók dobolják ki a rendezvény hírét. A kisbírók mellett egy-egy hostess osztogatja a rendezvény szórólapját.
JEGYEK
A belépõ egy napra 1000 forintba kerül, de aki délután kettõ elõtt érkezik, 50%-os kedvezménnyel léphet be a BORFALU területére. A jegyhez jár egy Borfalu emblémával gravírozott üvegpohár, amely az egész napos kóstolást teszi könnyebbé. A belépo a programokon való egész napos részvételre jogosít fel, beleértve az esti koncerteket is. A belépojegy ára nem tartalmazza a kóstolójegyeket, amelyek a rendezvény területén található mozgó hostessektol szerezhetok be 50 forintos egységáron. Ezek a BORFALU területén lévõ standokon beválthatók.
PROGRAMOK
A négynapos rendezvény során számos kulturális-szórakoztató programra kerül sor. Lesz nyilvános borverseny, ahol a beérkezett fehér borokat szakmai zsûri minõsíti, melynek tagjai nemzetközi borbírálók, illetve civil szakértok. Benke Laci bácsi sajátos showja keretében minden nap valamilyen bivalykülönlegességgel szolgál a látogatóknak: hol alföldi bivalypörkölttel, hol felvidéki áfonyás bivalyraguval, hol bivalyperkelttel banda gazda módra. A 2000 októbere óta Román Sándor nevével fémjelzett EXPERIDANCE csapata egyedülálló táncprodukcióval kápráztatja el a közönséget. Fellépéseik nagyszabású szakmai illetve technikai felkészültségrol tesznek tanúbizonyságot, produkcióik részben ettol egyediek. Eloadásaikon a minoséget – az arányok megtartásának figyelembevételével – egészségesen ötvözik a popularitással. Színpadi ötös fogatuk, mely a nézoket estérol-estére rabul ejti, nem más, mint a tánc, a koreográfia, a jelmez, a fény, a hang, illetve mindezek precízen összerendezett kavalkádja. A neves társulat a Borfalu elso estéjén a BEST OF EXPERIDANCE címu produkcióval rukkol elo. A fiatalabb korosztály sem fog unatkozni: a Gyermeksátor programjai között olyanokkal találkozhatnak, mint Halmos Kata és Fakutya együttes, Állami Bábszínház Bábelõadás, Ládafia bábszínház, Lángos és Szörpfelismerõ verseny, kézmûves foglalkozások. Az opera és operettek rajongóira is gondoltak a szervezõk: az OPERETTFALU (nagyszínpad) elõadásában népszerû áriák, betétek szólalnak meg neves muvészek eloadásában. A SZÁZTAGÚ CIGÁNYZENEKAR koncertje azért is számít kuriózumnak, mert Magyarországon évente csupán kétszer lép fel a világhíru zenekar. Eloadásukban klasszikus muvek csendülnek fel. A szabadtéri koncert életre szóló élményt ígér (részletek: www.borfalu.hu).
BORLOVAGRENDEK
Francia és belga polgárok 1960-ban alakították meg középkori mintára a Bacchusi Borrendek Nemzetközi Szövetségét (Federation Internationale des Conferies Bacchiquees, rövidítése FICB) Párizs székhellyel. Az elsõ magyar borlovagrend, a Pax Corporis 1976-ban Baja-Vaskúton jött létre.
Magyarország a FICB-hez 1978-ban csatlakozott, amikor már a szervezet tagjai között találta az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát. Nagy-Britanniát, Olaszországot, Spanyolországot, Szlovéniát és Hollandiát. Késõbb a nemzetközi szervezet tagországainak a száma Portugália, Ausztria és Svájc felvételével 13-ra bõvült, ami összességében több mint 100 borrendet jelent. A nemzetközi szervezethez tartozó borrendi tagok száma több ezerre becsülhetõ. A Magyarországi Borrendek Országos Szövetségét 13 borrend 1989-ben hozta létre. Az Országos Szövetség jelenleg 34 borrendet foglal magába. E szervezetek ünnepélyes, misztikus, a középkori lovagrendi hagyományokra támaszkodó külsõségek között esküsznek fel saját borukra, borvidékükre, de sokat tesznek a magyar szõlõ- és borkultúráért, a magyar bor ügyéért, illetve a bor kulturált fogyasztásának megismertetéséért és terjesztéséért.
Borlegendájuk, avatási ceremóniájuk, díszes ruhájuk, zászlójuk, címerük kötõdik a táj történelmi hagyományaihoz. Belsõ életük a kellemes bor körüli összejövetelek, közös kirándulások, külsõ megjelenésük pedig a borünnepek, vagy valamilyen módon a borhoz kapcsolódó rendezvényeken való részvétel jegyében zajlik.
A borrendek által nyilvános helyeken szervezett látványos, kosztümös felvonulásokat, avatási ceremóniákat mindig sok száz, sok ezer érdeklõdõ kíváncsi szemei kísérik. A nemzetközi szervezetben való aktív részvétel, az évente más-más országban megrendezésre kerülõ kongresszusok pedig a magyar bor külföldi megismertetésében játszanak fontos szerepet. Tevékenységük iránt egyre nagyobb az igény a legkülönbözõbb szervezetek, intézmények részérõl. A borrendek maguk határozzák meg mûködési rendjüket, ünnepeiket, ceremóniájuk rituáléját és zászlós borukat. Ez utóbbi a termõtáj legjellegzetesebb, legnevezetesebb és legjobbnak ítélt bora. Például a Zsigmond Király Borlovagrend (Tata) zászlós bora a Neszmélyi Olasz rizling, az egri Vinum Agriense Borlovagrenddé az Egri Bikavér, a balatonboglári Bonus Bonorum Borrendé pedig a Boglári Muskotály. A kiskõrösi „Gondûzõ” Borlovagrend a Kiskõrösi Kékfrankost választotta zászlós borának, míg a Promontorium Borrend (Budafok) a Promontóriumi Óvörös bort, a Szent Vince Borrend a Csongrádi Cabernet franc-t, a Chevaliers de Törley a Törley Extra Cuvée Dry pezsgõt.
A borrendek a legenda, a ceremónia és egyéb borrendi kellékek kialakításához az általuk képviselt borvidék, kisebb termõtáj történelmi, kulturális, néprajzi és termesztési hagyományaiból merítenek. Nevük utalhat a borlovagrend földrajzi helyére, a táj híres szülötteire, szakembereire vagy különbözõ tárgyi emlékekre.
A borlovagok között sok szõlész-borász, vendéglátós, idegenforgalmi szakember található, de szerencsére egyre több a laikus résztvevõ is a mozgalomban. Ez utóbbiak olyan borkedvelõ, borértõ emberek, akik szõlõvel és borral kedvtelésbõl, kikapcsolódásként foglalkoznak. A borrendekben vannak rendes és tiszteletbeli tagok, mint a legtöbb hasonló szervezetben.
A borrendek saját szabályzatuk alapján, ünnepi ceremónia keretében avatnak új tagokat. Ezt természetesen megelõzi egy sikeres próbatétel. Ennek során a jelöltnek valamilyen borhoz, borvidékhez kapcsolódó gyakorlati feladatot (pl. lopózás, borospalack kinyitása, borkiválasztás) kell végrehajtani, néha ezekhez a térséghez kapcsolódó szakmai, néprajzi – elméleti kérdés is társul. A sikeres próbatétel után a borrendre és annak zászlós borára történõ eskütétel következik. Majd a nagymester a borrend jelképét jelentõ eszközzel (kard, lopó, bot) az új tagot a rend tagjává avatja.
A BORFALU négynapos rendezvénysorozatán Magyarország borászatai cserélnek ízeket, tapasztalatot és filozófiát egymással, valamint a külföldi borászatok képviselõivel. A komoly munka után egy-egy jó pohár bor mellett népzene, opera, könnyûzene és sok-sok tánc teszi felszabadulttá a hangulatot és biztosítja, hogy a mi \”Falunkban\” négy napon át lüktessen az élet. Az esemény az érzékek fesztiválja; a látogató nemcsak ízlel, hanem látja és hallja is a történéseket, még az is, akinek nincs alkalma kilátogatni a helyszínre, hiszen a média folyamatosan hírt ad a Borfaluról.
A BOR VILÁGA – A VILÁG BORA
KONFERENCIA
2004. szeptember 10.
VAJDAHUNYADVÁR
Budapest
A konferenciát megnyitja a konferencia levezetõ elnöke: Dr. Kállay Miklós professzor, BKAE Élelmiszer-tudományi Kar, Borászati Tanszék vezetõje
Konferencia moderátora és háziasszonya: Szlatényi Éva
09.00
Durkó Péter zeneszerzõ – Szignál
Beköszöntõ: Zene mindenek elõtt.
09. 15
Dr. Csoma Zsigmond, kutató
Elõadás címe: A történelmi magyar borvidékek a XIX-XXI. században
Felkért hozzászólók:
Korpás András – Szlovákia
Rozsmán István – Szlovénia
A BORRÓL MÁSKÉNT. BOR ÉS EGÉSZSÉG
Visszapillantás: 1938-ban a budapesti világkiállításon tartotta elõadást dr. Luka István belgyógyász az Egészségpolitikai társaság (EPOL) alelnöke a bor és egészség kapcsolatáról. Ezt az archív anyagot, eleveníti fel számunkra fia:
10.15
Dr. Luka László orvos, pszichiáter.
10 perc szünet
10.35
Dr. Fehér János belgyógyász professzor
Elõadás címe: Borterápia elméleti hátter
11.00
Dr. Rosivall László kutató nephrológus professzor
Elõadás címe: A bor és az Élet
11.30
Dr.Gyurkovics Tíbor: író, pszichiáter
Elõadás címe: A bor és lélek, bor és szerelem
TERMÉKBEMUTATÓ
13.00
Dr. Pintér István igazgató, EUROPHARMA \”Gida\” termékismertetõ
13.10
Moór Ferenc biogazdász,
a Holland királyi család tejtermék ellátója (Mangalica, biojoghurt, sajt)
13.15
Intant Pack: juh és kecskesajtok
13.20
Cosinus Gamma: tehénsajtok
\”Víz az élet\”, a bor örök kísérõje, a \”magyar szikvíz\”. Néhány ajánló szó Deák Lászlótól az Országos és Budapesti Szikvízkészítõ Ipartestület elnökétõl.
B O R K Ó S T O L Á S
A konferenciát követõ fogadáson a Szent Orbán Borház, Palota Borház, Rozsmán Borház, Korpás Bandi borait kínáljuk. A borokhoz Szeremley Biogazdaság szürkemarha, mangalica, termékeit, valamint a Termékbemutatón megismert sajt és más tejkészítményeket kínáljuk vendégeinknek és a sajtó képviselõinek
Miközben kóstolgatunk és ízlelgetünk, Dékány Tibor fotómûvész alkotásaiban gyönyörködhetünk, a borfotós képei elõtt. A hangulatot TÉKA együttes fokozza.
AZ ELSÕ MAGYARORSZÁGI BORFALU MARKETING KONCEPCIÓJÁNAK TÁRSADALMI – GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI
A magyar borágazatot a XX. században három rettenetes csapás érte. Elsõként a trianoni békeszerzõdés, melynek következtében a szõlõterületek nagyobb része határon túlra került. A következõ „pofont” a szocializmus kegyetlen államosítása jelentette, melynek során a mennyiségi szempontok felülírták a minõségieket. A technológiai romlás is ennek egyenes következménye volt. Az utolsó megrázkódtatás a rendszerváltás volt. Mindezek következtében a birtok struktúra alapvetõen megváltozott. A nagy állami borászati vállalatok tönkrementek, a földek jelentõs része a kárpótlás során gazdát cserélt, melynek nyomán kialakult az a birtok-struktúra, ahol az átlag birtok nem éri el 0,4 hektár.
Jellemzõ azonban, hogy a magán borászkodás Magyarországon mégsem tûnt el. A családi méretû, ma már elavultnak számító oxidatív technológiájú kis borászkodás továbbra is jellemzõ.
A bortörvény elfogadását követõen kijelölésre és rögzítésre került az az 558 település, ahol szabad szõlõt termeszteni illetve bort elõállítani. Elindult egy pozitív folyamat, melynek eredményeként az országban több tucat kis- és közép borászat alakult és erõsödött meg, ezzel is öregbítve Magyarország és a magyar borászat hazai és nemzetközi hírnevét. Párhuzamosan az alapvetõen magas minõségû termékeket elõállító kis és közép borászatok mellett a mennyiségi borászkodást (évi több millió palack) megvalósító állami vállalatok többnyire külföldi kézbe kerültek, illetve egy-két magyar magántulajdonú borászat ragyogó sikereket ért el, mind minõségben, mind mennyiségben, mellyel meghódította a külföldi piacokat is. Egyes külföldi nagy borászati vállalkozások egy-egy nagy ágazaton belül teljes termékcsaládot monopolizáltak, ahogyan például a Henkel Pezsgõgyártás is tette.
Az EU-ba történõ belépéssel Magyarország szõlõ termõ területei – kb. 90.000 hektár – rögzítésre kerültek. A kis és közép borászatok a korábbi SAPARD és egyéb támogatásoknak köszönhetõen, stabilan elfoglalták piaci szegmensüket, a több százezer szõlõsgazda és kistermelõ viszont védernyõ nélkül maradt és támogatás hiányába megszûnésre ítéltetett. A kisbirtok szerkezetbõl adódóan az egyetlen lehetséges stratégia a borturizmusra épített minõségi borászat, mely félezer település egyetlen kitörési pontját jelentheti. Az uralkodó bormarketing a fentiekben leírt problémákra gyógyírt nem jelent, ugyanis annak fõ irányvonala: a nagy nemzetközi borászatokkal a nemzetközi piacon verseny felvenni képes, több millió palackot elõállító nagy borászatok támogatása.
A Szõlõ és Borvárosok egyesülete, Szekszárd Város Önkormányzata rendkívül élesen érzékeli a problémát, nevezetesen, hogy a nagy borászatok üzemszerû mûködtetése mellett a szõlõsgazdák és kisborászatok éveken belül egyszerû nyersanyag beszállítókká devalválódhatnak, kitéve magukat a nagyüzemi piaci magatartásnak és érdekellentéteknek.
A szekszárdi borvidékhez 13 település tartozik, azon belül csak Szekszárd rendelkezik városi státusszal miközben a 12 kistelepülésen található szõlõhegyek képezik a borvidék gerincét. Mind az Egyesületnek, mind Szekszárd Város Önkormányzatának vállalt célkitûzése ezen kis falvak lakosság megtartó-képességének növelése és a borturizmus fellendítése.
Számottevõ iparral és egyéb gazdasági potenciállal ezen falvak nem rendelkeznek.
Felvállalt célkitûzésünk, hogy a borászatok imázsának építése helyett a hangsúlyt a szõlõhegyekkel és a több évszázados tradíciókkal rendelkezõ kistelepülések kapják.
2004. szeptember 9-12. között 54 pavilonban mintegy 70 települést fogunk bemutatni, kb. 200 kisborászaton keresztül, melynek nagyobb része eddig a fogyasztó közönség számára ismeretlen volt.
Célkitûzésünk továbbá, hogy a borászati hagyományokon túl a falvak egyéb népmûvészeti történelmi, kézmûves, gasztronómiai és táji hagyományaikat, értékeiket is bemutathassák, ezzel is táplálva az érdeklõdést a vidék iránt.
Szekszárd városa felismerve azt, hogy a borfalvak támogatása és segítése nem csak a többé-kevésbé kedvezõ helyzetben lévõ szekszárdi borvidék ügye, hanem országos ügy, gesztori feladatot vállalt Magyarország 22 borvidékén, valamint bortermõ helyein található borfalvak szisztematikus, végiggondolt, tudatos támogatásában és önálló arculatuk kialakításában, erõsítésében a kisborászatokon keresztül.