Borbemutató a dél-balatoni sikertörténet nyomában
[tn_2_bal.jpg] Tizenkilenc pincészet kínálata reprezentálja május 5-én a sokszínûséget, amely a Balatonboglár központú borvidéket jellemzi. A pezsgõkkel, száraz fehér- és vörösborokkal, de természetesen édes kései szüretelésû fajtákkal egyaránt jelentõs eredményeket elért vidék nem kevesebbet mondhat el magáról, mint hogy az elmúlt öt évbõl háromszor került ki innen az Év Bortermelõje, az elismerések sorát pedig legutóbb egy Borászok Borásza cím koronázta. Abban a három érintett, Garamvári Vencel, Konyári János és Légli Ottó is egyetért, hogy a sikertörténet korántsem véletlenek sorozata, s a titok nyitja egyaránt rejlik a szaktudásban, a tájon évezredes gyökerekkel rendelkezõ, majd az utóbbi hatvan-hetven évben jelentõs fejlõdést produkált borkultúrában és a változatos termõtáj kínálta lehetõségekben.
– Hosszan sorolhatnánk a dél-balatoni vidék rengeteg elõnyét – fogalmazott a vajdahunyadvári bemutatót kezdeményezõ Garamvári Vencel borász. Mint mondta: a környezeti ártalmaktól mentes, Balaton-parti üdülõterület csupán az egyik indok, mely a környék felfedezésére ösztönöz. Emellett húsz, palackozott termékeket elõállító pincészet és több mint ezerötszáz szõlõtermelõ munkája jelzi az itteni adottságokat.
Harminchat, szigorú szabályok szerint minõsített állomással rendelkezik a Dél-balatoni Borút, ahol civil összefogással kalauzolják a vendéget: a Dél-balatoni Borút Egyesület a vidék népszerûsítésében, így a mostani rendezvény szervezésében is kulcsszerepet vállal.
A májusi borbemutatón az Év Bortermelõinek kínálata mellett olyan országos és nemzetközi sikereket elért dél-balatoni borászatok lesznek jelen, mint a számos európai borversenyt bejárt Bujdosó vagy az ország piarista borát adó Pócz Pincészet. Bemutatkozik a kézmûves borai révén méltán elismert Kislaki Bormanufaktúra, s a termõtáj további rejtett tartalékait reprezentáló kisebb és nagyobb pincészetek, köztük számos többgenerációs borászcsalád.
A borgasztronómiai kínálatot helyi jellegzetességek teszik teljessé: az ország tíz legjobb étterme közé tartozó balatonszemesi Kistücsök, a Drávatej, a Zselic-Vad és a Fonte Verde gyártója is kiállít a programon.
A rendezvényt Gelencsér Attila, Somogy Megye Közgyûlésének elnöke nyitja meg, a dél-balatoni borokat közel félezer látogató kóstolhatja május 5-én este kilenc óráig a Magyar Mezõgazdasági Múzeum emeleti aulájában. A belépõjegyek, melyek egy Riedel pohár árát is tartalmazzák, már megrendelhetõk.
Pannónia ékszere
Pannónia ékszere a szõlõkoszorúzta Balaton, amelynek déli partján található a Balatonboglári borvidék. Honfoglaló õseink a Kaukázus vidékén ismerhették meg e varázslatos növényt, a szõlõt. Érthetõ örömükre a szõlõmûvelés római örökségével találkozhattak itt. Az Árpádok korától – már a tihanyi apátság alapító levelében (1055) is – gyakran említtetik a szõlõ és a bor. A középkori Somogyországban a királynak, a pannonhalmi, a tihanyi és természetesen – a somogyvári apátságnak és a földesuraknak is voltak szõlõbirtokai. Ezekben az évszázadokban – mindenek elõtt a bencés rendnek köszönhetõen – a latin népek szõlõ és borkultúrájával egyenértékûvé vált a somogyi szõlõmûvelés és borászat. Somogy megye címerét 1498-ban II. László királytól kapta, a címer központi helyén egy szõlõfürtöt tartó kar látható. Az adománylevél szerint ebben a vármegyében olyan bõségében van a bor, hogy ezáltal országunk leggazdagabb vármegyéihez sorolható. Õsi településeink – Szõlõsgyörök, Szõlõskislak – nevükben is õrzik az ezeréves borászati hagyományaikat.
A törökökkel folytatott harcok idején a behódolt Somogyban a falvak harmada elpusztult ugyan, de a szõlõ termelése – jövedelmezõsége miatt – fennmaradt. A hódoltság után adókedvezményekkel is ösztönözték a szõlõtermelés növelését. Bél Mátyás szerint egy rajnai aranyforintot ért ekkor a szõlõsgyörökiek egy akó bora. A XIX. századi polgárosodás során törvénybe iktatták, hogy – 22 év alatt törlesztve – a szõlõmûves megválthatta a szõlõjét. Ez – a felszabadított jobbágyok tulajdonába kerülõ termõhelyek kiváltása miatt – a földbirtokosokat újabb ültetvények telepítésére ösztönözte. Az újjáéledõ szõlõkultúrát a XIX. és a XX. század fordulóján a filoxéra pusztította el.
A somogyi szõlõmûvelés és borászat megújítása a Balatonboglári Állami Gazdaság (és jogutódai) szakembereinek köszönhetõ. Az ötvenes évek elején a szõlõoltvány termelésére szakosított szervezetbõl a XX. század végére az egyik, nemzetközileg legismertebb magyar szõlészeti és borászati cég lett. (Ennek köszönhetõen Balatonboglárról nevezték el a borvidéket is.) Napjainkban – a külföldi érdekeltségbe került nagyüzem, a BB RT – mellett a korszerû, környezetkímélõ szõlõtermelést és borászatot a családi pincészetek, kis-, és középvállalkozások mûvelik. Egyre több pincészet nemzetközi borversenyeken is sikerrel szerepel.
A termõ táj adottságai
A szõlõ mediterrán növény. A balatoni tájon pedig a napfény erejét megsokszorozza a tó. Míg az északi parton anyagos-köves a talaj, a mi borvidékünkön a barna erdõ- és a lösztalaj az uralkodó. E talajtípusok viszonylag mélyrétegû, jó tápanyag- és vízgazdálkodásúak. Ennek köszönhetõen nincs vízhiány, amely akadályozná a szõlõ élettevékenységét, a cukor-, a sav-, az aromaképzõdést, nem égnek el a savak, nem tompulnak le a zamatok és illatok. A jó bor egyik legnagyobb értéke a sav, ennek mennyisége, összetétele, finomsága, eleganciája és az ehhez kapcsolódó aroma-, illatanyagok harmóniája. Kitûnõ feltételei vannak itt a könnyed, harmonikus muskotály borok és pezsgõk, valamint más fehérborfajták készítésének is. Elterjedtek azok a fehér szõlõfajták is, amelyek alkalmasak a ma oly kedvelt gyümölcsillatú, könnyû, elegáns borok, illetve pezsgõk elõállítására.
A vörösborok esetében inkább a burgundiai típusú gyümölcsillatokat, zamatokat adó vörösborok készítésére alkalmas ez a vidék. A vörösborainkra is a szép savak, illatok a jellemzõek, kevéssé a fanyarság és testesség. Magyarország történelmi borvidékei között ez a borvidék nagyságrendileg az ötödik helyen áll, de ez a pozíció sokkal elõkelõbb akkor, ha tudjuk: ez a borvidék a piacvezetõ az értékesített magyar borok és pezsgõk palackszámát, árbevételét tekintve. A fehér boraink és a pezsgõk minõsége a korszerû, folyamatosan megújuló borászati eljárásoknak köszönhetõen meggyõzte a tapasztalt, igényes fogyasztót, és új szakértõ barátokat nyer meg a fiatal nemzedékek körébõl. A boraink visszatükrözik a balatoni napfényt, pannon derût sugároznak a családok asztalán.
A borvidéken termelt szõlõfajták
Háromszáz évre visszamenõleg ismerjük az itt termelt szõlõk nevét: Vörös Kadar, Furmint, Tökszõlõ, Vörös muskotály, Makra,. Romaszõlõ, Sárfehér, Kéknyelû, Juhfark, Ezerjó, Fekete Góhér, Sárga Góhér, Rubella Dinka, Hárslevelû, Halápi muskotály, stb. A változatosság arra utal, hogy rendkívül sokféle, ma már ismeretlen vagy azonosíthatatlan szõlõt is termeltek õseink. A ma termelt szõlõk között a muskotályos fehér szõlõk határozzák meg a borvidék sajátos arculatát.
A Muskotály
Az elegáns, könnyed, nem tolakodó muskotály borok, pezsgõk készítésében a Muscat Lunel (Srgamuskotály) szerepét hangsúlyozzuk ki. Ennek a muskotályszõlõnek a karakterét egészíti ki a Muscat Ottonel fajta, mely a legintenzívebb muskotály illatát és zamatát adja. E muskotályos fajták aránya szinte évjáratonként újra meg újra változó arányával biztosítja a behízelgõ jellegû borok állandóságát.
Irsai Olivér
Tipikus magyar szõlõfajta. Csemegeszõlõként nemesítették. Illatában muskotály illatok fedezhetõek fel, egy kicsit a Tramini illatát is idézi. Ha reduktív technológiával készítik a bort – és ezt a fajtát fõképp csak így érdemes – egészen világos színû, illatában nagyon tartalmas, izében az egyenes vonalúságával egy könnyed, harmonikus bort nyerünk.
Királyleányka
A hungarikumok sorába tartozik ez a régi magyar szõlõ. Optimális idõben szüretelve, a bort gondosan kezelve õrizzük meg a fajtára jellemzõ gazdag illat és zamatanyagokat. Megkülönböztetett bánásmóddal tüzes, üde, harmonikus bort kapunk. Hal-, és gombás ételek, könnyû sajtok mellé fogyasztva emelheti leginkább az étkezés fényét.
Olaszrizling
Olyan régen van jelen Magyarországon, hogy ma már magyar fajtaként lehet elfogadni. Ez a fajta itt érte el sikere csúcsát. Magyarországon kívül csak Szlovéniában, Burgenlandban és Észak-Olaszországban termesztik. Minden bizonnyal a nehéz, zsíros, fûszeres, a disznóhúsra épülõ konyha adta meg a fajta rangját. A jellegzetesen élénk savai, a kesernyés, keserûmandulára emlékeztetõ íze jól illik a régi magyar konyha zsíros, fûszeres ételeihez. A hagyományos fahordós technológia és a reduktív technológiák is kiválóan alkalmasak a bor készítésére. Mindkét esetben más-más egyénisége lesz a fajta borának.
Rajnai Rizling
A fajta elnevezése is utal a származására. Franciaországból és Németország Rajna vidékérõl terjedt el az egész világon. A világban általában csak rieslingnek hívják. Magyarországon is régóta megtalálható, de kisebb termõképessége miatt kevésbé terjedt el. Csodálatosan szép, gyümölcsös illata azonnal behízelgi magát a fogyasztó szívébe, gazdag zamata, testessége a borvidéken lekerekedett. Vidám savai olyan harmóniát adnak a bornak, ami a fogyasztók körében ellenállhatatlanná teszi.
Chardonnay
A divatos világfajták közül Magyarországon is egyértelmûen a Chardonnay a legismertebb és a legkedveltebb. A Chardonnay Burgundia és Champagne fõ fehér szõlõfajtája, ahol karakteres, testes, gerinces, jól érlelhetõ bort ad. A mi termõhelyünkön a gyümölcsillatok kerülnek elõtérbe. Savai meglehetõsen elesettek, ugyanakkor könnyedséget sugároznak. Ennek a fajtának köszönhetõ, hogy a világpiacra, a tengerentúlra sok millió palack eljutott a fogyasztókhoz a Balatonboglári borvidékrõl.
Sauvignon Blanc
A fajta majd’ minden nagy bortermelõ országban kedvelt, Franciaországból terjedt el. A Graves, Sauternes, illetve a Loire menti Sancerre és Pouilly Fumé vidék fõ fajtája. A borvidéken a ’60-as években terjedt el. Egyszerûbb lelkû bor, mint a Chardonnay. A nem teljes érésben szüretelt Sauvignon-nak jellegzetesen zöldes, általában a fûhöz, bürökhöz, vadalmához, csalánhoz hasonlított illata, zamata van. Ha késõi érésben szüretelik a fajtát, testesebb, nehezebb bort kapunk, de akkor is gondot kell fordítani a frissességére.
Kékfrankos
Száraz, vörös, minõségi bor. Színe rubinvörös, tüzes fényû, illata jellegzetes, finom, a fajtára jellemzõ vörösbor illattal. Kellemes, bársonyos csersavtartalma, lágyan simul össze az alkohollal, egyéb sav- és zamatanyagaival, amelyek jól harmonizálnak a bor színével, testességével. Barna húsokhoz, vadhúsokhoz illik a legjobban.
Merlot
A vidék egyik legpompásabb vörösborát adó, mélyrétegû talajt igénylõ, sok napfényt kedvelõ szõlõfajta. Ha a nyári nap simogatóan melegre hevíti a Balatont, a Merlot érése elkezdõdik és finom illat- és zamatanyagok fejlõdnek ki a szõlõfürtökben. A szép õsz töppedést idéz elõ a bogyókban és az ízek koncentrálódnak. A késõi szüretelésû szõlõbõl finom illatú és zamatú, a fajta minden szépségét hordozó kiváló bor lesz.
Cabernet Sauvignon
Ez a fajta a vörösborok királya. Bordeaux-ból indult világhódító útjára és a Chardonnay-hoz hasonló módon terjedt el. A rubinvörös színû, száraz bor bársonyosan lágy karakterû. Finom jellegzetes illattal, zamattal rendelkezik. A jól beérett szõlõbõl származó fajtajellegét a fahordós érlelés még jobban kihangsúlyozza. Több éves fahordós érleléssel koncentrált tanninban gazdag, sûrû, testes, nagy potenciájú vörösbor készíthetõ a kiváló évjáratú Cabernetekbõl. Kiválóan alkalmas a barrique érlelésre is, de teltsége, fûszeres, finom fajtakaraktere, harmonikus összhangja az igazi száraz vörösbort kedvelõk italává teszi.
Pinot noir
A Pinot noir hazája Burgundia. A XII. század elején a cisztercita rend szerzetesei emelték mûvészi szintre a szõlõtermesztést, és közöttük a Pinot noir-t termesztették. A Pinot noir gondozása nagy odafigyelést igényel. Csak közepes terheléssel képes jó minõséget teremni. Nem erõbõl hódító típus. Jellemzõi a finom, törékeny illat, az elegancia, a finesz. Borvidékünkön most van elterjedõben. Sokrétû fajta. Készíthetõ belõle vörösbor, rozé, fehérbor és kiváló alapbor a pezsgõkészítés számára.
A borút
A magyar természeti és kulturális örökség része a minõségi borászat. Ezekhez az értékekhez mérhetõ gasztronómiai, vendégfogadási kultúrát várnak el a borút állomásaitól, amelyeket szigorú minõsítési szabályok szerint választanak ki és vissza-visszatérõen ellenõriznek a Dél-Balatoni Borút Egyesület szakmai vezetõi. (A borvidéket annak központjáról, Balatonboglárról nevezték el, de a külhoni vendégek könnyebb eligazodása miatt a borút egyesület nevében megtartotta a „dél-balatoni” jelzõt.) Az egyesület tagjai a borút települései, borászai, vendéglátói, szállásadói.
Aki a zamárdi Kõhegyrõl, a lellei Kishegyrõl, a boglári Kápolnadombról vagy Várdombról körbetekint, az északi part tanúhegyeit és a szelíden hullámzó somogyországot látva megérti: a szõlõ mûvelése az egyik legemberibb cselekedet. Az ültetvények napfényben ragyogó zöld-arany lombja vagy az õszi színek zuhataga a megújuló élet örömét tükrözik. Az erdõk között ódon várromok, monostorok falai tûnnek elõ, tanúsítva e kétszeresen, pogány és keresztény módon is megszentelt föld népének évezredes munkaszeretetét.