Borban az igazság
Az Európai Unióban jelenleg szõlõ- és bortúltermelés folyik. Annak érdekében, hogy kisebb mennyiségben, de jobb minõségben kerülhessen bor az asztalokra, az unió szeretné szõlõtermelõ területeinek egy részét felszámolni. Ezért olyan támogatási rendszert dolgoztak ki, melyben a gyengébb minõségû, elöregedett szõlõk végleges kivágásáért pénzt adnak a gazdáknak.
Magyarországon összesen 3600 hektár szõlõt vágtak ki az elmúlt három évben: hektáronként körülbelül 1,8 millió forint támogatást fizettek ki a támogatásért pályázó gazdáknak.
Horváth Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fõtitkára szerint ez egy olyan lehetõség, melynek keretében azok akik végleg feladják a tevékenységüket, uniós támogatást igényelhetnek. Az így kivágott szõlõterületek újratelepítési joga azonban megszûnik, ez az ültetvény egyszer és mindenkorra elvész a szõlõtermelés számára.
Csak olyan termõterületet lehet leadni, melyen az elmúlt 5 évben igazoltan szõlõtermesztés folyt. Így próbálják elejét venni spekulációknak, tömeges földfelvásárlásnak.
Körülnéztünk, az ország mely részein kevésbé jövedelmezõ a szõlõtermesztés.
Baginé Szivák Gabriella egyharmad hektár szõlõvel rendelkezett Gyöngyös közelében. Éveken keresztül pezsgõ készült az itt termelt szõlõbõl, most mégis úgy gondolta, jobban jár, ha befejezi a szõlõtermelést. Így megkapta a pénzt a kivágásért, majd a földet is értékesítette. Õ azt mondja, így jól járt.
Baginé Szivák Gabriella beszélt a kitermelési kérelem lépéseirõl. „Én kaptam ezen a lehetõségen, beszereztem minden papírt, ami kell. Elfogadták, kijelölték az oszlopokat, hogy a kivágásra engedélyt kapok. 3059 m2-es volt a szõlõm, 6 sor, erre 472 ezer forintot kaptam.”
Horváth Csaba hallottunk olyan terveket, hogy az EU majd 400 ezer hektárnyi ültetvénytõl szeretne megszabadulni, ezt nem tartjuk jó ötletnek, úgy gondoljuk, hogy a kivágás egy veszélyes eszköz, nem szabad, hogy kampánnyá alakuljon.
Az éghajlati adottságok, a talaj összetétele befolyásolja a szõlõ minõségét. Magyarországon legtöbben a Mátraaljai borvidékrõl jelezték kivágási szándékukat. Vannak borvidékek, ahol a termelõknek eszébe sem jutna kivágni a szõlõjüket: ilyen többek között az Etyeki borvidék. Kattra Imre több mint 15 éve termel itt szõlõt. „A 70-e években Etyeken szerkezetváltás történt, bekerültek a világmárkák a termelésbe. Ma is ez kitûnõen mûködik. 1800 hektár szõlõ van az etyek-budai borvidéken, és ennek egy nagyon kis része az enyém.”
Hiába jövedelmezõ ágazat itt a bortermelés, nem lehet újabb szõlõföldeket telepíteni. Csak akkor, ha van mit beletennünk helyette a nagy uniós kalapba: azaz kivágtunk egy másik szõlõt. De az újratelepítési jog csak abban az esetben marad meg, ha nem kérünk uniós támogatást a szõlõ kivágására.
Kattra Imre szerint a minõségi szõlõtermelés esetében a meglévõ szõlõterületen lévõ szõlõmennyiséget kell csökkenteni, ugyanakkor a mennyiséget szinten kell tartani, ehhez viszont újabb területre lenne szükség.
Ez a pincészet évente ötvenezer liter bort termel. Termelhetnének többet is, de a jobb minõség érdekében kevesebb szõlõt hagynak meg a tõkéken. Éppen az történik itt kicsiben, amit az unió elképzelt: a jobb minõség érdekében érdemes visszafogni a termelést.
Forrás:
Híradó.hu
http://www.hirado.hu