Borban az egészség?

A népi hiedelmek mellett, az orvosok egy része is hisz benne régóta. (Vérszegény lévén nekem is azt rendelte a doktor nénink – jó néhány évtizede – hogy esténként igyak meg egy kis pohár vörös bort, a rémes gyógyszer helyett, amit akkortájt lehetett kapni.)

Minden tudományos adat nélkül is, a növények életével kicsit is foglalkozók számára könnyen belátható, hogy a szõlõfürtben koncentrálódik minden olyan ásványi anyag nagy része, melyet a gyökereken keresztül a növény a talajból felszív. A jó bort készíteni akaró borász pedig, a szõlõtermesztésre figyel oda legjobban: jó mélyen legyenek a gyökerek – ezért keveset trágyáz, hogy ne a felszínrõl akarja a növény megszerezni a táplálékot; s kegyetlenül megritkítja a serdülõ fürtöket, hogy korlátozza termést, s koncentráltabb legyen a megmaradó fürtök beltartalma. A borok természetes gyógyszereknek tekinthetõk, antiszeptikus, erõsítõ, kedvezõ élettani, étrendi hatásuk alapján. „A bor az embernek teremtetett csodálatos adomány: feltéve, hogy egészségben vagy betegségben, ésszel és mértékkel, jellemre szabottan fogyasztják” – mondta Hippokratesz, idõszámításunk elõtt az 5. században.

A borok gyógyászati hatását tehát már az ókortól ismerték, Magyarországon is a középkor óta használják a bort gyógyításra. Magyarországon a tokaji aszúborok mellett, valószínûleg mert ott is a gyakori volt az aszúsodás, a magas cukor, sav, penicilin és aromaanyagai miatt a somlói szõlõk borai is gyógybornak számítottak már a XIX. Században.

A tokaji aszú gyógyító erejérõl évszázados legendák, írásos bizonyítékok maradtak fenn. A különleges nemes rothadás által töppedt szõlõszemekben olyan mértékben koncentrálódik az ásványi anyag és vitamin tartalom, hogy valóban természetes elõállítású gyógyszernek tekinthetõ, a kemikáliák minden káros hatása nélkül. Az un. aszú esszencia, mely a botrytiszes töppedt szõlõk saját súlyától, tehát a gravitáció hatására kicsorgó mustból készül, még koncentráltabb az extrakt anyag tartalom.

A’90-es évek elején került a kutatók látóterébe a rezveratrol néven ismert fenolos vegyület, mint olyan boralkotórész, melytõl az orvosbiológia mûvelõi a szív -és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek területén remélhettek segítséget. Nemrégiben egy villányi bortermelõ kérésére klinikai vizsgálatnak vetették alá vörös borait, s kiderült, egy palack olyan mennyiségben tartalmaz rezveratrolt, mely megfelel 2-3 kapszulában található antioxidáns hatóanyagnak.

A jó minõségû vörös borok jelentõs mértékben tartalmaznak folsavat is, mely a vérképzés mellett számos enzim aktivitásához szükséges, növekedéshez, sejtosztódáshoz, a központi idegrendszer fejlõdéséhez, ill. élettani mûködéséhez.

Forrás:
Életforma.hu
http://www.eletforma.hu