Borászképzés a szakmunkás szinttõl a PhD szintig
A testület neves szõlészekbõl és borászokból, valamit szakmai szervezetek képviselõibõl áll, amely a néhány hónapja mûködõ intézetet segíti abban, hogy magas fokú legyen a szakmai képzés.
Az egyetemen mûködõ, szõlészettel és borászattal foglalkozó szervezeti egységek integrációjáról a BCE Szenátusa határozott kétéves elõkészítõ munka után. A Szõlészeti és Borászati Intézet gerincét az Élelmiszer-tudományi karon mûködõ Borászati, és a Kertészettudományi karon mûködõ Szõlészeti tanszék alkotja. A két tanszék, valamint a Kecskeméti Kutató Állomás – a korábbi szakmai kutatóintézet – és a Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola így egységes irányítás alá került.
Ezzel a döntéssel megvalósult az egyetem vezetésének szándéka, hogy a szõlészet és a borászat oktatását és kutatását stratégiailag kiemelt területként kezelje a szakmunkás szinttõl a PhD szintig.
Az intézet létrehozása mintegy 200 millió forintba, mûködtetése pedig évi mintegy 50 millió forintba kerül – mondta Mészáros Tamás, a BCE rektora az MTI-nek.
Rámutatott: a kelet-európai régióban sincs még egy olyan speciális képzési szerkezet, ahol a szakiskolától egészen a doktori szintig egy szervezeti egységben lenne az oktatás a szõlészet-borászat szakterületén. A hallgatókat a globalizált világ számára kell képezni, ezért a BCE tananyagába beépítik azokat az ismereteket is, amelyeket a hazai és nemzetközi hírû borász szaktekintélyekbõl álló, most megalakult tanácsadó testület nyújt.