Boraink az Unióban – Négy észak-magyarországi borvidék szakembereinek találkozója

Elsõként dr. Szanyi Tibor, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára tartott bevezetõ elõadást a hazánk európai uniós csatlakozását követõ idõszak feladatairól. Kiemelte, hogy a decemberben lezárt tárgyalások egyik fontos pontja az agrárium helyzete és jövõbeni támogatása volt. Ebben nagy szerepet kap a vidékfejlesztés is, új munkahelyek teremtésével, melyeket az Unió támogat. A szaktárca elkészítette a termelõk felkészítését szolgáló tájékoztatókat, amelyeket februárban juttatnak el az érdekelteknek.

Az államtitkár szólt a szõlõ- és borágazat helyzetérõl is. Rámutatott, hogy a hazai termelõk felemelkedésének alapja a kiváló minõségû termékek garantálása. Áremelést csak így érhetünk el a piacon. A Központi Statisztikai Hivatal által felmért 94 ezer hektár szõlõterületet jelentettük be az Európai Uniónak, amely a kvóta alapja lesz. Fontos viszont, hogy a következõ idõszakban a kivágott ültetvényeket újakkal pótolják. A módosításra kerülõ bortörvény ezt is elõsegíti. A kivágásokról egyébként a hegyközségek javaslata alapján a megyei földmûvelésügyi hivatalok döntenek majd.

Hangsúlyozta: a minisztérium érdeke, hogy a négy északi régiós borvidék összefogásával létrehozzák a felsõ-magyarországi borvidéket. A jó minõségû nedûk egyben nemzeti hírvivõk is, ezért ezek erõsítésére hozzák létre a Nemzeti Borirodát, amely fontos marketingfeladatot lát el. Véleménye szerint a hazai borászat az agrárágazat egyik erõssége lehet hazánk európai uniós csatlakozása után.

Az elõadást követõen a konferencia vendégei részt vettek a belvárosban, a Városfal utcában az Egri Borok Gyertyás Házának avatásán, ahol dr. Szanyi Tibor és dr. Nagy Imre vágta át a szalagot. Mint elhangzott, az új idegenforgalmi létesítményt, amely színfoltja lehet a városnak, 30 millió forintos Phare-támogatással újították fel.

A délelõtti program további részében dr. Mikulás Ildikó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakreferense beszélt az Európai Unió szõlészeti és borászati szabályozásáról. Jogilag a csatlakozás azt jelenti, hogy hazánk átveszi és alkalmazza az ágazat uniós szabályait. Gazdasági szinten viszont a termékek elõtt megszûnnek a vámkorlátok. A verseny azonban élesedik, mert az Unió országaiban sok a borfelesleg, ugyanakkor a tengeren túli országok jó minõségû árukkal árasztják el az európai országok piacait.

Kiemelte, hogy a hazai borágazat jogszabályai is módosításra kerülnek, amelyeket a bortörvény várható egyszerûsítésével kívánnak elérni. Ez kiterjed a technológiára, az elemzésekre, a kezelésre és az eredetvédelemre. Elkészítik az úgynevezett borkönyvet, amely a legfontosabb szabályokat tartalmazza.

Az említett témához és a nemzeti borstratégiához kapcsolódott ifj. dr. Kozma Pál, a pécsi, Májer János, a badacsonyi kutatóintézet igazgatójának, dr. Varga István, a Szent István Egyetem gyöngyösi fõiskolai kara tanszékvezetõjének és Marczinkó Ferenc, a Tokaji Kereskedõház Rt. osztályvezetõjének beszámolója.

Délután az integrált szõlõtermelés növényvédelmi vonatkozásairól, a szõlõtermelésben használatos elõrejelzésrõl esett szó. Az északi régió négy borvidékének szakemberei az elmúlt évjárat tapasztalatait is értékelték.

Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu