Bor eredetvédelme: õszre tervezet

A szekszárdi bor kiváló minõségét a legutóbbi borversenyen is igazolta a rangos zsûri. A kép jobb oldalán: Kozma Pál és dr. Urbán AndrásA Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium lehetõvé tette, hogy minden egyes borvidék megalkossa a helyi eredetvédelmi rendeletet. Erre nem szabtak határidõt. Az idõ tehát nem sürget, ennek ellenére a badacsonyi, az egri, a tokaji, és a villányi borászok már el is készítették a helyi eredetvédelmi rendeletüket.

A szekszárdi borvidéken a választmányi ülésen már foglalkoztak a témával és abban maradtak, hogy õszre összeállítják a tervezetet, amit majd a tagság megvitat, véleményez és kiegészít.

Vesztergombi Ferenc, szekszárdi borász elmondta: õ már olvasta a többi borvidék elképzeléseit és természetesen szeretnének tanulni mások hibáiból is. A szekszárdi borvidékhez Bátától Zombáig tartoznak az ültetvények. A helyi eredetvédelmi rendeletet két szempont alapján is szeretnék megvizsgálni, az egyik a dûlõ helye. A magasabb kategóriájú területek meghatározása fontos lesz, de nem szabad, hogy attól függjön, hogy kinek a tulajdonában van. A speciális, különleges mikroklímával rendelkezõ, jó fekvésû völgyek feltétlenül megkülönböztetést érdemelnek. A másik szempont, a fajták meghatározása. A villányiak például szinte valamennyi fajtájukat bevették az eredetvédelembe, ami nem biztos, hogy szerencsés.

Az eredetvédelem célja, hogy védje a helyiek érdekeit, és a borvidéken belül megkülönböztethesse a csúcsminõségre alkalmas területeket, mondta Vesztergombi Ferenc.

Módos Ernõ, szekszárdi borász, aki az Országos Eredetvédelmi Tanácsnak is a tagja, elmondta: komoly érdekek ütközhetnek, amikor a helyi rendelet elkészül. Ez történt Villányban is, ahol miután elfogadták az eredetvédelmi rendeletet, leváltották a hegyközség elnökét. Egyes vélemények szerint egy szûk réteg, a már boraikkal nevet szerzett borászok úgy gondolták, hogy az általuk kiharcolt pozícióhoz ne juthassanak azok, akik még nem kerültek fel a borászkodás magasabb szintjére. Módos Ernõ is egyetértett azzal, hogy nem szerencsés ez a fajta megközelítés, hiszen véleménye szerint meg kell adni a lehetõséget bárkinek, aki a borvidéken él, hogy csatlakozhasson. A helyi eredetvédelmi rendeletben fontos szerepet kap majd a terméskorlátozás is. Módos Ernõ szerint a mennyiségi szemléletnek vége, és a piac lesz majd a legnagyobb szabályozó. Tény, hogy nem lehet minden tábla mellé csõszt állítani, de a felvásárlónak sem lesz mindegy, hogy milyen cukorfokú, színû, ízû szõlõt kap majd alapanyagnak. Egy túlterhelt tõke silányabb termést tud produkálni. Az alapok tehát adottak, csak élni kell tudni vele. A franciáknak hetven év kellett ahhoz, hogy megteremtsék a helyi érdekeiknek megfelelõ szabályokat, a magyaroknak talán kevesebb év is elég lesz ehhez, mondta Módos Ernõ.

Forrás:
Tolnai Népújság
http://www.tolnainepujsag.hu