Bizonytalanok a szõlõsgazdák

Karakas János szerint érezhetõ mértékben csökkenhet a szõlõtermés az idén: sok helyütt a szõlõ többéves fás része is elfagyott. A viszonylag alacsony honi termés miatt a képviselõ az idén a szõlõ- és borárak emelkedésére számít. Eddig az volt a gond, hogy a bor literenkénti átvételi ára 85-115 forint volt, ami a 120-150 forintos önköltségi árat sem fedezte. Az idei évben 120-150 forintra emelkedhet a bor átvételi ára, de a termelõk helyzete nem lesz jobb, a bevételük is csökkenhet, mert a fagykárok miatt kevesebb termés várható. Remélhetõ, hogy a fagykárfelmérés után a tavalyi évhez hasonlóan a kárenyhítés is megtörténik.

A hazai gazdálkodók gondja a bizonytalanság: május második felében még sokan nem tudják, hogy ki és mennyiért veszi át majd tõlük a termést. Ez különösen érzékenyen érinti a szõlõ- és bortermelõket, akiknek a szõlõ metszésekor dönteniük kell: vagy úgy metszik a szõlõt, hogy bõségesebb ám gyengébb minõségû lesz a termés, vagy pedig úgy, hogy kisebb mennyiség terem majd, viszont jobb lesz a szõlõ minõsége. A termelõk nagy része úgy metszette meg a szõlõt, hogy nem ismerte a majdani átvevõ minõségi igényeit.

Karakas János szerint a gazdálkodóknak érdemes szerzõdést kötni a felvásárlókkal, mert bár ez nem teszi lehetõvé, hogy a vártnál drágábban értékesítsék a termést, de elvben biztonságot ad. Igaz, napjaink sajnálatos jelensége, hogy akik leszerzõdtek termésük értékesítésére, azok sem mindig érezhetik magukat biztonságban a gyenge szerzõdéses fegyelem miatt. Ezért a szakember azt javasolja a gazdálkodóknak, hogy alakítsanak termelõi csoportokat – ami nem ellenkezik a hegyközségi szervezettséggel, sõt erõsítheti azt.

A termelõi csoportok tagjai egyebek mellett egyeztetik egymással, hogy milyen fajtákat termesztenek, közösen szervezhetik meg a növényvédelmet, illetve a növényvédõ szerek beszerzését, és ami talán a legfontosabb, az értékesítést. A termékeiket közösen értékesítõ termelõi csoportok nagyobb gazdasági súlyuk révén könnyebben érvényesíthetik a szerzõdésben rögzített árat, és az ellen is hatékonyabban léphetnek fel, ha az átvevõ nem fizetne. A termelõi csoportok – ha a helyi piac kellõen nagy részét lefedik – meghatározhatják a minimális árat, amely alatt nem adják el a termést. Másik oldalról, külföldi tapasztalatok szerint, a gazdák portékáit a termelõi csoportoktól akár látatlanul is megvásárolják a kereskedõk. Ez pedig azért is fontos, mert ma már a piac, és a borászok is, minõségi termékeket igényelnek, és a képviselõ megítélése szerint a magyar szõlészet-borászat hosszú távú jövõjét az EU-n belül is a minõségi termelés jelenti.

Forrás:
Petõfi Népe
http://www.petofinepe.hu