Bikavér-stratégia készül

Április 20-ára kell elkészítenie az egri bikavér, illetve összességében az egri bor piaci jelenlétének rendezésére irányuló stratégia elsõ munkaanyagát Gál Tibornak, a borvidék meghatározó minõségi termelõit tömörítõ Egri Bormíves Céh (EBC) elnökének. Errõl egy a napokban tartott egyeztetésen született döntés, amelyet – a lap információi szerint – azért hívtak össze, hogy tisztázzák a bikavér szóvédjegy használata körül kibontakozott ellentéteket. A megbeszélésen az EBC, a borvidéki hegyközségi tanács és az Egervin képviselõi, valamint a város polgármestere mellett a legnagyobb bikavértermelõk sora vett részt, a Vitavintõl az Egri Csillagok Szövetkezeten, az Ostoros-Bor Kft.-n át a Ker-Coopig. Elõzõleg egri termelõk kifogásokat fogalmaztak meg amiatt, hogy a bikavér szóvédjegy használata fölött több mint harminc országban az Egervin Rt. rendelkezik. Nem lehet olcsóbb Nem a védjegy használatáról van szó, hanem arról, hogy az egri bikavért jó áron el lehessen adni, s az egri bor presztízsét megõrizzük – összegezte álláspontját Botos Attila. Az Egervin tulajdonosa szerint ehhez van szükség az átfogó stratégiára, amelyben a borvidék közös érdekeinek kell megfogalmazódniuk. Botos Attila azt állítja, \”szóvédjegykérdés\” nincs, mindenki exportálhatja a bikavérét, a cég nem támaszt akadályokat. Egyetlen feltétele van: az, hogy az árak nem lehetnek alacsonyabbak, mint amilyeneket az Egervin érvényesít. Felmerült ugyanakkor, hogy bikavér-értékesítõ szövetkezetet hozzanak létre, miáltal az exportõrök közösen vállalhatnák a védjegy fenntartásával kapcsolatos költségeket. Ameddig nem lesz rend a borvidéken, nem tisztulnak le a viszonyok, nem változtatunk álláspontunkon – szögezte le a tulajdonos. Hozzátette: az elsõ egyeztetésen megkezdõdött közös gondolkodásból kiindulva lát lehetõséget az elõrelépésre. Árkartell? Gál Tibor megközelítésében: a már elfogadott és érvénybe lépett bikavérszabályzatban foglaltak nem elégségesek ahhoz, hogy minden problémára megoldást nyújtsanak. A kidolgozandó stratégiának \”az egész egri borsztoriról\” kell szólnia – mondta -, arról, hogyan tudja a borvidék kezelni a piacot, és fordítva. Mindent fel kell mérni, a termõhelyeket, a fajtákat, a telepítési lehetõségeket, a potenciált – sorolta a borász. Gál Tibor úgy véli, a bikavér-értékesítõ szövetkezet megalakítása hosszabb folyamat eredménye lehet, amely a közös piaci érdek artikulálásán alapul. A termelõ elfogadhatónak tartja Botos Attila exportárakra vonatkozó felvetését. Mint mondta, \”ez nem árkartell, és a minõség érdekében egyébként sem szabad az Egervinnél olcsóbb termékeket a nemzetközi piacra vinni\”. Valamelyest másképpen látja a helyzetet Gál Lajos. A borvidéki hegyközségi tanács elnöke szerint sem helyes, ha a bikavér túl olcsó, ám elvben \”senkinek sincs joga mások árait megszabni\”. A hegyközségben továbbra is azt tartják, a bikavér névhasználatának az exportpiacokon is kollektívnek kell lennie. A hegyközség kész átvenni a rendelkezés jogát, s finanszírozni annak fenntartását és megújítását, ám ezért változatlanul csak egy forintot kínálnak az Egervinnek. Gál Lajos a bikavér-értékesítõ szövetkezetrõl azt mondta: a hegyközségi tanácsnak minden termelõt képviselnie kell. Ebbõl kiindulva, ha a szövetkezetbe nem kerül be mindenki, nem tudják elfogadni a koncepciót.

Forrás:
Index.hu
http://www.index.hu