Bezárattak egy kiskunsági borászatot

Kunsági és felsõ-magyarországi kékfrankosként, valamint olasz merlot-ként is megpróbálta ugyanazt a bor minõsíttetni a Weinhaus Kft. A borminõsítõ igazgatóság a helyszíni mintavétel és hosszas laborvizsgálatok után bezáratta a kiskunsági, Bócsán mûködõ borászatot – tudta meg az Index.

Magyar papír, olasz jelleg

Novemberben indult vizsgálat a Bács-Kiskun megyei, bócsai Weinhaus Kft. által forgalmazott borok ügyében. Amikor a cég beküldött minõsítésre olasz merlot-t és magyar kékfrankos bort, az olasz kiváló minõségûnek bizonyult, ám a magyarral probléma akadt. A kékfrankos, amely az eredetiségét igazoló hegyközségi származási bizonyítvány szerint magyarországi termelésû szõlõbõl készült, feltûnõen hasonlított az olasz borhoz – mondta el az ügy elõzményeit Kocsi Emília, a Borminõsítési Igazgatóság általános igazgatóhelyettese.

A felügyelõk ilyen esetben a laborvizsgálat után a területen is vizsgálódnak, ez történt ezúttal is. A bócsai telephelyen számos mintát vettek, amelyet többször megvizsgáltak. A különbözõ minták között elvileg kunsági és felsõ-magyarországi kékfrankosok is voltak, ám a magyarként eladni kívánt borokat tökéletesen egyformának taláták, és nagyon hasonlítottak az olasz borra.

A laborban egyebek mellett alkoholtartalmat, sûrûséget, titrálható savakat, illósavakat, hamutartalmat, Ph-értéket, cukortartalmat vizsgálnak, a vörösboroknál színanyag-vizsgálat is van. Kocsi Emília szerint nagyon ritkán fordul elõ, hogy három különbözõ területrõl származónak nevezett borminta paraméterei szinte hajszálra megegyeznek.

A vizsgálat eredményének birtokában az igazgatóság, amely késõbb a fehérborokat is vizsgálta, az üzemet bezáratta. Ezt az elsõ fokú határozatot már végre is hajtották, bár ma már érkezett egy úgynevezett méltányossági kérelem a cégtõl, amely várhatóan fellebbezni is fog.

Majd januárban válaszolnak

Hogy így tesz-e, azt nem sikerült megtudnunk: a telep bezárásával és a borvizsgálat eredményével kapcsolatos kérdéseinket a Weinhaus Kft.-nél nem kommentálták; a központi telefonszámon jelentkezõ dolgozó azt mondta, hogy csak januárban tudunk nyilatkozattételre jogosult személlyel beszélni. A cég – az Opten Kft. cégtárában szereplõ adatok szerint – ez év szeptembere óta a panamai székhelyû RNCN PARTNERS Inc. tulajdonában van, addigi tulajdonosa a budapesti székhelyû B-O 2001. Befektetési és Kereskedelmi kft. volt, amely Nagy Zoltán és egy Zodi”s LTD elnevezésû, Marshall-szigeteki bejegyzésû cég tulajdonában áll.

Honlapján a Weinhaus annyit közöl magáról, hogy a Kiskõrösi ÁG 1968 óta mûködõ borászati üzemét privatizálta 1994-ben, majd a 2001-es tulajdonos- és menedzsmentváltás követõen „jelentõs fejlõdésen ment keresztül, így Magyarország egyik legnagyobb szõlõfeldolgozója és borászati üzeme lett. Az elmúlt 6 évben a kibocsátott bor mennyisége megnégyszerezõdött, az árbevétele hatszorosára nõtt”. Szakmai körökben korábban is köztudott volt, hogy a Weinhaus forgalmazott a saját neve alatt olyan borokat, amelyekre ráírták, hogy származási hely: Olaszország.

Több százezer hektoliter rejtélyes olasz bor

Magyar borászok az elmúlt hónapokban már többször, több helyen panaszkodtak azért, mert információik szerint több százezer hektoliternyi olasz bor érkezik ellenõrizetlenül az országba. Mindezt statisztikai adatokkal is alátámasztották: az olasz statisztikai hivatal nyilvántartása szerint csak tavaly 428 ezer hektoliternyi bort exportáltak Magyarországra, miközben a KSH behozatali statisztikájában mindössze 112 ezer hektorliternyi olasz bor szerepel.

A borászok szerint a csak tavaly 316 ezer hektoliternyi különbözet eltûnik a hatóságok szeme elõl, és ebbõl a nem adózott, a magyarnál egyébként is olcsóbb olasz borból magyarnak mondott borokat pancsolnak egyes borászatok. A konkrét ügyet most egyetlen borász sem tudta kommentálni, mondván, tõlünk hallottak elõször róla, korábban azonban Müller István, a szõlõ- és bortermelõk szövetségének fõtitkára lapunknak elmondta: több hatóságtól, köztük az agrártárcától kértek, de még nem kaptak választ arra, mi okozhatja a magyar és olasz adatok jelentõs eltérését.

Az Index kérdésére a KSH külkereskedelmi statisztikai fõosztályán azt mondták: két ország úgynevezett tükörstatisztikája szinte soha nem egyezik, hiszen általában eltérõek az adatgyûjtés módszerei. „Az adatokat csak az adatgyûjtés és a tájékoztatás módszertanának ismeretében lehet értelmezni, márpedig ebben az esetben az olasz adattartalom nem tisztázott” – válaszolták a KSH-nál kérdésünkre, külön kiemelve, hogy az olasz statisztikák több más országgal szemben is mutatnak hasonló arányú eltéréseket.

Hivatalosan is nagy az eltérés

A probléma azonban valószínûleg nem csak statisztikai. A VPOP-tól ugyanis az alábbi írásos választ kaptuk: „a vámhatóság összehasonlította a tagállamokból összesen Magyarországra szállított hordós kiszerelésû szõlõborra vonatkozó, hivatkozott Európai Uniós statisztikai adatokat (418 498 hektoliter), a KSH által közzétett adatokkal (146 866 hektoliter) és az egyszerûsített adóraktár-engedélyesek által a 2007. évi tárgyidõszakban (2006. 12. 01.– 2007. 11. 30.) a vámhatósághoz benyújtott, és a Nemzeti Jövedéki Informatikai Rendszerben (NJIR) a feldolgozott adatokkal (325 667,87 hektoliter). Az Európai Uniós statisztikai adat és a NJIR adatainak összehasonlítása alapján a különbség (92 830 hektoliter) nagyságrenddel kisebb, mint amit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a KSH adatai alapján megállapított (271 632 hektoliter)”.

A válaszból tehát az derül ki, hogy ha a 316 ezer hektorliternyi eltérésnek nincs is jele, csaknem 93 ezer hektoliternyi bor eredete így sem tisztázott. Ezzel együtt a VPOP közölte: megkereste az olasz vámhatóságot „a 2007-es év és a 2008-as év során Magyarországra szállított, borforgalmazási adatok tekintetében”, miután az NJIR adatai csak a tagállamok összesített adatait tartalmazzák. A VPOP közlése szerint az olasz vámhatóságtól eddig még nem érkeztek meg a kért adatok.

Forrás:
Index.hu
http://www.index.hu