Balatoni bor: a minõség mellett a név is fontos

Országos szõlõtermesztési és borászati tanácskozást tartottak Balatonlellén, ahol a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) helyzetértékelése szolgált kapaszkodóval a termelõknek a mostani körülmények között, melyeket Brazsil Dávid, a HNT szakmai asszisztense rendeletalkotási lázként jellemzett.

A jogi változások közül a borpiaci reform második üteme a legmeghatározóbb: augusztus elejétõl életbe léptek az új borkategóriák. Megszûnt ugyanis az eddigi besorolás, mely védett eredetû és minõségi, illetve táj- és asztali borokra csoportosított. A borokat mostantól az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses, oltalom alatt álló földrajzi jelzéses és a földrajzi jelzés nélküli kategóriákba kell besorolni, majd a palackokon az ezeknek megfelelõ szinonimákat feltüntetni.

Brazsil Dávid, a HNT szakmai asszisztense elmondta: minden borvidéken ki kell dolgozni az egyes kategóriák termékleírásait, melyeket csak azután lehet továbbítani, ha minden hegyközség elfogadta. A származási helyet, fajtákat, mûvelési módot, és a bor készítésének fõbb ismérveit tartalmazó dokumentációt több fórum jóváhagyása után 2011-ig kell Brüsszelnek benyújtani.

A néhány napja újra balatonboglárinak nevezett borvidék tekervényes utat járt be a fenti szabályozás miatt. A legutóbbi, immár sokadik keresztelõt az elõzte meg, hogy tavaly éppen a várható változások miatt úgy döntöttek: jobb lesz, ha megint visszakeresztelik a vidéket dél-balatonira. Ez az idei év elsõ felében érvénybe is lépett, ám miután egyértelmûek lettek az eredetvédelemmel kapcsolatos új szabályok, kiderült: a Balatonboglári Borgazdaságot (BB) birtokló Törley érdekei a legkevésbé sem azt kívánják, hogy dél-balatoninak nevezzék a borvidéket.

– A szõlõtermés 40-60 százalékának megvételével a cég a legnagyobb felvásárló, nekünk pedig fontos, hogy legyen helye a szõlõnek – fogalmazott Mészáros Lászlóné, a borvidéki hegyközségi tanács titkára. – A Törley által bevezetett balatonboglári nevet az új szabályozás értelmében csak a Balatonboglár területén termelt szõlõbõl készült borra használhatták volna, ha a vidék neve dél-balatoni marad. Így hosszabb távon lényegesen kevesebb bort tudtak volna eladni és csökkenteni kellett volna felvásárlásukat.

A termelõk és a borászok közül többen ennél jóval sarkosabban fogalmaztak, persze név nélkül. Nem értették: miért nem korábban jelzett a cég, amikor csak tervezték, hogy visszaveszik a dél-balatoni nevet, így megspórolhattak volna felesleges köröket.

Forrás:
sonline.hu
http://www.sonline.hu