Az új bortörvény – és ami mögötte van

A hazai termelõknek legkésõbb 2011-ben kell átállniuk a két minõségi borkategóriára, míg a földrajzi jelzés nélküli boroknál már az idén. A földrajzi jelzés nélküli, illetve asztali borok esetében a továbbiakban megjelölhetõ az évjárat, 85 százalékos fajtaazonosság esetén pedig a szõlõfajta is feltüntethetõ a bor címkéjén. A Nemzetközi Szõlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által megengedett borászati eljárásokat – az alkoholtartalom és savtartalom növelése kivételével – ezentúl nem az Európai Tanács, hanem az Európai Bizottság értékeli.

A nemzeti keretekben 2009-re elkülönített, de október 15-ig fel nem használt pénzeszközök elvesznek. Eddig a rendelkezésre álló összegek alig több mint 30 százalékát fizették ki az idei évre. A szeszesital-piac ellátást szolgáló lepárláshoz, a krízislepárláshoz és a sûrített szõlõmust használatához a nemzeti keretbõl legkésõbb 2012. július 31-ig nyújtható támogatás. A támogatási intézkedésekre rendelkezésre álló költségvetés évrõl évre növekszik: 2009-ben ez 794 millió euró volt, 2013-ban azonban már 1,231 milliárd euró lesz.

Szlovákiában még nem is olyan régen 22,2 ezer hektáron termesztettek szõlõt, ma már csak 12 ezer hektáron. A szõlõtõke-kivágási program hároméves idõszakra szól, és összesen mintegy 175 000 hektárnyi területet érint. A 2009 és 2011 közötti években végrehajtandó szõlõtõke-kivágásra 464 millió, 334 millió, illetve 276 millió eurót különítettek el. A nagy túljelentkezés miatt idén azok a termelõk kaptak prioritást, akik egész szõlõültetvényüket kivágják, utánuk pedig az 55 évnél idõsebb termelõk következnek.

2016. január 1-jétõl uniós szinten megszûnik a telepítési jogok szigorú rendszere, amelyet a tagállamok – belátásuk szerint – 2018 decemberéig érvényben tarthatnak. Még az idén kibõvülnek viszont a borkategóriák, az eddigi minõségi, táj-, és asztali bor mellé a védett eredetû bor is felsorakozik. Ez azonban nem csak megjelölésben hoz majd változást. A gyakori ellenõrzésnek köszönhetõ, hogy 46 százalékkal visszaesett az olcsó borok behozatala, ami egyébként nem szabálytalan, de ilyen esetben az értékesítésnél jelezni kell a címkén, hogy honnan származik a nedû. Várhatóan õsszel változik majd a származási igazolások eddigi kiállításának rendszere is. Ezzel is próbálják a külföldrõl behozott borokat visszaszorítani.

Az Európai Bizottság legalizálni akarja a kevert rosé bort

Nem értenek egyet viszont a megkérdezett hazai borászok az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy a rosé borok címkéin tüntessék fel, hogy „hagyományos” vagy pedig „keveréses” eljárással készült italról van-e szó. A kevert módon kapott rosék ízvilága eltér a tradicionálistól, a rosék sajátos karakterét a vörösborokban található tanninok adják meg. „A piacon nagy zavart okozhat, ha forgalomba lehet hozni vörös- és fehérbor keverésével készült rosét” – hívta fel rá figyelmet Karkó János búcsi borász, aki szerint a hozzá nem értõ fogyasztót megtévesztheti, hogy egy illatos muskotályos fehérhez tesz valaki egy kevés vöröset. „Nem tisztességes, hogy ha egyeseknek nem kel el a vacak fehér bora, azt keveri, és ráfogja, hogy rosé” – mondta a búcsi borosgazda. Jelenleg ugyanis a minõségi bornak 85 százalékban kell a megjelölt fajtából készülnie.

A rosé bor kékszõlõbõl fehérbor-technológiával készített bor, vagyis a házasított világos vörösbor nem tekinthetõ rosénak – emelik ki magyar borászok. A soproni borvidék borászai úgy látják, az Európai Bizottság javaslatával legalizálni akarja a kevert rosé bort, ami sérti a borkészítõk érdekeit, a multinacionális láncok érdekei viszont felülírják a szakmai szempontokat. Az igazán szép rosék ugyanis hagyományos eljárással készülnek, és a hazai éghajlati viszonyok kedveznek ennek a borfajtának. A kevert rosék minõsége kedvét szegheti a fogyasztóknak, és egyáltalán nem biztos, hogy a címkén feltüntetett megkülönböztetésre a vásárlók odafigyelnek majd. Szakemberek szerint majd a piac dönti el, melyik eljárással készült roséra van igény.

A borreform állítólagos célja, hogy biztosítsa a borágazat gyors szerkezet-átalakítását, mivel olyan önkéntes alapú, három évre szóló szõlõtõke-kivágási programot tartalmaz, amely lehetõséget kínál a nem versenyképes termelõk számára, és gondoskodik a felesleges bormennyiség piacról való kivonásáról, ami várhatóan fokozhatja az európai borok versenyképességét.

Forrás:
Bumm.sk
http://www.bumm.sk