Az idõjárástól fáznak a gazdák
– Nagyon sok függ attól, hogy milyen lesz az idõ az elkövetkezõ hetekben. A sok csapadék, illetve az igen változékony idõjárás kedvezett a kórokozók tenyészésének, valamint a gombabetegségeknek, de megemlíthetném a virágzáskor tapasztalt hûvös, esõs idõt is, melynek következtében egyes táblákon a fürtképzõdés sem indult meg. A gyenge évjárati jellemzõk után most már igazán nem hiányozna a további rossz idõjárás. Ekképp foglalta össze a kilátásokat Tarsoly József egri hegybíró.
Hozzátette: az átlagos évjárathoz képest most 50–60 százaléknyi termés látszik, ezért fontos, hogy ami megmaradt, az jó minõséget adjon. Megjegyezte ugyanakkor, az elmúlt években megszokottakkal szemben – amikor a kedvezõ körülmények miatt két héttel korábban indult a szüret – a szõlõ most van a „normál” érési idõszakában. A hegybíró rámutatott: idén az „összeérésére” is figyelni kell, a korai és a középérésû fajtákat várhatóan együtt lehet majd szüretelni.
– Igazából a borvidéki termés mintegy felét adó késõi fajtákban, az Olaszrizlingben, a Hárslevelûben, a Kékfrankosban, a Cabernet-kben és a Merlot-kban lehet a bizodalmunk, amennyiben az idõjárás kegyes lesz hozzánk. Az évjárati jellemzõkrõl egyelõre így csak óvatosan lehet még beszélni – tette hozzá. A hegybíró szerint – a felvásárlók hozzáállása miatt – az árak most is csak az utolsó pillanatban alakulnak ki, ugyanakkor már megjelentek az alföldi, illetve a szlovákiai és cseh kereskedõk.
A korai fehérek kilója 80–100 forint körül mozog, ám – mutatott rá Tarsoly – meglehet, ez a termés a saját igényeket sem fogja fedezni.
– Olyan extrém év van mögöttünk, amilyet a gyakorló szõlõtermelõk eddig nemigen tapasztalhattak meg: a csapadékos idõjárás mellett egymást váltogatták a nagy melegek és a hûvös napok, miközben hónapok óta közel 100 százalékos a páratartalom, ami nem a szõlõtermesztõ vidékek jellemzõje. Minderrõl már Simon József, az egri hegyközség elnöke beszélt.
Mint emlékeztetett, csak kellõ gépkapacitás birtokában és drága vegyszerekkel lehetett megvédeni a szõlõt. Ez utóbbiakból 6–7, az olcsóbbik kemikáliákból 11–12 permetezésre is szükség volt. Akik pedig játéknak vették ezt az évet, már május végén, június elején búcsút inthettek a termésüknek.
– Látunk ültetvényt, ahol egy fürt sincs, s olyat is, ahol féltermés maradt. Szerencsére azonban jobbára ép, egészséges táblákat lehet az egri határban találni. Úgy érzem, a termelõk nagy része ebben az évben is erõn felül teljesített – fûzte hozzá. Megtudtuk: van, ahol már szedik a korai fajtákat, esetükben a mustfok 17–20 közötti értéken mozog.
A középérésûek nem iparkodnak, ugyanakkor a Pinot noir és a Merlot biztató: már most 17 mustfokon járnak. A hektáronként 7–10 tonnára korlátozott Kékfrankos is nagyon jó minõséget ígér.
– A termelõknek mindenképpen készpénzes eladásban kell gondolkodniuk. Tavaly sokan veszteséggel, esetleg szerencsével „nullára” kihozva zárták az évet. Idén kevés lesz a termés, ezért rendes árának kell lennie a szõlõnek. Jelenleg például az Ottonel muskotály 80–85 forinton mozog, de ez is kevés, többet kellene kapni érte. Úgy vélem, a reális ár 90–100 forint lenne, ez pedig majd a kék szõlõ árát is magával húzhatja – vázolta a verpeléti helyzetet Czipó Szilárd, a település hegyközségének elnöke.
A szakember is megerõsítette: már megjelentek a felvidéki és cseh felvásárlók, akik tisztában vannak a belföldi árakkal, holott a mainál jobb piaci pozíciókat is kiharcolhatnának maguknak az Egri Borvidék termelõi. Megemlítette azt is: úgy tûnik, az alföldieket leszámítva a belföldi felvásárlók nem tudják felvenni a kesztyût a külföldiekkel, többen is csak az állandó, szerzõdött partnereikre támaszkodnak.
– Ezt a helyzetet az eddigi elhibázott árpolitika hozta magával: a borászatok egymás alá ígérve akarnak a kereskedelmi láncokba bekerülni, így most nincs pénzük a felvásárlásra. Nem gondolkodnak hosszú távon – jelentette ki Czipó Szilárd.
Peronoszpóra, lisztharmat, fekete rothadás
A helyzetet borúsan látja Thummerer Vilmos is.
– Attól tartok, nem a pozitívumokkal tûnik majd ki ez az évjárat. A rendkívüli idõjárás miatti nehéz növényvédelem, amit a szõlõ igényelt, súlyos nyomokat fog hagyni. Nálunk például májusban a szokásos 50–80 milliméter helyett 270 esett, a 31 napból 27 csapadékos volt – emlékeztetett a noszvaji borász, akit a „2009-es Év Egri Szõlõtermelõjének” választottak meg az idén. A neves termelõ szerint volt olyan ültetvénye, ahová géppel be sem lehetett menni.
– Az a szokatlan helyzet állt elõ, hogy a sok esõ és a meleg miatt egyszerre jelent meg a peronoszpóra és a lisztharmat, sõt új kórokozóként az eddig itt nem látott fekete rothadás is felütötte a fejét. Ezek pedig súlyos károkat okoztak, vélhetõen országszerte. Pesszimista vagyok: úgy látom, 50–70 százaléka maradt meg a termésnek. Ám ha szép õszünk lesz, és a botritisz nem jelenik meg, akár jó minõség is kikerekedhet – tette hozzá Thummerer Vilmos, aki e hét végére tervezi a szüret kezdetét.
Forrás:
heol.hu
http://www.heol.hu