Az idei sem lesz csúcsév a szõlõtermesztõknek
„Változatos a szõlõtermés idei összképe, hiszen az egyes fajtákat és az egyes borvidékeket eltérõen érintette az idei idõjárás negatv hatása” – nyilatkozta a Világazdaságnak Kocsis László egyetemi tanár. A PANNON Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékének vezetõje lapunknak hozzátette: az idei összes szõlõmennyiség nem fogja elérni az átlagos évek színvonalát. „Bár a tavalyi, rendkívül kis mennyiséget hozó évnél idén több szõlõ terem, ám egy átlagos év mennyiségétõl hozzávetõleg 10–15 százalékkal elmarad majd az idei szõlõmennyiség” – tette hozzá Kocsis.
Az idõjárás a legérzékenyebben a korai érésû fajtákat érintette, például a Balatonnál kifejezetten gyenge termést hozott a cserszegi fûszeres, igaz, máshol jobban teljesített ez a fajta. A nyári forróság és aszály sem egyformán hatott, míg a móri térséget kifejezetten tragikusan érintette, Balatonboglár területén közel sem végzett ekkora pusztítást a szárazság.
Kocsis László szerint a minõség idei alakulását még nehéz megítélni, évjárathatásról még korai lenne beszélni, de tény, hogy az õszi idõjárás alakulása nem kedvez a 2013-as évjáratnak. „Az õsz eleji csapadék még kedvezõ volt, ám az azt követõ, hosszan elhúzódó hûvös idõjárás nem tett jót. Az érés egy ponton megrekedt, tíz fok alatt a cukortartalom nem emelkedik tovább, és a savlebomlás sem zajlik, vagyis az ilyen alapanyagból nehéz igazán jó bort készíteni. Ennek ellenére a borászoknak ebbõl kell a legtöbbet kihozniuk” – fogalmazott a szakértõ. Kocsis ugyanakkor hozzátette: elsõsorban a kései fajták, és egyes szerencsésebb borvidékek esetében egészen jó borok is születhetnek idén.
A mennyiségi deficit nem új a hazai borászatban. Tavaly Magyarországon mindössze 1,9 millió hektoliter bor termett, ez a mennyiség a hazai fogyasztást sem éri el, hiszen az 2,3 millió hektoliter körül alakul évente. A korábbi szintén félmillió hektoliternyi exportárualap is hiányzott a múlt évben az akkori szélsõséges idõjárás miatt.
A tavaly tavaszi fagy és a 2012-es nyári aszály a minõségre nem volt nagyon rossz hatással, de a mennyiséget jelentõsen csökkentette. Kiemelkedõ teljesítményt ugyanakkor nem hozott a 2012-es évjárat.
A magyar bortermelés összességében a szokásosnál jóval kevesebb volt az elmúlt néhány évben, ezért a Magyarországra irányuló borimport fokozatosan nõtt. Ezt a tendenciát csak felerõsítette az, hogy a vásárlóerõ gyenge volt az elmúlt években, ezért a fogyasztók az olcsóbb, jellemzõen olasz borok felé fordultak, a hazai borászok fokozatos piacvesztést voltak kénytelenek elkönyvelni.
Egyelõre lokalizált a fertõzés
Komoly veszélyt jelent a szakértõk szerint az idehaza is megjelent aranyszínû sárgaság fitoplazma, amelyet egyelõre csak Zala megyében, Lenti térségében észleltek, viszonylag kis helyen. A betegség a szõlõ egyik legveszélyesebb kórokozója, amely Európa számos országában már megtelepedett, ám Magyarországon még újnak számít. A fertõzés miatt a szõlõtõkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, végül a növények elpusztulnak. A beteg növények száma évente megtízszerezõdhet. Súlyosbítja a problémát, hogy a betegség ellen nincs megfelelõ növényvédõszer, csak a kórt terjesztõ szõlõkabóca irtásával lehet ellene védekezni.
Forrás:
Világgazdaság Online
http://www.vg.hu