Az Európai Bortermelõ Régiók Gyûlésén volt Tiffán Zsolt

A magyarországi AREV tagok felhatalmazásából Tiffán Zsolt képviselte a magyar érdekeket, és ismertette a hazai szakmai álláspontot. Az elnök beszédében kijelentette, hogy a szõlõ újratelepítési jogok rendszerének megõrzése a magyar szõlõ-bor ágazat számára stratégiai kérdést jelent. Elmondta, a szõlõ újratelepítési és vagyoni jogok hosszú évtizedeken keresztül hozzájárultak ahhoz, hogy Európa és benne Magyarország szõlõtermelése a családi gazdaságokra alapozottan fejlõdhetett.

A telepítési jogok rendszere Európában hosszú idõn keresztül – közvetve – biztosította a piaci egyensúly fenntartását. Tiffán Zsolt rámutatott, a túltermelési válságok mindig akkor következtek be, amikor az EU engedélyezte a szõlõterületek növekedését az által, hogy további újratelepítési jogot biztosított egyes tagországoknak. A szõlõ újratelepítési jogok rendszerének fenntartása azért is tekinthetõ stratégiai kérdésnek, mivel hazánkban jelenleg csak a termõhelyi kataszterbe sorolt, kimagasló termelési adottságú területekre lehet szõlõt telepíteni.

A tervezett liberalizáció ezt a több évszázados múltra visszatekintõ szabályozási rendszert is veszélyezteti, illetve a magyar szõlészeknek és borászoknak a rendszerváltozás óta a minõségi szõlõbortermelés irányába tett erõfeszítéseit kérdõjelezi meg. Ennek a felelõtlen tervezetnek a következtében félõ lenne, hogy az alacsony minõségû ipari borok masszív jelenléte a felvevõpiacokon a családi tulajdonban lévõ szõlõtermelõk és borászok hosszú távú megélhetését veszélyeztetik. A családi szõlõtermelõket is a magasabb terméshozamok elérésére késztetné az új termelési rendszer, tehát ismételten a mennyiségi szõlõtermelési szemlélet válna meghatározóvá.

Az elnök leszögezte: a tervezett liberalizáció jelentõsen veszélyeztetné az elmúlt húsz év magyar minõségi elõrelépéseit. A szõlõtelepítés liberalizációja következtében nemcsak borvidékeink kultúrtáj megõrzõ szerepe és minõségi bortermelése kerülne veszélybe, hanem általában a borvidékekhez kapcsolódó regionális gazdaság teljesítõképessége is csökkenne, különös tekintettel a turizmusra.

Azok a megközelítések, miszerint a szõlõ termelési potenciál szabályozása kizárólag az oltalom alatt álló eredet megjelöléses és földrajzi jelzéses borokra kell fenntartani elfogadhatatlan alternatívát jelent. A földrajzi jelzés nélküli borok ugyanis ugyanazon a piacon kerülnek értékesítésre, azok árai befolyásoló hatással bírnak a termõhelyhez köthetõ, minõségi borokhoz.

Forrás:
Pécsi Napilap
http://www.pecsinapilap.hu