Az EU borreformja felemelheti és sárba is tiporhatja borágazatunkat

Az EP mezõgazdasági szakbizottsága november 21-én, 31 igen, 7 nem és 2 tartózkodó szavazattal fogadta el a Giuseppe Castiglione olasz néppárti képviselõ által jegyzett jelentést a borreformról. A bizottsági végszavazáson jelen volt magyar képviselõk nemmel szavaztak. Szerintük a javaslat egésze az EP-bizottsági módosító javaslatok ellenére sem változott a magyar érdekeknek megfelelõ irányban, a déli tagállamok ellenérdekelt álláspontja kerekedett felül.

A szakbizottság ellenezte az Európai Bizottság tervét, hogy 2014. január 1-jéig teljesen liberalizálják a szõlõtelepítési jogokat az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében. A jelentéstevõ magyarázata szerint „e területek esetében a liberalizálásnak végzetes hatása lehet, mivel tönkre tehetné Európa borászati örökségét: semmivé lehet a minõségi borok termelõi által végrehajtott beruházások gazdasági értéke, elveszhet a minõségi borok ellenõrzésének képessége, azzal a következménnyel, hogy sérül a területi márkanevek imázsa, és leértékelõdik maga a termék is”.

A bizottsági képviselõk támogatták a jelentéstevõ véleményét, amely szerint az Európai Bizottság által javasolt öt év helyett három évig legyen érvényben a szõlõkivágásra igénybe vehetõ uniós támogatások rendszere, és az utolsó két évre tervezett összegeket is tegyék elérhetõvé ezalatt. Castiglione szerint „azok a termelõk, akik az ágazatból való kivonulást választják, erre elsõsorban az intézkedés alkalmazásának elsõ esztendeiben fogják rászánni magukat”. Az idõszak három évesre történõ lerövidítése a képviselõk többsége szerint „garantálhatja a termeléssel felhagyó szõlõmûvelõknek, hogy méltányos és várakozásuknak leginkább megfelelõ díjazásban részesüljenek”, emellett arra ösztönöz, hogy elsõsorban a leggyengébb minõségû, illetve a megfelelõen értékesítési lehetõségeknek híján lévõ szõlõket vágják ki.

A magyarok határozottan ellenzik a kivágási támogatások rendszerét, mert az elsõsorban az új tagállamokban vezetne nagymértékû ültetvénykivágásokhoz, és nem azokban az országokban, ahol a feleslegek képzõdnek. Ezért javasolták azt, hogy a borköltségvetés egészét a nemzeti borítékokban osszák szét a tagállamok között, akik saját maguk döntik el, hogy azt kivágásra, ültetvénymodernizációra, marketingre, vagy egyéb támogatási formára fordítják.

A szakbizottságé közel áll a magyar véleményhez

A szakbizottság – a jelentéstevõ véleményével szemben – nem támogatta az Európai Bizottság tervét, hogy tiltsák be a borok alkoholtartalmának cukor hozzáadásával történõ fokozását, és elutasították a must hozzáöntésével készült borászati termékek támogatásának beszüntetésére irányuló javaslatot is.

A szakbizottság átalakítaná az eredetmegjelölés fogalmát is. Eszerint ez a következõt jelentené: valamely régió, meghatározott hely vagy, kivételes esetben egy kisebb kiterjedésû tagország neve, amelyet olyan bor, likõrbor, pezsgõ, habzóbor, szárított szõlõbõl készült bor vagy túlérett szõlõbõl készült bor jelölésére használnak, amely ebbõl a régióból, errõl a helyrõl vagy, kivételes esetekben, ebbõl a tagországból származik, és megfelel a következõ követelményeknek:

– minõsége és jellemzõi alapvetõen vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezõknek köszönhetõk,

– a szõlõ, amelybõl készült, kizárólag arról a földrajzi területrõl származik,

– a Vitis vinifera fajtához tartozó szõlõfajtából nyerik,

– és amelynek gyártása, azaz feldolgozása, elõállítása, adott esetben az érlelése és a palackozása a meghatározott földrajzi területen történik.

Hasonló logikával fogalmaznák meg a földrajzi jelzés fogalmát, azzal az eltéréssel, hogy elég, ha a szõlõ „alapvetõen e földrajzi eredethez kapcsolható”. A készítéséhez használt szõlõnek legalább 85 százalékban kell kizárólag e földrajzi területrõl származnia.

A fenti rendelkezésektõl eltérõen eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott bort azzal a feltétellel lehetne a meghatározott földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévõ területen nyerni vagy készíteni, hogy azt az érintett tagállam kifejezetten és meghatározott feltételek mellett engedélyezte.

A képviselõk a nemzeti költségvetési borítékok rendszerébõl továbbra is lehetõvé tennék az emberi fogyasztásra szánt alkohol lepárlásának támogatását. A mostani, eltörlésre ítélt általános lepárlási támogatás helyett a szakbizottság azt javasolta, hogy a túltermelés megelõzése érdekében hozott intézkedések kárvallottjait egy, a szõlõ-, illetve bortermelés csökkentésével arányos kifizetéssel kompenzálják.

A szakbizottság szerint el kell készíteni az engedélyezett borászati eljárások jegyzékét. A képviselõk számos minõségi követelményt sorolnak fel a borkészítéssel kapcsolatban. Eszerint például tilos a sajtolt vagy sajtolatlan szõlõ túlpréselése és a borseprõ préselése. Ugyancsak tilos a szõlõtörköly újraerjesztése a lepárlástól eltérõ célra.

A szakbizottság ellenzi, hogy az eredetileg a borszektorra szánt összegek egy részét átirányítsák a vidékfejlesztés támogatására. A bizottság – mindenekelõtt azért, mert a tagállamoknak még nemzeti programjaikat is el kell készíteniük – túl rövidnek tartja az új jogszabály életbe léptetésére az Európai Bizottság által tervezett határidõt, és 2008. augusztus 1. helyett 2009. augusztus 1-i kezdést javasol.

A konzultációs eljárásban hozott EP-állásfoglalás nem köti a tagországok kormányait képviselõ Tanács kezét. Az agrárminiszterek tanácsa várhatóan december 17-19-ei ülésén dönt véglegesen a borreform részleteirõl.

Forrás:
hvg.hu
http://www.hvg.hu