Atkainvázió sújtja a szõlõket

Az elsõ négy hónap kedvezõtlen idõjárása miatt csak vontatottan fejlõdnek a szõlõk, ami elõsegítette a nagyarányú atkafertõzést az ültetvényekben. Ha viszont a szõlõk hajtásainak növekedése felgyorsul, akkor kisebb lehet a kártétel.

Rüll Gusztáv arról is tájékoztatott, hogy legutóbb több mint egy évtizede, 1994 tavaszán küzdöttek hasonló gonddal a termelõk megyénk két borvidékén. A jelenleg kialakult helyzet tehát a szélsõséges idõjárásra vezethetõ vissza. Néhány ültetvényben különösen súlyos fertõzést észleltek: a már elvégzett védekezõ munkálatok ugyan javítanak a helyzeten, de nem szüntetik meg a károsítást. Ezért az elmúlt idõszakban a gazdák közül sokan keresték fel a szolgálatot, szaktanácsot kérve a szükséges óvintézkedéshez.

Bizonyára kevesen tudják, hogy ez a kártevõ mikroszkópos méretû, ezért szabad szemmel nem látható. Az ültetvények tulajdonosai is legtöbbször csak az atkák okozta tünetekbõl következtetnek a jelenlétükre. Ilyenkor viszont permetezéssel már csak mérsékelhetõ a kártételük. Ez különösen az új szõlõtelepítésekre igaz, lévén az atkák gátolják a növények növekedését.

Emiatt ilyenkor tavasszal teljes rügyelhalás is bekövetkezhet. Jellemzõ, hogy fodrosodnak a szõlõlevelek, amelyeken világos pontok jelennek meg, továbbá a hajtások rendellenesen megvastagodnak és vontatottan fejlõdnek.

Amennyiben hûvös a tavasz – mint az idén is –, akkor már a közepes fertõzöttség is látványos kárt okoz. A legsúlyosabb tünetek a legyengült szõlõtõkéken figyelhetõk meg, amelyek – többek között – az elõzõ évi védekezés hiányosságaiból, az ültetvények ésszerûtlen túlterhelésébõl adódhatnak.

A szolgálat igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyári védekezések során júliusban és augusztusban a termelõk használjanak olyan szereket, amelyek a szõlõ egyéb károsítói mellett az atkák ellen is elég hatékonyak. Más kórokozók – mint például a lisztharmat ellen alkalmazott kén – az atkákat is elpusztítják.

A legfrissebb megfigyelések szerint jelenleg ezek a parányi állatok már a szõlõfürt-kezdeményekben is megtalálhatók, ami elõrevetíti a terméskárosodás veszélyét. Ezért a szakértõk nagyon fontosnak tartják, hogy a gazdák a szõlõk teljes vegetációs idõszakában kísérjék figyelemmel az atkafertõzés tüneteit. Azért van erre szükség, mert a vesszõk beérését is veszélyeztetõ kártétel így elkerülhetõ. Az atkáknak különösen kedvez a száraz, meleg õsz: a tavalyi például minden bizonnyal elõsegítette az apró állatok észrevétlen elszaporodását.

A szakember javasolja a téli rügyvizsgálatokat is, amelyeket a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat laboratóriumában végeznek el. Így megbízható adatokat szerezhetnek a szõlõtermelõ gazdák 2007-re is, annak érdekében, hogy a szükséges védekezéseket idõben és hatékonyan megszervezhessék.

Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu