Adventi Aranyszüret a Vylyan birtokon
[tn_2_bal.jpg]Elgondolkodtató az „idõzítés”: Advent a reményteli várakozás idõszaka, jelentése az eljövetel, megérkezés. Az adventi koszorún felvilágló gyertya fénye azt szimbolizálja, hogy a karácsony közeledtével egyre világosabb lesz. Minden gyertya egy fogalmat jelöl: hit, remény, szeretet, öröm. Az adventi idõszakban nem volt illõ a zajos ünneplés, a régi emberek hagyományosan napfelkelte elõtt tartott misékre, ún. aranymisékre jártak.
Tiszteletben tartva ezeket a hagyományokat, a lélek felmelegítésére is gondolva, az „aranyszüret” elõtt együtt gyújtották meg az öröm gyertyáját a szõlõben felállított adventi koszorún.
A nagy hidegben a gyertyaláng is megadta magát – ahogyan a szõlõládákat szállító traktor felfelé a hegyen, de ez a szüretelõknek nem szegte kedvét. Hiszen a tartós hidegnek köszönhetõen, nappal – ragyogó napsütésben – szüretelhettek. (A mi hõmérsékleti viszonyaink között általában éjszakai szüretelik a jégszõlõt).
A jégbor készítés titka, hogy a tartós fagy hatására a víz kifagy a bogyóban, a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok viszont nem fagynak meg, így a töppedt szõlõszem értékes, zamatos beltartalma természetes úton koncentrálódik, lehetõséget teremtve egy egyedi ízvilágú desszertbor készítésére. Akkor lehet szüretelni, ha a hõmérséklet tartósan fagypont alá süllyed (-7, -8 °C) és a szüret idõpontjában ott is marad. A jégbor készítés egyik legfõbb kockázata ez, hisz ha az idõzítés nem megfelelõ, akkor kárba vész az alapanyag. Csak akkor lehet szüretelni, ha a hõmérséklet tartósan fagypont alá süllyed (-7, -8 °C) és a szüret idõpontjában ott is marad.
„CSAK CSEPPENKÉNT” – A 2009-es fehér jégszõlõ bora
A Vylyan Pincészetnek – Ipacs Szabó István fõborásznak – már kétszer is megadatott, hogy jégbort készítsen, 2004-ben cabernet franc szõlõbõl, 2009. januárban pedig Olaszrizlingbõl.
A jégbort nem csak ritkasága, hanem egyedi karaktere is értékessé teszi. Az aszúhoz hasonlóan a jégbor is természetes koncentrálódás eredménye, itt azonban nem az aszúra jellemzõ botritiszes ízvilág, hanem az összetéveszthetetlen gyümölcsösség az, ami dominál.
Illata rafinált és elegáns, akár egy parfüm (hársvirágmézzel, bodzával és illatos szõlõvirággal). Egyedi ízvilága az õszibarack és trópusi gyümölcsök – licsi, mangó és az ananász – jegyeit hordozza.
Sárga és trópusi gyümölcsbõl készült desszertek elsõrangú kísérõje. Behûtve fogyasszuk.