A zárjegy ötletén rémüldöztek Márton-napon az alföldi borászok

Szõke Sándor, a borrégió szõlészeti és borászati egyesületének elnöke, úgy vélte, hogy szerencsétlen volt az idõzítés, mivel a szõlõtermesztés költségei – az energiahordozók, a permetszerek árának a változásával – emelkednek.

A zárjegy bevezetésére a javaslatot tevõ politikusok szerint azért lenne szükség, mert az utóbbi idõben jelentõsen csökkent a hazai minõségi bor kereskedelmi forgalma, miközben az exportunk nem nõtt, s a polgárok sem isznak kevesebbet. A zárjeggyel viszont nyomon követhetõ a bor útja, az adót sem lehetne elkerülni.

Egyes kisebb borászatok vezetõi szerint nincs értelme zárjegyezni. Egy évtizede, amikor bevezették, akkor sem sikerült a feketekereskedelmet visszaszorítani. Inkább azt kelleme megnézni az ellenõröknek – mondják a borászok –, hogy miként tud valaki például 2 literes petpalackos bort 250-300 forintért a nagykereskedõnek eladni úgy, hogy elvileg kifizeti az összes adót, a munkabérköltséget, a szõlõ és a bor elõállítási költségeit, a palackot, s mindezek után még annyi haszna is marad, amelyért érdemes dolgozni.

A borász szakemberek szerint a zárjegy bevezetése drágítaná a termék árát, melyet a kereskedõk nem fogadnak el, nem beszélve az adminisztráció növekedésérõl. A borrégió szõlészeti és borászati egyesületének az elnöke, Szõke Sándor úgy vélte, hogy szerencsétlen volt az idõzítés, mivel a szõlõtermesztés költségei – az energia hordozók, a permetszerek árának a változásával – emelkednek.

Forrás:
Agromonitor.hu
http://www.agromonitor.hu