A világ tíz legnagyobb szalmaerõmûve
Magyarországon összesen tíz, világviszonylatban is példátlanul nagy teljesítményû, 49,9 megawattos szalmatüzelésû biomassza-erõmû építését tervezi Hujber Ottó vállalkozó, az MSZP Vállalkozói Tagozatának egykori elnöke, az Intertraverz Zrt. elnöke. Szerencs, Baja, Kalocsa, Zsana, Medgyesegyháza, Bonyhád és Toponár mellett Vépet és Söjtört szemelték ki a beruházások helyszínéül, és projektcégeket hoztak létre az erõmûvek felépítésére.
Az egyenként 30-40 milliárd forintba kerülõ erõmûvek a megújuló, de kimeríthetõ energiaforrásnak számító biomassza [1]: szalma, más mezõgazdasági melléktermékek, illetve energiafû égetésével termelnének elektromos áramot.
A jelenlegi szabályozás alapján – ha megépülnek és termelni kezdenek – erõmûvenként és évente több milliárd forint zöld támogatásra válhatnak jogosulttá ezek az erõmûvek annak ellenére, hogy környezetbarát voltukat sokan megkérdõjelezik. A támogatások forrása egyrészt a megújuló energiaforrásokból származó, úgynevezett zöldáramért járó nem csekély, hatóságilag szabályozott felár, másrészt a széndioxid-kvótakereskedelembõl származó bevétel lehet.
Egy kormányrendelet értelmében ugyanis a fosszilis energiahordozókat égetõ létesítményekhez hasonlóan a biomassza-erõmûvek is részesedhetnek a széndioxid-kibocsátási kvótákból, ám mivel az utóbbiak – elvileg és papíron – széndioxid-semlegesek, a földgáz alapon számított kvótájuk egészét pénzzé tehetik majd az emisszió-kereskedelemben.
Állami támogatás jár továbbá a földmûvelési tárcától a lágy-, és fásszárú energianövények termelõinek, továbbá a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal is nagyjából négymilliárd forint vissza nem térítendõ támogatással ösztönözte [2] a biomasszából kinyerhetõ energiaforrások kutatás-fejlesztését az elmúlt két évben.
Nagyszabású tervek
A szalmatüzelésû biomasszaerõmûvek építését tervezõ, az Intertraverz-csoporthoz tartozó projektcégek alapító tagjai a Magda Sándor, az MSZP országgyûlési képviselõje által elnökölt Nemzeti Agrárenergetikai Szövegségnek [3] (NAESZ). A NAESZ célja mezõgazdasági termékek, melléktermékek és hulladékok energetikai célú hasznosítása, „a magyar mezõgazdasági termelés jelentõs részének energetikai célú növénytermesztésre történõ átállítása”.
A Hujber-féle szalmatüzelésû erõmûcégek egy része (a Baja Hõerõmû Kft., a Zala Hõerõmû Kft., a Zsana Hõerõmû kft. és a V.E.P. Hõerõmû Kft.) az Intertraverz Zrt.-vel együtt tulajdonosa annak a SZET Kft.-nek is, amely szivattyús energiatározó vízerõmûvet építene a Dél-Zemplénben [4].
Az elsõ szalmatüzelésû biomassza-erõmû építését a Hujber-féle BHD Hõerõmû Kft. viharos körülmények között kezdte meg tavaly október végén Szerencsen [5]: tokaji borászok és környezetvédõk folyamatosan tiltakoznak a beruházás ellen, szerintük az erõmû füstje tönkreteheti a világörökségi terület mikroklímáját. A vitában az is kiderült, hogy egy ekkora biomassza-erõmû 60-80 kilométeres körzetbõl gyûjti a tüzelõanyagot, ráadásul kamionokkal szállít, jelentõs pluszterhet róva a térség közúthálózatára.
Medgyesegyházán idén februárban helyi népszavazás mondott nemet [6] a szintén Hujber-féle Medgyesi Hõerõmû Kft. szintén 49,9 megawattos szalmatüzelésû erõmûvének tervére.
Megalomán elképzelés
A megújuló energia szektor neve elhallgatását kérõ szakértõjétõl megtudtuk, hogy még sehol a világon nem építettek ekkora, 50 megawattos biomassza-erõmûvet, nemhogy rögtön tízet egyszerre. A legnagyobb angol és dán biomassza-erõmûvek 38 megawattosak. Ennek az az oka, hogy az alacsony energiasûrûségû tüzelõanyag szállítása környezetszennyezõ és nem gazdaságos.
A fejlett országokban egy 20 megawattos biomassza-erõmû már nagyon nagynak számít, általában pedig nagyjából 5 megawatt teljesítményû biomassza-erõmûvek épülnek, a helyben keletkezett mezõgazdasági hulladék helyben történõ felhasználására. Ezek a kis biomassza-erõmûvek azért is hatékonyabbak, mert az áramtermelés mellett a keletkezõ hõt is felhasználják, jellemzõen egy-egy falu vagy lakóközösség távfûtését oldják meg a maradványhõvel.
Szakértõnk a Hujber-féle erõmûterveket a hasonló módon túlméretezett magyar bioetanol-programhoz hasonlította: a Magyar Bioetanol Szövetség által fémjelzett bioetanol-programot azért bírálják, mert túl sok alapanyagra pályázik. Az országban évente 4-8 millió tonna kukorica terem, a bioetanolosok ebbõl 4 millió tonnát átalakítanának.
A környezetbarátnak mondott üzemanyag esetében azonban változott a támogatáspolitika, és ennek nyomán több, állami és EU-s források bevonása nélkül gazdaságtalannak ígérkezõ bioetanolos nagyberuházást felfüggesztettek [7] Magyarországon.
Az ökológus szerint nonszensz
Gyulai Iván ökológus, a Miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlõdésért Alapítvány igazgatója, a Biomassza-dilemma [8] címû tanulmány szerzõje érdeklõdésünkre azt mondta, hogy ökológiai szempontból a biomasszát egyáltalán nem volna szabad elégetni.
Az ökológus okfejtése szerint ha a biomasszát elvisszük a keletkezése helyérõl, a talajban lévõ tápelemek kikerülnek a helyi rendszerbõl, és azokat a geológiai raktárakból kell pótolni. Eközben a szerves anyag lebontott formái a globális környezetbe távoznak, a helyi hiány globális többletet okoz, például – nyelõk híján – üvegházhatású gázokból.
„A biomassza elégetése nagyon komoly problémákat okoz a biogeokémiai ciklusok egyensúlyában, de energetikailag is nonszensz, mert senki nem gondol a nem látható, közvetett energiafelhasználási utakra. Ehhez képest fölösleges arról beszélni, hogy hány kamion jön vagy megy, mert az már csak hab a tortán. Teljesen világos, hogy biomasszából nem lehet kielégíteni az energetikai igényünket, ugyanakkor minden ezirányú törekvés újabb öngyilkossági kísérlete az emberiségnek” – mondta Gyulai az Indexnek.
Ehhez képest a Hujber-féle szalmatüzelésû erõmûvek által termelt áram megújuló energiaforrásokból származó, környezetbarát zöldáramnak számít majd, és mint ilyet – a megújuló energiaforrások részarányának emelésére irányuló uniós erõfeszítés részeként – az állam jelentõsen támogatja, a piacinál magasabb hatósági átvételi ár-kompenzációval.
Ráadásul a szalmatüzelésû erõmûvek részesedést kérhetnek majd az új belépõknek fenntartott tartalék széndioxid-kvótából, és mivel a törvény széndioxid-semlegesnek tekinti õket, a földgáz alapon kiosztott egységekkel szabadon kereskedhetnek.
Erõmûvenként 3-4 milliárd forint zöldárampótlék
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a 2007-2013 közötti Európai Uniós költségvetési tervezési idõszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) „a környezet fenntartható használata” céljának végrehajtását szolgáló operatív programja.
Huba Bence, a támogatások pályáztatására kijelölt Energia Központ Kht. [9] környezetvédelmi és stratégiai igazgatója az Index érdeklõdésére elmondta, hogy a BHD Hõerõmû Kft., vagy más szalmatüzelésû biomassza-erõmûvek egyelõre nem pályáztak a KEOP hét évre 250 millió eurós (mintegy 64 milliárd forintos) támogatási keretének terhére, állami támogatásban ebbõl a forrásból nem részesültek.
Ugyanakkor a szalmatüzelésû biomassza-erõmûvek a zöldáram kötelezõ átvételi rendszerében jogosultak az úgynevezett kötelezõ átvétel pénzalapból (KÁP) való részesedésre. A prémium mértéke a piaci áramár és a zöldáram hatóságilag elõírt átvételi árának a különbözete.
A zöldáram kötelezõ átvételi ára a piaci áramár duplájára is rúghat, és konzervatív becsléssel, évi 6800 üzemórával számolva évi 3-4 milliárd forintos pluszbevételt jelent majd egy 50 megawatt kapacitású szalmatüzelésû biomasszaerõmû számára, egy azonos teljesítményû fosszilis erõmûvel szemben.
Ez az összeg – amely az elkerült externális költségek ellentételezése a zöldáram termelõk felé – a rendszerirányítási díj részeként beépül a villamos energia árába, így azt minden fogyasztó megfizeti.
A zöldáramért fizetett felár jelentõs részét már most is a biomassza-tüzelésre (a gyakorlatban: fatüzelésre), vagy együttüzelésre átállított korábbi széntüzelésû hõerõmûvek és kapcsolt energiatermelõk kapják, valóban környezetbarátnak tekinthetõ áramtermelési technológiákra – nap- és szélenergiára – a 2007-ben több mint 50 milliárd forintos KÁP támogatás kevesebb mint 10 százaléka jutott.
Huba Bence szerint a megoldást az jelentené, ha a zöldáram kötelezõ átvételi árában – német mintára – technológiafajták és üzemméret szerint differenciálnának, illetve ha a kimeríthetõ megújuló energiaforrások – például a biomassza – hasznosítása során minimális hasznosítási hatásfokot írnának elõ. Ezzel elkerülhetõvé válna a környezetvédelmi szempontból kétséges elõnyt jelentõ, nagyméretû, rossz hatásfokkal áramot termelõ, a keletkezõ hõenergiát nem hasznosító biomassza-erõmûvek túltámogatása is.
…és 2 milliárd forint értékû széndioxid-kvóta
A Kiotói Jegyzõkönyv alapján a fejlett országok klímavédelmi célból hatféle üvegházhatású gáz országonként eltérõ kibocsátás-csökkentését vállalták az elsõ kötelezettségvállalási idõszakban, 2008-2012 között.
Minden résztvevõ ország rendelkezik egy kvótamennyiséggel, „ezeket a kvótákat hívjuk AAU-nak (assigned amount unit), magyarul kibocsátható mennyiségi egységnek” – tudtuk meg a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium osztályvezetõjétõl, Feiler Józseftõl. Egy AAU egy tonna szén-dioxid egyenértéknek megfelelõ üvegházhatású gáz kibocsátására jogosít fel. A résztvevõ országok a kvótamennyiséggel egymás között kereskedhetnek.
Ugyanakkor létezik egy EU-s kereskedelmi rendszer is, amely a kiotói rendszer részhalmaza, és csak a széndioxid-kibocsátásokra terjed ki. Az uniós kvóta neve EUA (European Allowance), magyarul kibocsátási egység. Egy EUA egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosít fel.
Az EU tagállamai Nemzeti Kiosztási Terveket dolgoznak ki (hazánkban ez jelenleg is zajlik), és ennek alapján a különbözõ elvek alapján meghatározott EUA kvótamennyiséget közvetlenül a rendszer hatálya alá tartozó nagyobb, üvegházhatású gáz-kibocsátó ipari létesítmények kapják. Ezek a létesítmények egymás között szintén szabadon kereskedhetnek a kvótákkal.
„Mivel a meglévõ létesítmények számára az EUA-k térítésmentesen kerülnek kiosztásra, az egyenlõ versenyfeltételek megteremtését az segíti elõ, ha a piacra újonnan belépni szándékozó létesítmények, illetve a kapacitásukat bõvítõ létesítmények is részesülhetnek térítésmentes kiosztásban” – mondja Feiler József.
Az új belépõknek a Nemzeti Kiosztási Tervben fenntartott mintegy 8 százalékos tartalékból a biomasszát, biogázt, vagy egyéb megújuló tüzelõanyagot legalább 60 százalékban alkalmazó új létesítmények is részesülhetnek. A felhasznált nem fosszilis tüzelõanyag után földgáz alapon kapják a kvótákat, és mivel a vonatkozó kormányrendelet értelmében széndioxid-semlegesnek minõsülnek, a kiosztott egységekkel szabadon kereskedhetnek.
„A BHD Hõerõmû Kft. a 2010-es üzemkezdet után a jelenleg ismert tervezett termelési adatok alapján az új belépõknek fenntartott kvótából évente nagyjából 240 ezer tonna kvótára válhat jogosulttá ingyen, amivel õ rendelkezhet szabadon. A prognosztizált 30 euró per tonnás árfolyam és 270 forintos euróárfolyam esetén ez évi 1,944 milliárd forint pluszbevételt jelenthet számára, ha ügyesen kereskedik” – mondta az Indexnek egy neve elhallgatását kérõ emisszió-kereskedelmi szakértõ.
A szalmatüzelésû biomassza-erõmûveknek járó széndioxid-kvóta megállapításánál a jelenleg érvényes szabályozás szerint nem veszik figyelembe a tüzelõanyag beszállítását végzõ kamionok üvegházhatású gáz kibocsátását sem.
Hujber Ottó hányingerrel küzd
Összesen tehát erõmûvenként és évente 5-7 milliárd forintos zöld támogatásban részesülhet majd minden egyes megépült Hujber-féle szalmatüzelésû erõmû, noha környezetbarát voltuk erõsen kétséges.
A szerencsi szalmatüzelésû erõmûvet építõ BHD Hõerõmû Kft.-tõl megpróbáltuk megtudni, hogy milyen állami és EU-s forrásokat, támogatásokat vettek-vesznek igénybe az Elsõ Szalmatüzelésû Erõmû felépítéséhez? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora bevételre számít az Elsõ Szalmatüzelésû Erõmû a széndioxid-kvótakereskedelembõl, és a zöldáram kötelezõ átvételi árába épített prémiumból (KÁP) évente?
Miután a BHD Kft. emailes megkeresésünkre nem reagált, telefonon próbálkoztunk. A cég telefonszámán rövid tanácstalankodás után személyesen Hujber Ottót kapcsolták, aki emelt hangon kérte ki magának, hogy miért nem a munkahelyteremtésrõl kérdezzük?!
„Maga a szarkeverésben érdekelt, hányinger a magyar sajtó hozzáállása. Hol van az írástudók felelõssége? Vagy maga nem írástudó?” – válaszolta a kérdéseinkre, majd feldúltan lecsapta a telefont.
A cikkben hivatkozott linkek:
[1] http://index.hu/gazdasag/magyar/bioma071121/
[2] http://index.hu/politika/belfold/biogk9075/
[4] http://index.hu/politika/belfold/szet8700/
[5] http://index.hu/gazdasag/magyar/szere071020/
[6] http://index.hu/gazdasag/magyar/biom071105/
[7] http://index.hu/gazdasag/magyar/bio080305/
[8] http://www.mtvsz.hu/dynamic/biomassza-dilemma2.pdf
[9] http://www.energiakozpont.hu/
Forrás:
Index
http://www.index.hu