A túltermelési válságban pénztelenség öli a szõlõt

– Tudomásul kell venni: a szõlõ akkor is terem, ha nem mûvelik, az ültetvényeket nem lehet bezárni, mint a gyárakat. Ráadásul a tavalyról magunkkal hurcolt problémák idén hatványozottan jelentkezhetnek – jelentette ki dr. Gál Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) titkára a borvidék aggasztó kilátásairól szólva.

– A fõ gond, hogy a termelõk – azáltal, hogy a legnagyobb felvásárló, a korábbi Egervin jelentõs mértékû piacvesztést szenvedett el – igen nehéz helyzetbe kerültek, hiszen komoly értékesítési gondokkal kell szembesülniük – mutatott rá a szakember. Szerinte mindezt tetézi az is, hogy a 2000-es évek elején történt nagy szõlõtelepítések eredménye mostanság jelentkezik, azaz: ezen ültetvények is termõre fordultak immár. Mindezek miatt pedig fokozottan megmutatkoznak a túltermelési válság jelei.

– Problémát okoz, hogy számos ok miatt nincs pénzük a termelõknek, hogy megfinanszírozhassák az esedékes munkákat, így például akár a metszést is. Ezért lehet látni még most is megmetszetlen ültetvényeket, amelyek vélhetõen már így is maradnak – jegyezte meg az EBHT titkára. – Mit tehet ilyen esetben a tanács? Nos, az EBHT már decemberben hozott egy, a védett eredetû borokra vonatkozó, három évre szóló, radikális terméskorlátozást elõíró határozatot, amelyet a közelmúltban egyhangúlag megerõsített a testület.

Az EBHT-határozata szerint: „…a 2009–2010–2011-es évjáratokban az Egri Bikavér és a Debrõi Hárslevelû védett eredetû borok alapanyagául szolgáló szõlõtermése (amely eddig 13,6 tonna volt hektáronként – a szerk.) legfeljebb tíz tonna/hektár vagy 70 hektoliter/hektár lehet. Az EBHT… tájékoztatja a termelõket, hogy szõlõértékesítési szerzõdéssel nem rendelkezõ szõlõtermelõ hegyközségi tag is alkalmazhatja ezt a jelentõs terméskorlátozást saját vállalkozási tevékenységének kockázatára.”

Dr. Gál Lajos szerint a cél ezzel a minõség javítása, és hogy minél több termelõ számára nyíljon lehetõség megjelenni a védett eredetû borok piacán. Emellett fontos szempont az is, hogy az olcsó borok esetében ne lehessen használni az „egri” elnevezést.

A válságkezelés másik lényeges eleme, hogy a hegybíróknak most fel kell mérniük, a borvidéken hány termelõ nem rendelkezik szerzõdéssel, mekkora területeket nem mûvelnek, illetve, hogy mennyi termés várható, s hogy mekkora piacra lesz majd szükség a szüretet követõen. – Sajnos a kilátások nem túl biztatóak, mert a tavalyi túltermelés miatt még most is tele vannak a pincék, így újra kezdeményezni kell a szeszesital-piac kiszolgálásához a lepárlási támogatást a földmûvelésügyi tárcánál – tette hozzá dr. Gál Lajos.

Forrás:
heol.hu
http://www.heol.hu