A terméktanács nem érti az agrártárcát
Ebbõl a szempontból tekintve a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programon belül az integrált szõlõtermesztési technológiára benyújtott pályázatok értékelésének több hónapos késése a legsúlyosabb probléma – mutatott rá dr. Dula Bence. Véleménye szerint ugyanis a termesztõk az EU-csatlakozás miatti átmeneti idõszak okán – az úgynevezett \”borévet\” ugyanis augusztus 1-jétõl július 31-ig számítják – eleve elestek a 2004-es támogatásoktól, az idén viszont máig nem lehet tudni, hogy kiknek fogadták el a pályázatát. Pedig – tette hozzá – a többség évek óta a jelentõs pluszköltségekkel járó integrált technológiai elõírásoknak megfelelõen mûveli a területeit. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy nálunk a régebbi uniós tagállamokhoz képest lényegesen kevesebb, mintegy egyharmada az egy hektárra esõ támogatás mértéke.
A másik ügy, ami leginkább aggasztja a terméktanácsot, az Agrármarketing Centrum (AMC) által a közösségi marketingcélokra fordítandó pénzek sorsával függ össze.
– Két éve gyakorlatilag megszûnt az ebbe a körbe tartozó vidéki boros rendezvények támogatása, mi több: a pályázati lehetõséget is elvették – mutatott rá az ügyvezetõ alelnök. – Tavaly mindössze egyetlenegy esetben fizetett ilyen célra az AMC: akkor Tokaj-Hegyalja kapott egy jelentõs összeget, az idén azonban már õk sem jutottak támogatáshoz. Az ezt megelõzõ idõszakban évente 300-500 millió forintra lehetett pályázni korrekt feltételek mellett.
Dula Bence szerint most viszont joggal háborognak az ágazat szereplõi, különösen amiatt, hogy az AMC és fölöttes szerve, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a pénzelvonás kapcsán arra hivatkozik, hogy a pályázattal összefüggõ feladatokat majd a felállítandó Nemzeti Bormarketing Iroda látja el, mivel a bormarketing eszköze és stratégiája lényegesen eltér az agrárium közösségi marketingjétõl.
– Csakhogy ez puszta ürügy a két éve tartó pénzelvonáshoz, miután az iroda felállításáról parttalan vita folyik – tette hozzá. – Emiatt nem kap támogatást például a nemzetközi szinten is jegyzett legsikeresebb vidéki boros rendezvény, \”Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát Napján\” elnevezésû borgasztronómiai fesztivál, amely korábban 2,5-3,5 milliós pályázati pénzzel számolhatott.
Mint az alelnök a továbbiakban kifejtette, különösen boszszantó a történetben az, hogy a korábban meglévõ összegek mintegy fele most is rendelkezésre áll, csakhogy ahhoz kizárólag a külföldi befektetõk által mûködtetett nagy borászati cégek juthatnak hozzá a nemzetközi megjelenéseik finanszírozásához.
– Teljesen érthetetlen, hogy a magyar szõlõ- és borkultúrának a hazai közönséggel való megismertetése, a borfogyasztás kultúrájának a támogatása gyakorlatilag megszûnt, miközben ugyanezen célok szükségességét nemzetközi szinten elismeri az FVM. Igaz, rendes, becsületes magyar ember addig nem hív vendégeket, amíg ki nem takarít, azaz: elõbb az ellenõrzött minõségen keresztül a forgalomban lévõ hazai borok piacán kellene rendet tenni – mondta.
Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu