A Szársomlyó virága lesz a villányi borok megkülönböztetõ szimbóluma
Dr. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkára szerint a hazai szõlészek-borászok döntõ többsége beleremeg az uniós csatlakozásba. Kellõ anyagi források hiányától szenved az ágazat, miközben a hazai 93 000 hektáros szõlõterület több mint felén 20 évnél öregebbek a tõkék. A hazai borászok alig öt százaléka tudott uniós ismertséget szerezni magának. A fõtitkár szerint a magyar bor uniós népszerûsítésére államilag évi 1,5 milliárd forintot kellett volna fordítani. Erre azonban nem futotta, s így a magyar bor az Unió legtöbb országában ismeretlen fogalom.
Dr. Mészáros Pál, a szekszárdi borvidéki tanács elnöke szerint a májusi csatlakozástól nem félni kell, hanem megpróbálni kihasználni a piacbõvülést. De vajon képes-e erre mindenki? Dr. Kozma Pál, az FVM Szõlészeti és Borászati Kutató Intézetének igazgatója szerint ezért hasznos a borrégiók, mint a borvidékek szövetségeinek létrejötte, hiszen a nagyobb térségek rugalmasabban tudnak válaszolni a piaci kihívásokra. Debreczeni Pál villányi borász a tárcát hibáztatta azért, hogy még mindig egy használhatatlan bortörvényünk van, sõt, szerinte a változtatásra született tervezet is csapnivaló. Tiffán Ede villányi borász így jellemezte a helyzetet: aki leeresztett kézzel lép az Unióba, az akkora pofont kap, hogy többet nem is tud fölállni a padlóról. Ezért hiszi több mint hasznosnak azt az eredetvédelmi törvényt, amelyet úttörõ vállalkozásként a villányi borvidék készíttetett magának, s amely garancia az itt termett és palackozott borok minõségére, piacképességére. Ezt a szigorú helyi törvényt francia mintára készítette dr. Botos Ernõ Péter, az FVM Kecskeméti Kutatóintézetének igazgatója, s a hírek szerint holnap fogja Jekl Bélával, a hegyközségi tanács elnökével közösen Budapesten az Országos Eredetvédelmi Bizottság tagjai elé terjeszteni. Villányban úgy remélik, hogy a 2004-es szüretet már ezzel a törvénnyel vezénylik, s minden palack minõsített villányi borra felkerülhet az eredetvédelem logójaként a Szársomlyó virága, a magyar kikerics.
Ám mivel egy ilyen eredetvédelemhez megfelelõ termõhelyi adottságokra és kitûnõ fajtákra is szükség van, nem lesz könnyû másoknak Villány nyomdokaiba lépni. A szakma szerint a Pannon Borrégióban erre Szekszárdnak van a legnagyobb esélye.
Forrás:
Dunántúli Napló
http://www.dunantulinaplo.hu