A pincékben érzik: kevesebb jut a borra

A hûvös idõ egyelõre a szõlõsgazdák kezére játszik, így a metszõk nyugodtan hajrázhatnak, hogy a melegebb napokra végezzenek a tõkék minden évben esedékes megújításával. Összesen 80 ezer hektáron kell megmetszeni a szõlõt, s a pincékben a tavalyi jó évjárat miatt finom borok várják a vevõt. A gazdasági válság azonban nem tesz jót az élvezeti cikkek közé sorolt termékeknek.

Füleki László keceli hegybíró beszámolt arról, hogy még csak a metszés felénél tartanak, noha a Kiskunságban a gyakori erõs téli fagyok miatt nekik pluszmunkára is idõt kell szánni. A tõkék védelmében õsszel egy-egy szálvesszõt a földre húznak és ezt betakarják, hogy a kemény fagyok után errõl újulhasson meg a növény. Ezért a kordonos ültetvényeknél a téli takarást tavasszal a metszés elõtt még „nyitni” is kell. Nem sok jót várnak az idei szezontól, attól tartanak, hogy folytatódik a már két éve tartó áresés. 2007-ben ugyanis még 110 forintot kaptak egy kiló szõlõért, tavaly már csak 80-85 forintot. Ezért sokan éltek a támogatott ültetvényfelszámolás lehetõségével, és az elmúlt 3 évben 500 hektárral, 2300 hektárra zsugorodott a keceli szõlõ területe.

A gazdasági válság az egész világ bortermelésére hat – állítja Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) fõtitkára. Úgy tudja, a világ nagy borászatai közül Ausztráliában, Dél-Afrikában és Dél-Amerikában sok borászat volt kénytelen csõdöt jelenteni eddig is. Ettõl azonban a telített exportpiacokra szállító magyar borászatoknak nem lesz jobb, ugyanis a fogyasztás mindenütt csökken, s ezért is egyre nyomottabbak az árak.

A HNT persze Magyarországon is visszaesõ borfogyasztással számol, Horváth Csaba szerint a korábbi évi hárommilliárd hektoliteres értékesítés is számottevõen csökken. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az esztendõ elsõ két hónapjában a hazai asztali és tájborok értékesítése 26 százalékkal visszaesett.

Nem segít a hazai termelõk helyzetén az sem, hogy – a HNT tavalyi kérésére – Gráf József földmûvelési és vidékfejlesztési miniszter szigorú ellenõrzést indított a zavarosban halászó olcsó olasz bort importáló, s itthon palackozó vállalkozások ellen. Megtudtuk, hogy az olasz hatóságok adatai alapján 2007-ben 430 ezer hektoliter, zömében hordós asztali bor érkezett hazánkba, literenként 70-80 forintos átlagáron. Az ellenõrzések és a gyengülõ forint miatt tavaly már csak 210 ezer hektolitert regisztráltak.

A hazai értékesítés növelésében nagy szerepet szánnak a közösségi marketingnek is. A korábbi jövedéki adózás örökébe lépõ marketingre és ellenõrzésre fordítható elvonást ugyanis visszaosztják, s azt a borászok maguk használhatják fel. Tavaly mintegy 700 millió forint gyûlt így össze. A közösségi marketingakciókat a Magyar Bormarketing Kht. rendszeresen meghirdeti. A hegybírók jelzései szerint a baj csak az, hogy nehézkesen lehet a forrásokhoz hozzájutni, s ha egy-egy hegyközség pályázik, akkor hamar meghaladják azt az összeghatárt, ami felett már – a pénzhez jutást tovább bonyolító – közbeszerzési pályázatot kell kiírni.

Nem értenek egyet a magyar borászok az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy rozé bornak lehessen nevezni a vörös- és fehérborok keverésével elõállított italt. – Ha az unió akarja, engedélyezze a pancsolt borát, de ne a rozé, hanem valami más név alatt. A piacon nagy zavart okozhat, ha forgalomba lehet hozni ilyen bort rozé néven – állítja Dúzsi Tamás szekszárdi borász, akit a cannes-i rozé- világbajnokságon évek óta arany- és ezüstéremmel díjaz a szakma.

[tn_2_kozep.jpg]

Forrás:
Népszabadság Online
http://www.nol.hu