A páviánok pinot noir-t vennének
A Fokvárosi Egyetem páviánokat kutató részlegének vezetõje, Justin O”Riain szerint az érett és lédús szõlõt termõ területek igazi „aranybányát” jelentenek a majmoknak. A csapatokban nyomuló páviánokat zajkeltõ eszközökkel és gumi kígyókkal próbálják távol tartani az ültetvényektõl, fõleg a szüreti idõszakban – számolt be a Yahoo News internetes portál.
– Szegény páviánokat egyszerûen megõrjíti az érett szõlõ – mondja O”Riain. A kíváncsi állatokat kifejezetten ingerli és vonzza a cukorral teli, lédús feszes bogyó – teszi hozzá a kutató.
A termelõk szerint ráadásul válogatósak is a pimasz fõemlõsök, ugyanis kifejezetten az édes pinot noir fürtöket dézsmálják meg a legszívesebben, a merlot és a cabernet sauvignon csak másodlagos a preferencialistán. (Ez azért is bosszantó, mert a pinot noir egyébként is egy érzékeny fajta, ezért tud olyan kellemetlen lenni, ha adott évben hajlandó rendes termést produkálni, mégsem lehet bort készíteni belõle, mert a majmok megzabálják – a szerk.) Francois van Vuuren, a La Terra de Luc borászat (80 km-re található Fokvárostól) birtokigazgatója meséli, hogy azok a fürtök, amelyek a földön hevernek, biztosan savanyúak. A páviánok ugyanis csak a teljesen beérett, édeskés szõlõt eszik meg, pont azt, amibõl jó bort lehetne csinálni.
Élelmet keresve hatalmas pusztítást végeznek
A páviáncsapatok évek óta fosztogatják a dél-afrikai szõlõbirtokokat, de még soha nem volt olyan súlyos a helyzet, mint idén. Mielõtt teljesen elítélnénk eme fõemlõsöket, azt azért érdemes megérteni, hogy milyen okok állhatnak a háttérben. Az utóbbi idõk erdõ- és bozóttüzei jelentõsen lecsökkentették azt a területet, ahonnan a páviánok táplálékot szerezhetnek. A helyzetet tovább rontja, hogy a szõlõbirtokosok szintén a majmok élõhelyének kárára terjeszkednek.
Constantia (egyike a legjobb borvidékeknek Dél-Afrikában – a szerk.) szõlõtermõ területein kb. 34.800 dolláros kárt okoztak a páviánhordák az elmúlt évben. A La Petit Ferme nevû birtokon különösen súlyos károkat okoztak a páviánok: a chardonnay-ültetvények termésébõl három tonna veszett oda a majomhad „tízóraija” miatt. Ennek fõ oka, hogy óriási területeken pusztított a tûz, felégetve a majmok élelemforrásául szolgáló növényeket. Mark Dendy-Young, a birtok vezetõje egy személetes példával világított rá a szomorú eseményekre: általában 12-15 hordó chardonnay készül évente a birtokon, idén viszont összesen 3 hordóval sikerült elõállítanunk. Szomorú idõszak volt ez – teszi hozzá a szakember.
Érdekes látványt nyújt, amint a majmok behabzsolják a napon rothadó bogyóhéjat, és ettõl szinte berúgnak. (Sokan emlékezhetnek még a Sivatagi show címû filmre, ahol az alkoholos erjedésnek indult bogyók okoztak némi „labilitást” az állatoknál – a szerk.). Miután belakmároztak a héjból, tántorogva keresnek egy árnyékos helyet, hogy kipihenjék a fáradalmakat.
Szólnak a vuvuzelák
A januártól márciusig tartó szüreti idõszakban komoly védekezés folyik a páviánok ellen. Néhányan a helyi fociszurkolók által elõszeretettel használt tülköket, a vuvuzelákat is bevetik, amelyeket megfújva riasztó hangokat lehet megszólaltatni (legutóbb a dél-afrikai Konföderációs Kupa kapcsán hallhattunk ezekrõl a hangszerekrõl – a szerk.).
O”Riain szerint az elektromos kerítések sokszor nem tudják távol tartani a majmokat, mert azok vagy alul átássák magukat, vagy a fák ágairól átugorják az akadályt. Rendkívül okos állatok a páviánok, ugyanis keresik a kerítés gyenge pontjait. Nekimennek, és ha meg is rázza õket, másnap visszajönnek és megpróbálják újra.
„Biofegyver” és áldozati szõlõ
Az is érdekes, hogy megszokott, napi ritmusban mennek portyázni, általában délelõtt 10 óra körül.
– Minden nap ugyanabban az idõben jönnek. A birtokon dolgozó srácok ilyenkor próbálják visszaszorítani õket a hegyekbe, de néha nem sok sikerrel. A páviánok sokszor csak néhány métert távolodnak el a birtok határától, leülnek és várják, hogy mikor tûnnek el a zajongó emberek – meséli Francois van Vuuren. (Ebben egyébként rendkívül hasonlóak a seregélyekhez, amelyek egy idõ után rájöttek, hogy a hangágyú csak egy nagy robaj, rövid ideig tart, aztán megszûnik – a szerk.)
Sakkie Lourens, a Cabriere birtok igazgatója a gumikígyókra esküszik. Azt mondja, hogy amióta kihelyezett egy csomó mûkígyót, a majmok visszariadtak. Mások más módszerekkel próbálják visszaszorítani a hívatlan vendégeket. Ryno Reyneke, a Cape Chamonix birtok vezetõje figyelõ- és riasztórendszert telepített az ültetvényekre, hogy zajjal tartsa távol a majmokat. Megint mások a birtok határain kívül telepítettek „áldozati” szõlõt, hogy azt dézsmálják meg a páviánok, a rendes telepítések helyett.
A Fokvárosi Egyetemen azzal kísérleteznek, hogy a majomhorda egy-egy tagját megjelölik egy adóvevõs nyakörvvel, amelynek segítségével nyomon követhetõ a csapat mozgása. Ha a birtok határánál portyázik a majomhad, az illetékes mobiltelefonjára egy sms érkezik: betolakodók a birtokhatáron. Ilyenkor lehetõség nyílik arra, hogy gyorsan reagálva elijesszék az éhes fõemlõsöket.
A kutatócsoport vezetõje szerint nemhogy meg szûnne ez a probléma, de a páviánok területeit elvevõ borászatok csak generálják a konfliktust. O”Riain szerint ahol hegyek vannak, ott páviánok is élnek. Minél több élelemszerzõ területet vesznek el az állatok elõl, annál inkább élesedik a probléma.
Forrás:
Metropol
http://www.metropol.hu