A nehéz év ellenére jó lett az idei szüret
Igen nehéz év van mögöttünk, az elmúlt 100 év talán legnagyobb lisztharmat-járványával kellett megküzdenünk – összegzi a végén mégis igen jó termést adó évjáratot a szekszárdi Dúzsi Tamás. Volt több jégverés, a szõlõket nagyon komoly fertõzések támadták meg, sok gazdának termésveszteséget kellett elkönyvelnie, ám szerinte a végeredménnyel mindenki elégedett.
Dúzsi röviden így jellemezte az InfoRádió kérdésére az embert próbáló évet: „Szokták mondani, hogy amit az Úristen elront, azt késõbb helyre teszi. Nyáron gyakran mondtam, hogy az idén nagyon sok dolga lesz. A szüretre végül helyrejöttek a dolgok. A jégverés által megsértett bogyók nem indultak rothadásnak, a lisztharmatot tudtuk kezelni. Szépek és illatosak, jó zamatúak az újborok.”
A cabernet franc fajtát október második felében szüretelték Dúzsi Tamásék, 23 mustfokkal. A cabernet sauvignon mustfoka 22-es volt
Napsütéses Hegyalja
Hegyalján sem csak idõjárási szempontból rendkívül napfényes a szüret – tudtuk meg Molnár Pétertõl, a Tokaj Renaissence Egyesület elnökétõl, aki egyben a Patricius Borház Birtokigazgatója is. A nagyon jó érésnek és a szeptemberi esõknek köszönhetõen megjelent a botritisz. (A botritisz hatására más borvidékeken többnyire a roppant káros szürkerothadás zajlik le, ám ugyanezt Tokaj-Hegyalján nagyon várják, és nemes rothadásnak nevezik – a szerk.)
Nagyon jó szerkezetû, finom ízvilágú, szép egyensúlyú aszúszemeket tudunk gyûjteni – mondta kérdésünkre Molnár Péter. Nagyon fontos a szép egyensúly, hiszen a tokaji borkülönlegességek lényege, hogy a magas, koncentrált természetes cukortartalom mellett a jó savak is kellenek – tette hozzá. Nagyon szép alapanyagot lehet az idén szüretelni, és a novemberben ritkán tapasztalható, kellemes és napsütéses idõjárás még vidámabbá teszi a szüretet – értékelt a Tokaj Renaissence Egyesület elnöke.
Eger: erõs fajtajelleg és zamatgazdagság
Az Egri borvidék pincészetei kitûnõ alapanyagot dolgoztak fel az idén, errõl beszélt az InfoRádió kérdésére Gál Lajos, aki saját pincészetét is irányítja, emellett az Egri Borvidék Hegyközségi tanácsának titkára.
Hozzátette: gyakorlatilag a borvidék összes fajtájának idei termésérõl elmondható, hogy rendkívül illat- és zamat-gazdagok, mindegyiknél erõs a fajtajelleg. Ez annak is köszönhetõ, hogy augusztusban napközben meleg volt, de az esték és az éjszakák hoztak némi lehûlést, így a savak nem égtek el, és az aromák is jobban megmaradtak.
Az eddigi kóstolások azt támasztják alá, hogy a 2008-as igen tartalmas évjárat lesz – vélekedett Gál Lajos. Nagyon jó a vörösborok tanninstruktúrája, hosszú érleléssel nagyon szép borok, kiváló bikavérek lesznek.
Az összes kékfrankosra jellemzõ volt, hogy jóval magasabb mustfokkal szüretelték, mint más évjáratokban. 18 mustfok alatt nem nagyon volt kékfrankos, és általánosnak mondható a 20 mustfok fölötti termés. Gál Lajos számára különösen kedves a pinot noir, ez a fajta 2008-ban nála „nagyon szép, telt, testes és karakteres lett”. Túlérett szõlõbõl készült, nagyon komoly struktúrát mutató bor – vélekedett a borász.
Balatoni nyár
A Balaton térségébõl is jó hírek érkeznek. Az elmúlt 10 év legjobb szürete volt nálunk az idei – értékelte a szeptemberi és októberi fejleményeket Garamvári Vencel. A Balaton déli partjának térségében, hivatalos nevén a Balatonboglári Borvidéken a szüretet õ ebben az évben szeptember 1-én indította – mondta a borász az InfoRádió kérdésére. A balatonlellei Garamvári Szõlõbirtok tulajdonosa szerint öröm volt dolgozni a feldolgozóba érkezõ alapanyaggal.
A szõlõ egészséges volt, nagyon jól beérett, jók a mustfokok is – értékelt Garamvári. Fehérborok tekintetében is egy nagyon jó évjárat 2008. Irsainál a mustfok 18,6, a többinél 19 és 21 közötti. 12,2 és 13,6 százalék között van a borok várható alkoholtartalma. Tökéletesen beértek a szõlõk, és a savak is nagyon jók – összegezte az eredményt Garamvári Vencel.
A szokásoknak megfelelõen egy korai érésû fehér fajtát, az Irsai Olivért kezdték elõször szüretelni a Garamvári Szõlõbirtoknál is. A következõ fajta a muscat ottonel – közkeletû nevén a muskotály – volt, majd következett a sauvognon blanc és a chardonnay. A fehér fajták sorát a pinot gris, vagyis a szürkebarát zárta.
A kékszõlõk szürete a Garamvári Szõlõbirtokon a pinot noir fajtával kezdõdött, szeptember második felében. A pinot noir itt is közel állhat a borász szívéhez, hiszen a mustfoka 21 feletti lett, majdnem túlérettnek nevezhetõ. Garamvári kissé aggódik is, hogy magas lesz a bor alkoholfoka. Azért bizakodó, mint mondja: nagyon telt, érdekes pinot noir született.
Volt gond a lisztharmat miatt, de Garamváriéknál nem okozott nehézséget a növényvédelem, ellentétben a szekszárdi gazdákkal. Úgy látta, a különbözõ szõlõfajták eltérõ mértékben voltak érzékenyek erre a fertõzésre. Idén a fehér fajták közül fõként a chardonnay volt veszélyeztetett, a kékszõlõk közül pedig a portugieser és a kékfrankos.
Egy másik közkedvelt fajta, a merlot szedése szeptember végén indult Garamvári Vencel ültetvényein, ahol összesen 14 hektáron terem ez a szõlõ. A mustfok a merlot esetében 19 és fél és 21 fok között volt. A szintén divatos shiraz szedése október 7-én indult. A borász ezzel is nagyon elégedett, mivel ennél a fajtánál is 21 mustfok körüli értékeket mértek.
A szüret a pincészet másik fõ fajtájával, a cabernet sauvignon szedésével fejezõdött be, ennek a szürete október közepén mintegy 10 napon keresztül tartott. A Garamvári Szõlõbirtok területén 10 hektáron terem a cabernet sauvignon fajta.
A villányi Bock József az Indexen az alábbiak szerint értékelt:
Tízes skálán milyennek értékeli a 2008-as évet? 8-as
Mi volt az év legnagyobb erénye? A száraz õsz.
Mi lehet a buktatója? A növényvédelem.
Melyik fajtának kedvezett az évjárat a leginkább? Cabernet franc, merlot.
Melyik fajta szenvedett? Portugieser.
Visszatekintve milyennek ítéli 2007-et? Várhatóan miben különböznek majd a 2007-es év borai a 2006-osoktól? A 2007-esek elõrébb járnak az érésben, míg a 2006-osok nagyobb potenciállal rendelkeznek, ám hosszan érlelendõk.
Malatinszky Csaba:
Tízes skálán milyennek értékeli a 2008-as évet? 8
Mi volt az év legnagyobb erénye? Magas hõösszegû évjárat, korán kezdõdõ, de pozícionálható szüretekkel.
Mi lehet a buktatója? Buktatója az erényében van. A sok hõségnap miatt elõfordulhatott a túl magas cukortartalom, a szõlõ aromavilága jelentõsen károsodhatott, elveszíthette gyümölcsös jellegét. A tõke túlterhelése miatt éretlenül is töppedésnek indulhattak a bogyók.
Melyik fajtának kedvezett az évjárat a leginkább? Kékfrankos, merlot, cabernet franc.
Melyik fajta szenvedett? Saját ültetvényeimen nem tapasztaltam „hydric stress-t”.
Visszatekintve milyennek ítéli 2007-et? Várhatóan miben különböznek majd a 2007-es év borai a 2006-osoktól? 2007 minden idõk egyik legjobb évjárata. A borok csodálatos arányokat hordoznak, nagyon sok gyümölccsel, intenzív aromákkal. 2006 is nagy évjárat, kiemelkedõ erénye a soha korábban nem tapasztalt mértékû ásványosság és sokrétûség. A borokban könnyû volt a termõkörnyezetet megjeleníteni. Különleges év, csak haladóknak. Akik az újvilági lekvárt szeretik, ezt az évjáratot nem tudják befogadni.
Terméskorlátozás: varázsszó, avagy a minõség kulcsa?
Országosan mintegy 8,3 tonna szõlõt szüretelnek le egy hektárról. Egyetlen tõkére vetítve ez átlagosan 3 kilogramm termést jelent. Mivel a cikkünkben megszólaló borászok termékeinek többsége a presztízsborok piacán mozog, érdemes megjegyezni, hogy ezek a piac által meglehetõsen magasra értékelt borok olyan szõlõterületekrõl származnak, ahol az egy tõkére jutó terhelés nem ritkán csupán egy kilogramm, vagy annál is kevesebb.
A borok közötti lényeges, és a fogyasztói árban is megmutatkozó különbség okai tehát elsõsorban a szõlõtermelés részleteiben keresendõk. Fontos különbség az is, hogy a 3 kilogrammos tõketerhelésû szõlõterületeken egy hektáron átlagosan többnyire 3000 darab tõkét mûvelnek.
Az úgynevezett egyedi, vagy más néven az eredetvédett, meghatározott termõhelyrõl származó borok alapanyagát ezzel szemben olyan területekrõl szüretelik, ahol egy hektáron minimum 4500-5000 darab tõke található. Az ilyen ültetvények esetében az átlagosnál jóval magasabbak a telepítés egyszeri, illetve a mûvelés évente jelentkezõ költségei.
HNT: A szokásosnál kevesebb lesz a bor az idén
A szokásosnál kevesebb lesz a bor az idén, az átlagos évekre jellemzõ, 4 millió hektolitert meghaladó mennyiséggel szemben várhatóan 3,5-4 millió hektoliter kerül a pincékbe – mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) fõtitkára az MTI-nek. A szürettel az ország szõlõtermõ területein már mintegy 95-98 százalékban végeztek, nagyobb mennyiségû termés már csak Tokaj-Hegyalján van a tõkéken. A becslés szerint mintegy 581 ezer tonna szõlõt takarítanak majd be a termelõk, így a várható átlagtermés 8,3 tonna lesz hektáronként. Az idei termésátlag 25 százalékkal magasabb a tavalyinál, pedig a termés egy részét elvitte a fagy és az aszály. A Pannonhalmi borvidéken például a jégverés miatt a termés nem éri el az elõzõ évit, a Mátrai borvidéken pedig ugyan a 2007. évinél többet, de az átlagosnál kevesebbet szüretelnek le. Az idei termésmennyiségébõl – az átlagos, 3 millió hektoliteres belföldi fogyasztást alapul véve – mintegy 700 ezer hektoliter kerülhet exportra – mondta Horváth Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkára. (MTI)
Forrás:
inforadio.hu
http://www.inforadio.hu