A Magyar Tudományos Akadémia Bora 2013
„A magyar kutatókhoz hasonlóan, a magyar borászok is olyan eredményekkel büszkélkedhetnek, amelyeket érdemes világgá kürtölniük” – köszöntötte a 2009-ben elindított versengés eredményhirdetésén megjelenteket az MTA Székházában az Akadémia elnöke. Pálinkás József szerint az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia Bora díjnak köszönhetõen összefogás jött létre a kutatók és a borászok között. A pincészetekbõl ízletes, jó minõségû borok érkeznek, az MTA-ra, amelyeket az odalátogató külföldi tudósokkal is megismertetnek vendéglátóik.
[tn_2_kozep.jpg]
A borászok az idei pályázati kiírásban meghatározott értékhatár alapján megállapított felsõ, illetve középkategóriában nevezhettek legjobb boraikkal. A felsõ kategóriában a pincészetekbõl kikerült fehér-, vörös- és desszertborokat rangsorolták a borbírók, a középkategóriában pedig a fehér- és a vörösborok mellett a rozékat értékelték. A „Magyar Tudományos Akadémia Bora” rangját, a verseny növekvõ népszerûségét mutatja, hogy a 22 magyar borvidék közül 17-bõl érkezett nevezés, az elbírált borok száma pedig 11-gyel nõtt a tavalyihoz képest. A legtöbb borral, összesen 34-gyel Tokajból neveztek. Villányból 32, Szekszárdról és Egerbõl pedig 15-15 tétel érkezett az ítészek poharaiba.
A felsõ kategória fehérborai közül a Garam-mente (Muzsla-hegy) borvidékérõl, Bott Frigyes pincéjébõl származó, 2011-es évjáratú Fantázia nevû házasítás lett az elsõ. A bor tíz napig héjon áztatott, 40 százalék rajnai rizling, 40 százalék hárslevelû felhasználásával készült. E két, a pincészet kedvencének számító fajtát 20 százalék fahordóban spontán módon erjedt és érlelt olaszrizling – és némi maradékcukor – tette kerekebbé.
A villányi Tiffán Ede és Zsolt Lucia nevû, 2008-as merlot, cabernet franc és cabernet sauvignon házasításából készített bora kapta a legtöbb pontot a felsõ kategória vörösborai közül. A bor az adott évben kétharmadrészt a Kopár-dûlõbõl, egyharmadrészt az Ördögárokból és Sterntalból (Csillagvölgy) került ki. Stílusát a Kopár-dûlõ határozza meg, amelyet kiválóan egészít ki az Ördögárok merlot-ja, valamint a finom, dús, érett tanninú sterntali 25 százalék cabernet franc és 10 százalék cabernet sauvignon. A borban azonban egyértelmûen érezhetõ a 65 százaléknyi merlot dominanciája.
A felsõ kategóriába nevezett desszertborok közül az Úri Borok Pincészetének 2003-as Tokaji Muskotály Aszú Eszenciája nyerte el a megtisztelõ címet. Ez a különlegesség a Szent Tamás-dûlõ termése, 100 százalékban sárgamuskotály szõlõbõl készült. A bor ízében, illatában szépen hordozza a fajtajelleget. Magas cukortartalmával szép egyensúlyt alkot magas savtartalma. A botritisz- (botrytis cinerea) jelleget kiegészíti a kajszibarackra jellemzõ íz- és illatvilág a muskotály fûszerességével keveredve. Igazán kiváló desszertbor, de önállóan fogyasztva is kifejezetten ajánlott.
A középkategória fehérborai között pontszámegyenlõség miatt két tokaji – a Château Dr. Kovács Grand Cru pincészet „Tokaji Keményítõ” nevû 2009-es évjáratú furmint félszáraz bora, valamint a Royal Tokaji Borászat 2011-es Tokaji Furmintja – kapott elsõ díjat. Ez utóbbi a száraz alkategóriában lett gyõztes. Félig fahordós és félig tartályos erjesztésû bor házasításából készült. Szõlõvirág, gyümölcsök és friss mogyoróillat kíséri. Ízében száraz, de simulékony, kellemes gyümölcsösséggel és hosszú, fajtajelleges lecsengéssel. Az érett egrest és az élénk, friss zamatokat szépen kikerekítik a hordóból származó komponensek, a hosszú, szép, érett savakkal keretezett lecsengés. A félszáraz/félédes alkategóriában nyertes „Tokaji Keményítõ” testes, de nem nehéz bor. Tiszta, karakteres, igazi „tokaji” ízvilágú, ásványos. Gyümölcsös jegyei közül a nyári alma illata és a birs zamata emelkedik ki. A határozott savgerincet harmonikussá szelídíti az alkohol.
A középkategóriás vörösborok versenyében a szekszárdi Tüske Pince 2009-es Merlot 5BB-jét, a rozék közül pedig a Hajós–Bajai borvidék KOCH Borászat pincészetébõl kikerült Hajós–Bajai Kékfrankos Rosét ítélték a legjobbnak a borbírók. A Merlot 5BB késõi szüretelésû, 22-23 Celsius-fokon erjesztett merlot. A tétel kisebbik része egy-másfél esztendõig érlelõdött, kétharmad töltésû 5 hektoliteres fahordókban. Ezzel a borászati technológiával sikerül megõrizni a szõlõ fajtajelleges aromáit. Tömény, erõteljes ízek és a velük együtt járó némileg emelkedettebb alkoholtartalom jellemzi. A Hajós–Bajai Kékfrankos Rosé ideális fekvésû és kiváló adottságú területrõl, kézzel szüretelt alapanyagból készült redukciós technológiával. Fiatalos lendülete, tavaszt idézõ zsongása és friss gyümölcsös illata teszi széppé.
Az idei bormustra legfontosabb megállapításait összegezve Niszkács Miklós, a Magyar Bor Akadémia kiemelkedõnek minõsítette a desszertborok mezõnyét és dicsérte a felsõ kategóriás vörösborokat is. A rozéboroknál a szokásoknak megfelelõen most is szûkebb volt a választék, de a borbírák ennek ellenére több szép, üde borral is találkozhattak. Mind a vörös-, mind a fehérboroknál meglehetõsen magas volt az alkoholtartalom, a testesebb cabernet franc pedig szinte mindig maga mögé utasította a cabernet sauvignont.
„A Magyar Tudományos Akadémia Bora 2013”
A középkategóriás fehérborok elsõ öt helyezettje
1. helyezett, holtverseny – Château Dr. Kovács Grand Cru
A 2009-es évjáratú Tokaji Keményítõ -Tokaji borvidék
Keményítõ egyedi karakterét a furmint adja, amely a Tokaji Borvidéken tizenötmillió évvel ezelõtt mûködött tállyai õsvulkán délnyugati lejtõjén termett. Itt, a Remete-dûlõben, a szõlõ kitûnõen érzi magát, hiszen andezit talajból táplálkozik, innen ered a bor összetéveszthetetlen ásványossága.
Testes, de nem nehéz bor. Tiszta, karakteres, igazi „tokaji” ízvilágú. Gyümölcsös jegyei közül a nyári alma illata és a birs zamata emelkedik ki, a határozott savgerincet harmonikussá szelídíti az alkohol.
A 2003-ban alapított családi vállalkozás jelenleg 15 hektár termõ szõlõt mûvel folyamatos szõlõtõke-vásárlás mellett. A 30-50 éves szõlõtõkék köves, nehezen mûvelhetõ vulkáni talajból táplálkoznak. A szõlõt túlérett állapotban, október végén, novemberben kézzel szüretelik, s azonnal feldolgozzák. Az aszúszemeket egyenként szedik le a fürtökrõl. Boraik hideg erjesztéssel készülnek, hogy minél jobban megõrizzék a szõlõ természetes zamatát és illatát.
1. helyezett, holtverseny – Royal Tokaji Borászati Zrt.
A 2011-es évjáratú Tokaji Furmint – Tokaji borvidék
Félig fahordós, félig tartályos erjesztésû bor házasításából készült, szõlõvirág, gyümölcsök és a friss mogyoró illata kíséri. Ízében száraz, de simulékony, kellemes gyümölcsösséggel és hosszú, fajtajelleges lecsengéssel, az érett egrest és az élénk, friss zamatokat szépen kikerekítik a hordóból származó komponensek.
Az 1989-ben alakult Royal Tokaji Borászat ma az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb borászat a Tokaji borvidéken. Már a kezdetektõl célul tûzte ki a dûlõszelektált borok készítését, melyek olyan elsõ osztályú területekrõl származnak, mint a Mézes-Mály-, Nyúlászó-, Szent Tamás- és a Betsek-dûlõk. A régió egyik legnagyobb és legelismertebb borásza, Áts Károly a hagyományos és modern borkészítési technológiákat ötvözve készíti a díjnyertes Royal Tokaji borok széles skáláját.
3. helyezett – Nyakas Pince
A 2012-es évjáratú Aligvárom – Etyek-Budai borvidék
A bor 50% chardonnay, 30% Irsai Oliver, 10% Müller-Thurgau és 10 % szürkebarát házasításával készült.
Az illatok harmóniája a zamatok mélységével és kiemelkedõ savegyensúllyal párosul. Intenzív, behízelgõ gyümölcsösség és rendkívül széles aromaskála jellemzi. Pikáns szószos húsokhoz, a tenger gyümölcseihez és keleti ízekhez is kitûnõen illeszkedik.
Az 1997-ben alapított borászat a budai borvidéki körzetben található, a Nyakas-hegy lábánál meghúzódó kicsiny településen, amelyet nemes egyszerûséggel Töknek hívnak. A magas mésztartalmú, ásványi anyagokban gazdag talaj és a speciális mikroklíma egyedi ízvilágú intenzív illatú fehérborok termõhelye. A pince a friss, gyümölcsös reduktív és az összetettebb ízvilágú borok kézmûves mûhelye, amelyet Nyúlné Dr. Pühra Beáta irányít.
4. helyezett – Pannon-Tokaj Kft.
A 2011-es évjáratú Tokaji Muscat Lunel – Tokaji borvidék
A fajtára jellemzõ, intenzív, mégis elegáns muskotály illatjegyek jellemzik a bort, melyek ízvilágában is egyértelmûen jelentkeznek. Természetes maradékcukor-tartalmát határozott, mégis finom savai támasztják alá, ezáltal válik harmonikussá, kedvessé. Teste közepes, ezáltal könnyed, játékos a szájban.
A Pannon Tokaj Kft. 2000-ben alapította birtokait. A teljes egészében magyar tulajdonú családi pincészet kis hobbibirtoknak indult. A tulajdonos maximalizmusának és elhivatottságának köszönhetõen duzzadt fel a szõlõterület a mai 19,8 hektárra, amelybõl már évente kb. 150.000 palack bort értékesítenek.
5. helyezett – Vincellér Ház
A 2012-es évjáratú Soproni Zenitin – Soproni borvidék
A Zenit viszonylag új nemesítésû magyar fehérszõlõfajta. Jó cukorgyûjtõ, sõt, aszúsodásra is hajlamos, nem csoda ezért, hogy több termelõ kései szüretû, félédes-édes bort készít belõle. A 2012-es Vincellér Zenit ezzel szemben friss, kellemes illatú bor, harmonikus savakkal, közepes alkoholtartalommal.
1986 óta készít borokat Fertõbozon a Vincellér Ház. A pincét 1811-ben Széchenyi Ferenc építtette. Jelenleg 30 hektáron gazdálkodnak, széles fajtaszerkezettel rendelkeznek. A fehérek közül a zenit, zöld veltelini, chardonnay és tramini, míg a kékszõlõk sora a zweigelt, pinot noir, kékfrankos, cabernet sauvignon fajtákkal teljes. Céljuk a Soproni borvidék sokszínûségének, izgalmának megmutatása egyedi stílusú borok készítésével.
„A Magyar Tudományos Akadémia Bora 2013”
A középkategóriás rozéborok elsõ öt helyezettje
1. helyezett – KOCH Borászat
A 2012-es évjáratú Hajós-Bajai Kékfrankos Rosé – Hajós-Bajai borvidék
Ideális fekvésû és kiváló adottságú területrõl, kézzel szüretelt alapanyagból, redukciós technológiával készült a bor, amelyet fiatalos lendülete, tavaszt idézõ zsongása és friss gyümölcsös illata tesz emlékezetessé.
A Hajós-Bajai borvidéken, Borota község határában található borászat alapítója Koch József, a község elsõ kereskedõje volt. Szõlõtermesztésbe, borászatba kezdett, ami apáról fiúra szállt 13 generáción keresztül. Kiváló szõlõterületeik, saját telepítésû fiatal ültetvényeik 20 hektáron fekszenek minõségi fajtákkal. Ez a terroár a borvidék egyik gyöngyszeme. A felsõ-bácskai barna csernozjom talajnak köszönhetõen, illetve mivel az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, boraikat gazdag íz- és illatanyagok, nagy, de szép savak és magas alkoholtartalom jellemzi.
2. helyezett – Baron von Twickel Szõlõbirtok
A 2012-es évjáratú Château Kajmád Rosé – Szekszárdi borvidék
Görögszói szõlõterület páratlan talaj-, és éghajlati adottságai között termett pinot noir és kékfrankos rozé házasításából készült ez a lendületes, friss, rozébor. Trópusi gyümölcsös aromáit a pinot noirnak köszönheti, amelyeket a kékfrankos meggyes zamatokkal egészít ki. Tiszta ízvilágú, kellemes, színében világospiros rozé, amely salátákhoz, sajtokhoz ajánlott.
A szekszárdi Twickel Szõlõbirtok tulajdonosa, az észak-rajba-vesztfáliai származású báró Twickel György 1993-ban vásárolta meg a borászatot. Édesanyja a régi nemesi családban született Zichy Mária Terézia grófnõ.
A mintegy 200 hektárnyi szõlõterület Bátaszék és Görögszó határában található. A meghatározó szekszárdi kadarka és a fûszeres, zamatos kékfrankos fajták mellett a cabernet sauvignon, a cabernet franc, a merlot, a pinot noir, a portugieser és a különleges syrah is kiemelt figyelmet kap a borászat munkája során.
3. helyezett – Vin Art Pincészet
A 2012-es évjáratú Villányi Cabernet Sauvignon-Kékfrankos Rosé – Villányi Borvidék
Villány legkiválóbb fajtáinak házasításával jött létre ez a gyümölcsös rozé. Illata magával ragadó, ízében a gyümölcsösség és frissesség mellett érzõdik az ásványosság, amely elárulja, hogy ez a bor az ország egyik legjobb termelõhelyérõl származik.
A nagyharsányi pincészet a Szársomlyó ölében, a Villányi-hegység déli lejtõjén, Siklós, Villány és Pécs szomszédságában található. A mikroklíma a Nagyharsányi-hegy védõszerepének és a falu fekvésének köszönhetõen igen kedvezõ. Nagyharsányból indultak azok a borok, amelyek megalapozták azt a hazai és nemzetközi elismerést és tiszteletet, ami a mai napig övezi a Villányi borvidék borait.
4. helyezett – Tüske Pince
A 2012-es évjáratú Tüske Rozé – Szekszárdi borvidék
Leányvári kékfrankosból és a hidaspetrei merlot-ból készült ez a rozé, amelyet sárgadinnyére emlékeztetõ ízek, intenzív illat és fürge savak jellemzik. A szüreti idõszak elejétõl október közepéig több idõpontban készül, kisebb tételekben. A végsõ összeállítás a kierjedt tételek összekóstolása után történik.
A család a Szekszárdi borvidék több jó fekvésû dûlõjében – Iván-völgy, Baranya-völgy, Kerék-hegy, Leányvár – rendelkezik 10 hektár vörösborszõlõt termõ területtel, amelynek nagyobb részén a saját telepítésû fiatal ültetvény terméskorlátozott, kiváló minõségû kékfrankos, kadarka, merlot és cabernet franc szõlõt terem. A különbözõ fekvésû dûlõk mindegyikének sajátos, csak rá jellemzõ karaktere van. A kis terhelés és optimális tápanyagellátás a betegségeknek fokozottan ellenállóvá és szellõssé teszi a tõkéket így egyszerûbb, környezetkímélõ mûveléssel állítható elõ a szõlõ. A termés az Iván-völgy aljában újonnan épült modern tanyában kerül feldolgozásra, a vörösborok hordós érlelésre az Istifán gödri löszpincébe kerülnek.
5. helyezett – Egri Korona Borház
A 2012-es évjáratú Egri Rozé – Egri borvidék
Könnyû, friss, gyümölcsös félszáraz rozé született a cabernet sauvignon, merlot és kékfrankos fajták házasításából, amelynek maradékcukor-tartalma 5,6 g/literenként.
A borház egy 50 hektáros volt érsekségi szõlõterület közepén helyezkedik el, a hozzá tartozó, részben új telepítésû ültetvények nagysága 220 hektár. A vörös- és fehérbort adó fajták aránya 80-20%. A palackba töltött nedû meghálálta a szívvel-lélekkel folytatott szõlõmûvelést, a borászok gondos törõdését, amit a borversenyek bírálói is megerõsítenek.
„A Magyar Tudományos Akadémia Bora 2013”
A középkategóriás vörösborok elsõ öt helyezettje
1. helyezett – Tüske Pince
A 2009-es évjáratú Merlot 5BB – Szekszárdi borvidék
Késõi szüretelésû, 22-23 C0 -on erjesztett merlot. A tétel kisebbik része egy-másfél esztendõig érlelõdött, 2/3 töltésû 5 hl-es fahordókban, ezzel a borászati technológiával sikerül megõrizni a szõlõ fajtajelleges aromáit. Tömény, erõteljes ízek és némileg emelkedettebb alkoholtartalom jellemzi.
A család a Szekszárdi borvidék több jó fekvésû dûlõjében – Iván-völgy, Baranya-völgy, Kerék-hegy, Leányvár – rendelkezik 10 hektár vörösborszõlõt termõ területtel, amelynek nagyobb részén a saját telepítésû fiatal ültetvény terméskorlátozott, kiváló minõségû kékfrankos, kadarka, merlot és cabernet franc szõlõt terem. A különbözõ fekvésû dûlõk mindegyikének sajátos, csak rá jellemzõ karaktere van. A kis terhelés és optimális tápanyagellátás a betegségeknek fokozottan ellenállóvá és szellõssé teszi a tõkéket így egyszerûbb, környezetkímélõ mûveléssel állítható elõ a szõlõ. A termés az Iván-völgy aljában újonnan épült modern tanyában kerül feldolgozásra, a vörösborok hordós érlelésre az Istifán gödri löszpincébe kerülnek.
2. helyezett – Takler Pince
A 2009-es évjáratú Cabernet franc – Szekszárdi borvidék
Elegáns, kifinomult bor. Fûszeres illata, gazdag és dinamikus ízvilága, finom tanninszerkezete teszi a mindennapok népszerû borává nemcsak itthon, hanem számos európai országban is.
A Takler család az 1700-as évek óta foglalkozik szõlõtermesztéssel, borkészítéssel a több mint kétezer éves múltra visszatekintõ Szekszárdi borvidéken. Jelenleg 70 hektáros pincészetüket hárman irányítják: Takler Ferenc és két fia, Ferenc és András. A kitûnõ domborzati és talajadottságokat, valamint a meleg, szubmediterrán klímát kihasználva készítik vörösboraikat. Pincészetük kínálatában a világfajták, vagyis a Merlot, a Cabernet franc és sauvignon mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a tájjellegû vörösborok, a máig különlegességnek számító Kadarka, az egyre kedveltebb Kékfrankos, valamint az elõbb említett fajták házasításával készített Szekszárdi bikavér. A vörösborok mellett üde rozét, valamint déli stílusú fehérborokat is készítenek.
3. helyezett – Figula Pincészet
A 2011-es évjáratú Figula III – Balatonfüred-Csopaki borvidék
Nevét a bor alapjául szolgáló három szõlõfajta adja. A házasításba 40% cabernet sauvignon, 20% cabernet franc és 40% merlot került. Közepesen testes, elegáns vörösbor, tiszta illatvilágában diszkrét fûszeresség, a szájban finom tanninok, intenzív gyümölcsösség alkotja kiváló harmóniáját. A fahordós érlelésbõl származó másodlagos illatok jó egyensúlyt alkotnak. Beszélgetõ borként társaságban éppúgy megállja a helyét, mint ételek mellett. Boruk a tihanyi és a pécselyi területek házasítása.
A Figula Családi Pincészet 1993-ban kezdte meg mûködését a pannon táj ékköveként emlegetett Balaton régióban. A jelenleg 30 hektáros birtokon szigorú hozamkorlátozással, a korszerû és tradicionális borászati eljárások ötvözésével készítik boraikat. A legmagasabb minõség elérése érdekében a szõlõ gondozásától a kész borok palackozásáig minden folyamatot személyesen felügyelünk, illetve végzünk. Munkánk eredményeként hazai és világversenyeken szerzünk komoly elismeréseket, Figula Mihály többéves munkája elismeréseként 2000-ben elnyerte a Magyar Bor Akadémiától az ország legmagasabb szakmai elismerését, a megtisztelõ „Év Bortermelõje” címet.
4. helyezett – Eszterbauer Borászat
A 2011-es évjáratú Nagyapám Szekszárdi Kadarka – Szekszárdi borvidék
A pincészet erre a borára a legbüszkébb, amely különbözõ korú ültetvényekrõl, köztük százévesekrõl származó szõlõbõl készült, s a pár hetes nyílt fakádas erjesztés után több hordót nem is lát. Intenzív, behízelgõ, fõleg málnás-cukorkás, puncsos illat jellemzi, és ízében is folytatódik a gyümölcsös, fûszeres vonulat. Szép, kerek, könnyed bor, ahogy ez egy kadarkától várható.
Az 1746-os szekszárdi levéltári adatokban már szerepel a szõlõmûvelõ Eszterbauer család. 10. generációjának képviselõje Eszterbauer János, aki Pálinkás László borász segítségével mûködteti a tradíción alapuló borászati vállalkozást. A szekszárdi adottságoknak megfelelõen kínálatuk nagy részét a vörös fajták adják, zászlós boruk a Szekszárdi Kadarka. Szõlõterületeik a történelmi borvidék legnevesebb völgyeiben, Tót-völgyben, Cinkában, Porkoláb-völgyben és a Palánki-hegyen fekszenek. Õseik tiszteletének jeléül a XIX. és XX. század szekszárdi „parasztpolgári” világának megtestesítõit, nagyszüleiket és dédszüleiket jelenítik meg borcímkéiken.
5. helyezés – Csányi Pincészet
2011-es évjáratú Teleki Villányi Cabernet Sauvignon – Villányi borvidék
A Teleki Sorozat Villányi Cabernet Sauvignon minõségi száraz vörösbor. Jellegzetesen fûszeres, zamatos, mélyrubin színû bor, amelynek összetett illatjegyeiben jól felismerhetõ a paprika, szilva és az erdei szeder. Fogyasztását vadételekhez, grillezett húsokhoz, illetve étkezések után, baráti beszélgetések kísérõjeként ajánlják.
A Csányi Pincészet elõdjét Teleki Zsigmond alapította 1881-ben Villányban Château Teleki néven. 2002-ben nagyszabású fejlesztések eredményeképpen modern borászati üzemmé vált, ahol a haladó szellemû borkészítéshez nélkülözhetetlen technológia birtokában sem feledkeznek meg a kialakult nagyszerû borkészítési hagyományokról, melyeknek lényege a szõlõben megtermelt értékeket maximálisan és nagy biztonsággal megjeleníteni a borokban.
Ültetvényeik a Villányi borvidék legjobb dûlõin találhatók, közülük a legjelentõsebbek a Kopár, a Csillagvölgy, illetve a Hársos. A pincészet teljes területe eléri a 375 hektárt.
„A Magyar Tudományos Akadémia Bora 2013”
A felsõ kategóriás fehérborok elsõ öt helyezettje
1. helyezett – Bott Frigyes
A 2011-es évjáratú Fantázia – Dél-Szlovákiai Borvidék
A bor tíz napig héjon áztatott rajnai rizling és hárslevelû (40-40%) felhasználásával készült. E két, a pincészet kedvencének számító fajtát 20% fahordóban, spontán módon erjedt és érlelt olaszrizling – és némi maradékcukor – tette kerekebbé.
Jelenleg 9 hektár szõlõterületet mûvelnek a Muzsla-hegy tetején, 230 m tengerszint feletti magasságban. A borvidék Párkány mellett, a Garam és a Duna által bezárt háromszög földrajzi középpontjában fekvõ muzslai dombok déli oldalán található. Talaja magas mésztartalmú agyag, ásványokban gazdag, ennek köszönhetõen a muzslai boroknak szép sav- és ásványtartalmuk van. A termõhely egyediségének megõrzésére törekedve a szõlõt alacsony kordonon, kis terheléssel mûvelik, boraikat hagyományos módon fahordókban, spontán erjesztik, és akár több hónapig is a finom seprõn érlelik.
2. helyezett – Royal Tokaji Borászat Zrt.
A 2011-es évjáratú Szent Tamás Tokaji Furmint – Tokaji borvidék
A Szent Tamás-dûlõ Mád egyik legmagasabban fekvõ, kiváló adottságú területe. Ez a dûlõszelektált furmint a köves, zeolitban gazdag, kevert vörös talajon termett, 40 éves öreg tõkék válogatott szõlõjébõl készült. Új zempléni 3 hl-es tölgyfahordóban erjedt, majd másodtöltésû hordóban érlelõdött, összesen 7 hónapig, és 2524 palack készült belõle. Illatát tûzkõ, pisztácia, vanília és füstösség, ízét csodálatos ásványosság, barackos jelleg, testesség és hosszú lecsengés jellemzi.
Az 1989-ben alakult Royal Tokaji Borászat ma az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb borászat a Tokaji borvidéken. Már a kezdetektõl célul tûzte ki a dûlõszelektált borok készítését, melyek olyan elsõ osztályú területekrõl származnak, mint a Mézes-Mály-, Nyúlászó-, Szent Tamás- és a Betsek-dûlõk. A régió egyik legnagyobb és legelismertebb borásza, Áts Károly a hagyományos és modern borkészítési technológiákat ötvözve készíti a díjnyertes Royal Tokaji borok széles skáláját.
3. helyezett – Légli Ottó
A 2011-es évjáratú Landord – Dél-balatoni borvidék
Gazdag, licsis, trópusi gyümölcsös, virágos illat. Tüzes, intenzív, elegáns bor élénk savakkal. Saját élesztõvel erjedt, almasavbontás nélkül. Finomseprõn tartva batonázzsal. 500 literes tölgyfahordóban érett.
A Légli Ottó alapította Légli Szõlõbirtok 33 hektár szõlõültetvénnyel rendelkezik. A Légli-dûlõk jellemzõen 160-250 méter tengerszint feletti magasságban a Balatonboglári borvidéken, a Somogyi-dombság Balaton közeli lankáin találhatók. A változatos felszínû, védett, meleg domboldalakon, magas mész- és agyagtartalmú lösztalajon érett, zamatos, harmonikus borok teremnek. A szõlészet célja, hogy boraik a természetes értékek, mint gyümölcszamatok, savak, üdeség, és a tudatos, felelõs emberi munka mind teljesebb harmóniájának kifejezõi legyenek.
4. helyezett – Hilltop Neszmény Zrt.
A 2011-es évjáratú Hilltop Prémium Chardonnay – Ászár-Neszmélyi borvidék
A gyümölcsös, telt, kerek, intenzíven és nagyon harmonikusan érett szárazbor a rómaiak kedvenc dûlõjérõl, a Pap-hegyrõl szedett gyönyörû, válogatott szõlõfürtök termése. Fehérhúsból készült fûszeres ételekhez, 14 °C-ra hûtve mutatja legszebb formáját.
A neszmélyi Meleges-hegy tetején álló modern borászatban Kamocsay Ákos fõborász irányításával születnek a Hilltopra közismerten jellemzõ üde, gyümölcsös ízû, zamatos fehérborok, míg a császári borászatban a testes, továbbérlelésre alkalmas vörösborok készülnek. Termékeiket az elmúlt évek során a világ legfontosabb borversenyein számos éremmel tüntették ki. Hitvallásuk a részletek tisztelete és a kíméletlen igényesség. Céljuk a magyar bor és azon túl a Neszmélyi borvidék hírnevének feltámasztása és megerõsítése határainkon innen és túl.
5. helyezett – Hilltop Neszmény Zrt.
A 2011-es évjáratú HillTop Prémium Sárgamuskotály – Ászár-Neszmélyi borvidék
Hihetetlenül dinamikus, sárgabarackos illat és fügésen telt, mégis száraz lecsengésû íz jellemzi e különleges évjáratot. Könnyû ételekhez és desszertekhez ajánlott, de önállóan is kiváló.
„A Magyar Tudományos Akadémia Bora 2013”
A felsõ kategóriás vörösborok elsõ öt helyezettje
1. helyezett – Tiffán Ede és Zsolt Pincészete
A 2008-as évjáratú Lucia – Villányi borvidék
A bor ebben az évben kétharmadrészt a Kopár-dûlõbõl, egyharmadrészt az Ördögárokból és Sterntalból (Csillagvölgy) származó szõlõ, 65% merlot, 25% cabernet franc és 10% cabernet sauvignon felhasználásával készült. Stílusát a Kopár-dûlõ határozza meg, amelyet kiválóan egészít ki az Ördögárok merlot-ja és a finom, dús, érett tanninú Sterntal-i cabernet franc. A borban egyértelmûen érezhetõ a merlot dominanciája, kedvességet, lágyságot adva az italnak.
A Tiffán Pincészet tulajdonosai fele-fele arányban Tiffán Ede és Tiffán Zsolt. Tiffán Ede a több évszázados múltra visszatekintõ családi vállalkozás 9. nemzedékéhez tartozik, aki szõlõvel és borral foglalkozik. 1991-ben elsõként õ kapta az „Év Bortermelõje” címet. A 10. generációt Tiffán Zsolt képviseli, s a 11. generáció is már a kijelölt útra tért. Szõlõterületeik a borvidék villányi termelési körzetének legjobb dûlõiben helyezkednek el, a Jammertalban, a Sterntalban, az Ördögárokban, a Remetében, a Kopáron és a Várerdõben. A 20 hektáros szõlõültetvény területének zöme déli, kisebbik része keleti, illetve nyugati fekvésû, többségében 130-200 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.
2. helyezett – Tiffán Ede és Zsolt Pincészete
A 2008- as évjáratú Elysium -Villányi borvidék
A bor kizárólag merlot fajtából áll, s mivel más területek termésével nem házasították, dûlõszelektált. Az erjesztés hûthetõ acéltartályokban 28 °C fokon történt, a 16 hónapos érlelés pedig kizárólag elsõ és második töltésû francia (Taransaud) tölgyfahordókban zajlott, amelyek faillata és -íze nem telepedett rá a borra, inkább finom eleganciáját segítette. A palackozás 2010 decemberében történt. A feketébe hajló, gránátvörös színû, illatában és ízében a fajta jegyeinek széles spektrumát felvonultató, rendkívül dús bort csodálatos belsõ egyensúly és rendkívül hosszú lecsengés jellemzi.
3. helyezett – Bock Borászat
A 2009-es évjáratú Bock Cabernet Franc Selection – Villányi borvidék
Fekete-hegy dûlõ hozamkorlátozott (35hl/ha) termésébõl készített közepesen testes vörösbor. Acéltartályban történõ erjedés után 14 hónapig érlelõdött másodtöltésû barrique hordóban. Bíborvörös szín jellemzi. Illatában, ízében meggy, cseresznye fedezhetõ fel, amelyeket csokoládés aromák egészítenek ki. Marhából, barna húsú szárnyasokból készülõ ételekhez, félkemény sajtokhoz ajánlott.
Bock József, aki technikusi képesítését a pécsi Zipernovszky Károly Gépipari Technikumban szerezte, édesapja halála után, 1981-ben kezdett el önállóan bort készíteni. Egy évtizeden át másodállásban volt bortermelõ, majd a sikerek hatására úgy döntött, fõállásban foglalkozik a szõlõvel és a borral. Ekkor két és fél hektáron gazdálkodott, mára ültetvénye 75 hektárrá gyarapodott. Bock József a „hivatalos” borászkodás megkezdésétõl (1991) számítva viszonylag hamar, 1997-ben lett az „Év Bortermelõje”, ezt a kitüntetést számtalan nemzetközi és hazai elismerés követette.
4. helyezett – Mayer Pince
A 2009-es évjáratú Mayer Kopár Cuvée -Villányi borvidék
Még a nagyszülõk vásárolták azt a két hektár szõlõt a Kopár-hegy oldalában, ahonnan ez az egyben szüretelt cabernet-merlot házasítás származik. Érdekessége, hogy a 60 sor sauvignon, és 30-30 sor franc és merlot házasítása már a szüretkor megtörténik, így a bor egyben erjed és érik, többnyire 500 literes hordókban.
Sötét rubinvörös szín, intenzív szilva és aszalt-gyümölcsös aromák, érett, telt, gazdag gyümölcsös íz, finom füstösség, majd kellemesen rusztikus, fûszeres lecsengés jellemzi.
Boraik több generáció tapasztalatai alapján készülnek. Termõterületeik Villányban, a Kopárban, a Remete, a Várerdõ, a Hajdús dûlõkben, Siklóson és Kisharsányban találhatók közel 10 hektáron. Szõlõfajtáik: cabernet sauvignon, chardonnay, kékoportó (portugieser), kékfrankos, cabernet franc, merlot, rajnai rizling.
Évente 60-70000 palack bort készítenek, amelynek nagy részét a vörösek adják, de ízlésének megfelelõen mindenki megtalálhatja a fehér és rozé borokat is választékukban.
5. helyezett – Janus Borház
A 2009-es évjáratú Cabernet Franc – Villányi borvidék
A bor közepesnél intenzívebb illatában a hordós érlelés borsos, csokoládés jegyei a bogyós gyümölcsökkel egyesülnek. Tartalmas bor, amelyet a vaníliás ízvilág mellett érezhetõ meggyes zamatok tesznek szerethetõvé.
A Janus Borház két pécsi jó barát, Szél Géza és Pécsi-Szabó Miklós gyerekkori álmaként 2004-ben valósult meg ötven év után: 12 hektárt telepítettek be szõlõvel a Tenkes-hegy délnyugati platóján, a Villányi borvidék nyugati kapujában. Ma e borászat a két család közös vállalkozása. Az új telepítésû szõlõültetvényen termelt fajták a Villányi borvidékre jellemzõek. Janus a római mitológiában két arcával egyszerre tekint múltba és jövõbe, így a Janus Borház is a hagyományok tiszteletben tartásával mer új, mer mai lenni, hiszen a bor összeköt múltat jövõvel, hagyományt újdonsággal, embert emberrel.
„A Magyar Tudományos Akadémia Bora 2013”
A felsõ kategóriás desszertborok elsõ öt helyezettje
1. helyezett – Úri Borok Pincészete
A 2003-as évjáratú Tokaji Muskotály Aszú Eszencia – Tokaji borvidék
Ez a különlegesség a Szent Tamás-dûlõ termése, 100%-ban sárga muskotály szõlõbõl készült. A bor ízében, illatában szépen hordozza a fajtajelleget. Magas cukortartalmával szép egyensúlyt alkot magas savtartalma. A botritiszjelleget kiegészíti a kajszibarackra jellemzõ íz- és illatvilág a muskotály fûszerességével keveredve. Igazán kiváló desszertbor, de önállóan fogyasztva is kifejezetten ajánlott.
Az Úri Borok Pincészete családi vállalkozás, 1993-ban alakult. Jelenleg 10 hektáron termel szõlõt, ennek egy részébõl készít bort. Szõlõterületeik kiváló adottságúak, amelyek közül a legjelentõsebb a Szent Tamás-dûlõben található 7 hektáros egybefüggõ terület.
2. helyezett – Úri Borok Pincészete
Az 1994-es évjáratú 6 puttonyos Tokaji Aszú, Szent Tamás – Tokaji borvidék
A bor a Szent Tamás-dûlõ termése, egy igazán kiváló évjárat gondosan válogatott termésébõl készült. Ebben az aszúban a botritisz mellett a gyümölcsösség dominál, s a bor különlegessége, hogy elfogyasztása után is még hosszú percekig élvezhetõ az íze.
3. helyezett – Úri Borok Pincészete
Az 1994-es évjáratú 6 puttonyos Tokaji Aszú – Tokaji borvidék
Az évjáratra jellemzõ, hogy nem termett sok aszú, de a minõsége jó volt. A bor sötét színe mutatja, hogy idõs, érlelt aszúról van szó. Kóstoláskor az érett aszúkra jellemzõ ízek, illatok jönnek elõ, csokoládé, dió, karamell. Szép, hosszú, összeérett ízeivel valódi nemes desszertbor.
4. helyezett – Royal Tokaji Borászat Zrt.
A 2007-es évjáratú Tokaji Aszú 6 puttonyos, Betsek-Tokaji borvidék
A Betsek, Mád legnagyobb és egyik legszebb dûlõje, jellegzetes köves, kötött fekete agyagos talajjal. A dûlõ ásványos és borsos karaktere mellett barackra és mézre utaló jegyeket is kölcsönöz a bornak.
Illatában a kirobbanó gyümölcsösség mellett, a bors és a menta különleges friss jelleget ad a 2007-es Betsek aszúnak. A grapefruit, déligyümölcsök, narancshéj, illetve a borsos fûszeresség együtt csodálatos ízharmóniát alkotnak vibráló, hosszú lecsengéssel.
Az 1989-ben alakult Royal Tokaji Borászat ma az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb borászat a Tokaji borvidéken. Már a kezdetektõl célul tûzte ki a dûlõszelektált borok készítését, melyek olyan elsõ osztályú területekrõl származnak, mint a Mézes-Mály-, Nyúlászó-, Szent Tamás- és a Betsek-dûlõk. A régió egyik legnagyobb és legelismertebb borásza, Áts Károly a hagyományos és modern borkészítési technológiákat ötvözve készíti a díjnyertes Royal Tokaji borok széles skáláját.
5. helyezett – Úri Borok Pincészete
Az 1998-as évjáratú tokaji Aszú Eszencia – Tokaji borvidék
Ez az aszúeszencia egy különlegesség. Az 1998-as év csapadékos õszt hozott, így az aszúszemek cukortartalma sem volt túl magas. Az ekkor szemenként szüretelt, összeöntött aszúszemekbõl saját súlyuknál fogva lecsepegõ eszencia lassú erjedésnek indult, ami 5 évig folyamatosan tartott, míg végül 7% alkoholtartalmú aszúeszencia lett belõle.