A magyar fajta sirámai
Az MTA Társadalomtudományi központja által megfogalmazottak szerint hungarikumnak tekinthetõ állat vagy növény, vagy az abból készült élelmiszeripari termék, amely a magyar termelési kultúrához, tudáshoz, az itt élõ lakossághoz, a generációkon átörökített hagyományokhoz kapcsolódik – mondta el az etyeki bor-konferencia elsõ elõadója.
Tudományos és szakmai viták
Roznik Ferenc, a Borbarát magazin munkatársa arról is beszélt, hogy a hungarikumok esetében fontos továbbá, hogy Magyarország lakossága is hungarikumnak tekintse azt, amirõl hivatalosan ezt gondolják, és hogy ezt a külföld is elismerje velünk kapcsolatban.
A téma egyébként évek óta élénk szakmai vitákat gerjeszt, ezt a kérdést nem érintették az elõadások. Az egyik álláspont szerint felesleges a hungarikum kérdéskörének felvetése a borászatban. Nagyon jó borokat kell alkotni Magyarországon, és ezek esetében másodlagos, hogy ezek a borok milyen fajtákból születtek.
A másik oldal a borászati hagyományok ápolására hivatkozva fontosnak tartja a hungarikum fogalmának bevezetését a bormarketing területén is. Akik ezt az álláspontot képviselik, azt tartják, hogy a magyar borok népszerûsítését célzó kommunikáció egyik alappillére a hungarikum legyen.
Érdekesen alakuló külföldi álláspontok
Érdekes a külföldi szakemberek véleménye. Ha a magyar borok kommunikációjáról beszélnek általában, akkor többnyire a hagyományos magyar, vagy a Magyarországon nemesített szõlõfajták fontosságát hangsúlyozzák. Ezek sorában a hazai és a külföldi szakma a legtöbbször ezeket említi: furmint, hárslevelû, kéknyelû, olaszrizling, cserszegi fûszeres, Irsai Olivér, illetve kadarka, kékfrankos, és újabban a csókaszõlõ.
Az indoklás az szokott lenni, hogy chardonnay, merlot, és cabernet sauvignon ezrével ömlik a világpiacra, így egy magyar pincészet csak egyedien magyar, a külföld számára izgalmas érdekességet hozó borokkal lehet eredményes nemzetközi szinten.
Ha azonban egy külhoni szakember konkrét megbízást kap egy magyar pincészet hungarikumokkal is büszkélkedõ kínálatának eredményes külföldi piaci bevezetésére, nem ritkán elfeledkezik az elméletrõl, és a világfajták, többnyire a chardonnay, a sauvignon blanc, illetve a cabernet sauvignon, vagy a pinot noir ismertségére és jobb eladhatóságára kezd hivatkozni.
A Mûvelt alkoholista közbeszól
Ilyen esetrõl indult vita a Mûvelt alkoholista blogon, és efféle konfliktusról lehetett hallani egy egri pincészettõl távozó szakember személyével kapcsolatban is.
A konferencián izgalmas elõadást tartott Maurer Oszkár a kadarkáról, „Magyar fajták szerémségi szemmel”.
A felvidéki Bott frigyes „Szlovák fajta, magyar fajta” címû hozzászólását is nagy érdeklõdés kísérte.
Szentesi József a Kárpát-medencei szõlõfajták, azaz a hungarikumok tucatjairól beszélt, elsõsorban nagy kedvencérõl, a csókaszõlõrõl.
Szepsy István és Alkonyi László párbeszédes-vitázós fellépése is nagy figyelmet kapott. A borász-újságíró tandem a tokaji eredetvédelem irányából közelített a hungarikumok világa felé.
Forrás:
inforadio.hu
http://www.inforadio.hu