A magyar borászat végnapjai

Az elmúlt év nehézségeire a borászok ültetvénykivágásokkal válaszolnak. Az amúgy is túlzottan kis magyar ültetvényterületbõl idén támogatva 1400 hektárt lehetett kivágni, de sok helyen támogatás nélkül is megszüntettek ültetvényeket, hogy elkerüljék az idei mûvelési költségeket. A bátaszéki térségben az ültetvények tizedét vágták ki és volt olyan termelõ is, aki az ötéves, még csak szûztermést hozó ültetvényét is beszántotta. A termékdíjjal szintén óriási költségeket és bürokráciát nyomnak a borászokra és a borfogyasztókra.

– A tulajdonosok mostanában végzik a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. végelszámolását, azonban az új társaság, amelynek Oláh László az ügyvezetõje csak három hónapra vállalta a marketing feladatok ellátását – mondta el kérdésünkre Módos Ernõ borász. Szavaiból következik, hogy egyelõre nem lehet tudni: miként oldják meg a marketingfeladatok végrehajtását a választások után, ez pedig példátlan helyzetet teremthet. A marketingre költhetõ pénzekhez való hozzájutást, amelyeket a termelõk fizetnek be, bürokratikus és mondvacsinált szabályokkal akadályozzák. Még ahhoz is pályázatot kellett volna beadni, hogy a Kft. kifizethesse a nála dolgozó emberek bérét, annak ellenére, hogy az összegyûlt pénz öt százalékát mûködésre lehetne fordítani.

A ma egyik legnagyobb problémája a borminõsítés megnehezítése. A borminõsítést az OBI (Országos Borminõsítõ Intézet) végzi a borászok által beküldött minta alapján. Ez szükséges a forgalomba hozatalhoz. Január elsejétõl csak a hegybíró jelenlétében lehet mintát venni a hordókból, aki az idõigény miatt naponta legfeljebb hat mintavételen tud részt venni, így a szekszárdi borvidéken, ahol Módosék dolgoznak, a hegybíró szinte minden idejét elveszi a procedúra, emiatt pedig nincs ideje mással foglalkozni, mert végig kell járnia a Szekszárd környéki 400 pincét. Arról nem is beszélve, hogy már most 3 hetes várólista van a mintavételért. Amikor komolyabban beindulnak a palackozások a tavasz végi idõszakban, ez bizonyosan hátráltatni fogja a termékek piacra kerülését. Januártól hat palackot kell venni minden hordóból, ezekbõl négy kerül minõsítésre, kettõt pedig a termelõnek kell tovább tárolnia. A minõsítésért fizetnie is kell a termelõknek, ami palackonként 37500 forintba kerül.

A borászoknak egyébként annyira megnövelték az adminisztrációs terheit, hogy ha mindent papírmunkát rendben akarnak tartani, akkor külön munkatársat kell alkalmazniuk a feladatra. Módos hozzátette, hogy Ausztriában tizedannyi papírt kell kitölteniük a borászoknak, mint nálunk, így lassan az a helyzet, hogy az állam következetesen fogja tönkretenni a jó szándékú borászokat.

A borászok panaszkodnak a vámosok zaklatásszerû folyamatos vizsgálataira is. Olyan kérdésekbe kötnek bele, mint hogy miért nincs feltüntetve a palackozott termék bruttó, illetve nettó súlya a borkísérõ okmányon, pedig ez nem kötelezõ.

Egy borszállító ismerõsét például azért büntették meg, mert nem írta rá az okmányra azt, hogy mikor indult el Budapestrõl, holott minden irata rendben volt. Egy másik esetben a vámosok egy más megyékben használt szoftvert nem voltak hajlandók elfogadni, de a termékdíj körül is hihetetlen bonyodalmak vannak.

Az elhangzottak alapján nem túlzás azt állítani, ha nem történik rövid idõn belül hathatós változás, akkor megélhetjük a magyar borászat végnapjait.

Forrás:
Zipp
http://www.zipp.hu