A Le Figaro Economie a magyar borászat szempontjából kétesélyesnek tartja a bõvítést
A magyar borászat szempontjából kétesélyesnek tartja a bõvítést. Egyrészrõl elismeri, hogy a magyar borászat az elmúlt tíz évben nagyon komoly fejlõdésen ment keresztül és egy kibõvült, jelentõs mennyiséget fogyasztó piacon jobb értékesítési lehetõségeket remélhetnek a magyarok, ám azt is jósolja, hogy a vámakadályok elhárulása után minden eddiginél erõsebb versenyben találják majd magukat a magyar borok, és csak a kifejezett piaci niche-eket megcélzók lesznek versenyképesek az unió piacán. Szükségesnek tartja ugyanakkor megjegyezni, hogy a kibõvült unió minden borászának közös érdeke, hogy együttes marketinget teremtsenek az európai boroknak, megpróbálván versenyben maradni az újvilági borokkal. Január 31-én pedig a lap megpróbálja röviden összefoglalni, milyen változások várhatóak a borok címkézésében a közeljövõben, noha a változások, amelyek az uniós szabályozás miatt szükségesek, a tervezett február elseje helyett minden bizonnyal csak több hónapos késéssel lépnek érvénybe a francia jogrendszerben. Amiben azonban több forrás is egyetért, az az, hogy a francia \”borásznyelv\” túlságosan bonyolult (l\”Action agricole de Tarn-et-Garonne, október 24.), azt a belföldi fogyasztók közel kétharmada nem érti, a külföldi vásárlók pedig még kevésbé, így sok esetben éppen emiatt választanak jobban, érthetõbben \”magyarázott\” újvilági borokat. Az FNSEA a nyilvánvaló piaci és fogyasztói tendenciák ellenére ellenzi – és ennek október 29-én sajtóközleményben is nyilvánosságot ad -, hogy a francia borok pl. szõlõfajtanév alatt kerüljenek forgalomba, mivel szerinte ezzel a francia termelõk elfogadnák az iparszerû bortermelést végzõ országok diktátumát (l\”Action agricole de Tarn-et-Garonne, november 20.). Az viszont egyre inkább nyilvánvaló, hogy ha nem lesz rajta a fajtamegnevezés a borosüveg címkéjén, az a jövõben még nagyobb hátrányt fog jelenteni az értékesítésnél. Hasonlóképpen fogalmaz ugyanennek a lapnak a január 15-i számában az a cikk, ami az ONIVINS elnökét, Denis Verdier-t idézi hangsúlyozva, hogy semmi értelme egy olyan vitát folytatni, amiben a franciák a világgal szemben teljesen magukra maradtak azért, mert nem hajlandóak tudomásul venni, hogy a világ többi része – és nem utolsó sorban a fogyasztók – másként gondolkodnak bizonyos kérdésekrõl és ezekben vásárlásaikkal véleményt is nyilvánítanak.
SOMOGYI Norbert, dr.
attache agricole
Ambassade de Hongrie