A kalocsai érsek miseborától az egyre divatosabb jégborig

– Kiválóak nálunk ökológiai adottságok a szõlõtermelésre – állítja Koch Csaba borász, a Hajós-Bajai borvidék hegyközségi tanácsának elnöke. – A mi borvidékünk a Kiskunság és a Duna-ártér törésvonalán helyezkedik el. A Hosszúhegynek is nevezett löszös magaslat Keceltõl Dávodig tart, a legértékesebb része azonban Császártöltés és Baja között található, és több elõnyt is egyesít. A 20-30 méter magas kiemelkedés miatt itt kevésbé jellemzõek a kemény téli fagyok, mint az

Alföld más vidékein. A napsütéses órák száma nagyon magas, de a talaj sík: nincsenek árnyékos északi lejtõk, a sík terület pedig megtartja a vizet. Átlagos években 500-550 milliméter csapadék hull évente, és különösen a fehér szõlõfajták számára nagyon fontos, hogy nem folyik el a víz az ültetvényekrõl.

Koch Csaba Chardonnay-je és Cserszegi fûszerese számos országos versenyen szerepelt kiválóan. Utóbbi az idei Országos Cserszegi fûszeres borversenyen különdíjat kapott. A hegyközségi elnök a Borotán lévõ borászata körül 34 aranykoronás, kitûnõ bácskai földön termeli a szõlõt. A talaj felsõ rétege 60 centiméterig lösz, alatta pedig a vizet kiválóan megtartó meszes csernozjom. Szintén kiváló a talaj Hajóson, ahol hagyományosan a kalocsai érsekség számára termelték a misebort – az érsekek Zöldveltelinit használtak úrfelmutatáskor.

– Igazán nagy vörösbort ott lehetkészíteni, ahol a hosszú tenyészidejû fajták évrõl évre nagy biztonsággal és magas mustfokkal be tudnak érni – mondja Koch Csaba. – Nálunk két héttel korábban kezd virágozni az akác, mint a Mátraalján. Ez az idõbeli nyereség megmarad az õsz folyamán is – ezért tud kiváló minõséget adni például a Cabernet sauvignon a Hajós-Bajai borvidéken.

Bán Ferenc, a hegyközségi tanács titkára sorolja a Hajós-Bajai borvidék legfontosabb adatait: 16 településen, 1800 hektáron terem a szõlõ. Fele-fele arányban termelnek fehérés kékszõlõt. Meghatározó fehér fajta ma már a Cserszegi fûszeres. Maradt még valamennyi Chasselas, és kedvelik a Rajnai rizlinget, az Olaszrizlinget és a Chardonnay-t. A kékszõlõk közül elterjedt a Kékfrankos, a Zweigelt, a Cabernet sauvignon és franc. A Kadarka meghatározó hagyományos fajtája a borvidéknek – Hajóson és Nemesnádudvaron még vannak régi telepítésû táblák, de vannak már új telepítésû Kadarka-ültetvények is. Bán Ferenc különösen büszke arra, hogy a Hajós-Bajai borvidéken kiemelkedõen nagy a telepítési kedv: az európai uniós támogatást felhasználva közel 200 hektár új ültetvény fordul termõre a közeljövõben. Magyarország 22 borvidéke közül a Kunságin és a Hajós-Bajain újul meg a legtöbb szõlõtermõ terület.

A Hajós-Bajai borvidéken kiválóan kiegészíti egymást a több évszázadra visszanyúló tradíció és a XXI. századi borászati technika. Koch Csaba például a 13. leszármazottja annak a Koch Józsefnek, aki Mária Terézia idejében telepedett le Császártöltésen, és 1744-tõl már igazolhatóan szõlõt termelt. Koch Csaba szerint a szorgalmas, hozzáértõ sváb gazdák szõlõ- és borkultúrája a térség egyik értékes öröksége. Sümegi József, a borvidék másik nagy borászatának tulajdonosa még „csak” a negyedik a generációs sorban – az õ vállalkozását is a fiai viszik tovább.

Magyarországon Sümegi József készített elõször jégbort, amely úgy készül, hogy a szõlõt a tõkén hagyják, és fagyottan szüretelik le: ezután a víz jégkristályok formájában eltávolítható. A hároméves érleléssel elõállított ital cukor- és extrakttartalma igen magas. A jégbort ma a XXI. század desszertborának tartják: az íze más, az élvezeti értéke viszont hasonlít a tokaji aszúéhoz. Európában mostanában lesz egyre kedveltebb és divatosabb.

– Minden borvidéknek kell valamilyen kiemelkedõ termék, piaci zászlóshajó, amelyhez a fogyasztók hozzáköthetik az ott készített borokat – mondja az Érsekcsanádon borászkodó Sümegi József. – A Hajós-Bajai borvidéken ilyen húzótermék lehet a jégbor, illetve a tõkén túlérlelt, késõn szüretelt természetes csemegeborok. A mi vidékünk négy borászata több mint felét adja a magyarországi jégbortermelésnek.

A császártöltési Berger borászat egyike a borvidék leginkább ígéretes, feltörekvõ borászatainak. Cabernet sauvignonjuk és Cserszegi fûszeresük a közelmúltban a borvidék legjobb vörös-, illetve fehérbora lett. Berger Gábor a minõségi borkészítésben látja a hosszú távú siker lehetõségét.

– Tízféle palackos borból áll aszortimentünk – mondja a fiatal borász. – A Kékfrankos, a Kékfrankos rozé és a Chardonnay fogy a legjobban. Pár éve kezdtünk Kadarkát és

Kövidinkát forgalmazni – egyelõre változó sikerrel. Úgy tapasztaljuk, az idõsebb emberek, akikmég ismerik ezeket a fajtákat, örülnek, hogy újra kapható – a fiatalabbak viszont inkább a világfajtákat, a Chardonnay-t, a Zweigeltet választják.

Kovács Róbert, a hajósi Kovács Borház tulajdonosa büszke arra, hogy az õ családi borászatuk volt az elsõ, amely a pincefalu lehetõségeit kihasználva kifejezetten borturisztikai vállalkozásként épült föl.

– Az egész világon egyedülálló a hajósi pincefalu – mondja Kovács Róbert. – A több mint 1200 borospince 21 utcával, 7 térrel együtt olyan településszerkezetet alkot, amelynek csodájára járnak a látogatók. Különlegessége, hogy a gazdák nem itt laknak – állandó jelleggel itt csak a bor lakik. Szerintem ennek elõbb-utóbb a világörökség részévé kell válnia. Az idelátogató turistáknak meg tudom mutatni a családom borászati üzemét, ahol az ászoktérben a 150 hektoliteres faragott tölgyfa hordók a mai napig használhatók. A birtokunkon kialakítottam egy 42 magyar fajtát bemutató hungarikum szõlõskertet, ahol egyenként 15 tõkével megtekinthetõk több száz éves szõlõk: például a Mézes fehér, a Kecskepúpú, a Papsapka, a Beregi rózsás. De látható itt Hajdú Edit reményteljes új fajtája, a Generoza is.

A Kovács Borház egész évben várja a vendégeket, de minden esztendõ kiemelkedõ idõszaka az Orbán napi borünnep és a szüreti fesztivál idõszaka. Május elejétõl június közepéig, majd augusztus utolsó hetétõl október elejéig nagy a vendégjárás. Csendesebb idõszakokban is érdemes eljönni szombatonként. Olyankor megelevenedik a pincefalu: az idõsebb gazdák kijönnek vendéget várni, a bor körül matatni, beszélgetni. A fiatalok meg kiszöknek a szülõk szeme elõl bulizni, bográcsban pörköltet fõzni. 2010-ben fejezõdött be Hajóson az érseki vadászkastély felújítása: ez az Alföld legrégebbi barokk épülete, amely a kalocsai érsekek nyári rezidenciája volt, és idéntõl egész évben várja a vendégeket.

Sümegi József, a Magyar Borakadémia tagja, volt elnöke úgy tartja: a személyes kapcsolatokra sokat lehet alapozni. Az õ pincéjébe így jutott el például a szegedi borbarát hölgyek, vagy az ifjú fõvárosi menedzserek társasága. Sümegi sokat vár attól, hogy jövõre megállnak Baján a Dunán közlekedõ üdülõhajók, és utasaik egy részét pincelátogatásra lehet csábítani. A bajai halfesztiválhoz is kapcsolni lehet a borkultúrát – akár úgy is, hogy a halfesztivál keltette érdeklõdést kihasználva elõtte és utána a halételekhez, elsõsorban a bajai halászléhez kötnék a borkóstolást.

– Nagyon fontos, hogy továbbépítsük a Hajós-Bajai borvidék imázsát – mondja Sümegi József.

– Ma csak azt lehet eladni, amitmegfelelõen reklámoznak. A marketingre több pénzt el lehet költeni, mint a termelésre. Egy dolgot azonban nem szabad szem elõl téveszteni: ha nem elég jó a minõség, akkor a legjobb marketing is kidobott pénzzé válik.

Forrás:
Népszabadság
http://nol.hu