A józanság a vezényszó az európai borreformban
Jövõ év január elsejétõl új engedélyezési rendszer váltja fel az új szõlõültetvények telepítését tiltó eddigi átmeneti szabályozást az Európai Unióban. Az Európai Bizottság csütörtökön tette közzé az új szabályozást, ami kiegészíti az engedélyezési rendszerre vonatkozó rendeletet.
Az új szabályokról a közös agrárpolitika eddigi utolsó reformja során, 2013 végén állapodtak meg a tagállamok és az Európai Parlament. Az akkor elfogadott kompromisszum felülírta a 2008-as borpiaci reformnak azt a rendelkezését, miszerint 2016-tól kezdõdõen, de legkésõbb 2018-ban teljesen liberalizálták volna a szõlõtelepítési jogokat az Európai Unióban, felhagyva a termõterület korlátozásával.
Utóbbira a strukturális bortúltermelés, elsõsorban a gyengébb minõségû asztali borok túltermelése miatt volt szükség. Ennek korlátozására 2015 végéig olyan szõlõtelepítési rendszert vezettek be, amely gyakorlatilag befagyasztotta a szõlõ termõterületének növekedését az EU-ban. A szabályok értelmében kizárólag akkor lehetett a borvidékeken új tõkéket ültetni, ha egyidejûleg azonos mennyiségû szõlõültetvényt kivágtak.
A termelés szabályozásának következtében az elmúlt 10 évben uniós szinten körülbelül 10-15 százalékkal csökkent a szõlõ termõterülete az EU-ban. Ezzel egyidõben más Európán kívüli borexportõröknél átlagosan 40 százalékkal nõtt a szõlõtermõ terület nagysága. A borfogyasztásnál is hasonló trend nyilvánult meg: miközben Európában hanyatlott vagy stagnált a bor fogyasztása, addig fõleg az Egyesült Államokban és Kínában dinamikusan nõtt az elmúlt években.
Bár 2008, vagyis a borpiaci reform óta mind volumenében, mind értékében nõtt az EU harmadik országokba irányuló borkivitele, Európa világpiaci részesedése folyamatosan csökken. Éppen a külsõ kereslet dinamikus növekedése volt az egyik fõ ok, amiért korábban a szõlõtelepítési korlátozások megszûntetésérõl és a piac liberalizációjáról döntöttek. Az átmeneti idõszak végéhez közeledve azonban a bortermelõ országok túlnyomó része, köztük Magyarország is, a termelési korlátozások fenntartása mellett érveltek. Magyarország esetében attól lehetett tartani, hogy a piaci liberalizációt kihasználva olcsó spanyol és olasz bor áraszthatta volna el a magyar piacot, kiszorítva onnan a hazai borokat.
Végül a KAP-reform keretében egy olyan salamoni megoldás született, ami minimális mértékben meg is engedi a szõlõültetvények kibõvítését, de annak határt is szab. Ezzel a borágazat marad az egyetlen agrárpiaci szektor az EU-ban, ahol 2017 után is fennmarad a kvótarendszer (a tejkvótákat idén áprilisban vezették ki teljesen, 2017-ben pedig a cukorkvótákat is felszámolják majd).
A Bizottság által közzétett új szabályok értelmében 2016. január 1-tõl kezdve a tagállamok egészen 2030-ig minden évben a termõterület maximum 1 százalékával bõvíthetik a szõlõültetvényeket. A tagállami hatóságok ugyanakkor indokolt esetben az 1 százaléknál alacsonyabb nemzeti és regionális szinteket is megállapíthatnak.
Bizottsági illetékesek szerint az új szabályok sokkal rugalmasabb keretet biztosítanak a tagállamok számára. Miközben hozzájárulnak az európai borok versenyképességének növeléséhez, addig elejét veszik a szõlõültetvények túlzottan gyors kibõvülésének.
“Az új rendszer rugalmasabbá teszi az európai borágazatot, amely így fokozatosan növelni tudja a termelést a világpiaci keresletre reagálva” – jelentette ki Phil Hogan mezõgazdaságért és vidékfejlesztésért felelõs biztos.
Bizottsági szakértõk szerint ugyanakkor az évi 1 százalékos termõterület-növelés nem lesz képes ellensúlyozni a szõlõültetvények zsugorodásának évek óta tartó folyamatát az Európai Unióban. Ez a trend egy új tanulmány szerint egészen 2025-ig folytatódni fog Európában.
Az engedélyeztetés semmibe sem fog kerülni a termelõknek, akik ugyanakkor nem adhatják és vehetik egymás között az engedélyeket. Az új szabályok a szerzett telepítési jogoknak engedélyekre való konvertálásáról is rendelkeznek az új rendszerben, ami 2016. január 1-jén lép hatályba.
A 2008-as borpiaci reform végrehajtása óta 165 ezer hektár szõlõültetvényt vágtak ki csak 2008 és 2010-2011 között az Európai Unióban, a közösségi bortermelés pedig 10 millió hektoliterrel, körülbelül 6-7 százalékkal csökkent.
Az Európai Bizottság szerint a reformban elõirányzott intézkedések elérték céljukat, mert növelték az európai borágazat versenyképességét, elsõsorban a minõségi borok növekvõ arányának köszönhetõen. Több mint egy tucat bortermelõ ország azonban ellenezte a szõlõtelepítési jogok jelenlegi rendszerének felszámolását, mert az szerintük hátrányos lenne a kistermelõknek; helyzetbe hozná a nagy befektetõi csoportokat; ezzel párhuzamosan az ipari termelés terjedne el a minõség rovására; túltermeléshez vezetne és levinné az árakat; végül pedig olyan, mélyebb fekvésû területekre is telepítenének szõlõültetvényeket, ahol nem alkalmasak a feltételek a termelésre.
Forrás:
Bruxinfo Portál
http://www.bruxinfo.hu