A jé-faktor a jellemzõ

Etyek Borkonferencia 2008 címmel, Magyar borok az amerikai piacon témakörben tartottak elõadássorozatot az etyeki Kecskegödörben, a községben hétvégén lezajlott nagyszabású pincefesztivál elõnapján. A rendezvényen neves amerikai és magyar cégvezetõk, szakemberek többek között a változó borfogyasztási szokásokból fakadó újabb kihívásokról, az ezeréves magyar bor világhírének visszaszerzésérõl, az exportfejlesztés lehetõségeirõl értekeztek, majd neves borászaink ítélete alapján átadták az idei Borászok Borásza díjat.

Egyetértettek abban, hogy kiváló boraink a világ élvonalába tartoznak ugyan, ám a helytelen – az országimázs-politikával is összefüggésbe hozható – marketing miatt jelenleg súlytalanul képviseltetnek mind a globális, mind az amerikai fogyasztói köztudatban a borpiacon. Összehangolt borászati elképzelésekre van szükség. James Molnár, a Trust Hungary Zrt. elnöke humorosan megjegyezte: statisztikailag kimutathatóan a Vatikánban a legmagasabb az egy fõre jutó borfogyasztás, de nem hiszi, hogy ez alapján a katolikus egyházra kellene építeni a marketinget.

Hangsúlyozta, az amerikai piacon elsõsorban a nõk ízlése dominál, az értékesítésben nagyon fontos a külcsín, tehát hogy milyen a címke, a palack. Az Egyesült Államokat a „Coca-Cola, illetve a fastfood országának” nevezve utalt rá, hogy polgárai hagyományosan egyszerû, gyors, édes élvezetre vágynak, egyszerû élményeket várnak a bortermékektõl is.

Nyelvtörõ magyar nedûk

A bor legyen egyedi és egyszerû nevû, mint az olasz Chianti. A Kadarka, Kékfrankos vagy Szamorodni nevek nem eladhatók az országban, az amerikai fül számára bonyolult csengésük miatt. Bõdöcs Róbert, az ITD Hungary ágazati vezetõje elsõsorban a svéd és holland piacokra koncentráló, jelentõs borexportáló cég képviseletében tartott elõadást. Molnárral egyetértett abban, hogy az egyedi, karakteres magyar borok erõltetése fontos, de az elnevezések újragondolására lenne szükség, mivel azok nyelvi kihívások elé állítják, így elriaszthatják a vásárlástól a külhoni fogyasztót. Szerinte a cél a borexport fellendítése, a magyar borok értékbeli növekedése, és mindezekre konkrét javaslatokat is tett: szigorú minõségi szelekció mellett szakkiállítások, ültetett, koncentrált és szakértõi kóstolók, kis programok szervezését nevezte meg. Lecsengeni látszik az ausztrál és új-zélandi borok újszerûségének élménye, így a szép, egyedi magyar borok okos stratégiával képbe kerülhetnek – elsõ lépésben – az európai piacon. Sikerként értékelte, hogy a skandináv államok legnagyobb gasztro- és borkiállításán (a Vinordic 2008-on) tíz év óta elõször szerepeltek magyar borok.

Kell az országmarketing

Szalay Dorottya (Monarchia Matt International – MMI Hungary) kérdésére, miért nem a fontosabb amerikai piacra koncentrálnak, a vezetõ elmondta: az ottani piac még túl nagy kihívást jelent, a jelenlegi lehetõségeket mérlegelve az Egyesült Államok borpiacát távlati tervként nevezte meg. Bruce Walker borászati szaktekintély, a kaliforniai Starry Night alapítója, a Monarchia Matt International és az egri Monarchia Winery tanácsadója elmondta, hihetetlen minõségû borokkal találkozott hazánkban, ezért nem is kérdés, hogy a magyaroknak jelen kell lenniük a világ legnagyobb borpiacán. Megjegyezte: magát Magyarországot kellene „brandingelni”, nemzetközi „borírók” meghívásával minden aspektusából bemutatni, mert alapvetõen az ország marketingje rossz. Nem tapasztalt összefogást a borászatok között sem. Példaként hozta fel a kaliforniai borintézetet, amely számtalan módon népszerûsíti az állam borászatait: rendszeresen indít erõteljes hirdetési kampányokat, fogyasztási felméréseket végez, borírókat és szakértõket hív a tagállam borászataiba. Kiemelte a Chardonnay-t, a Cabernet-t, Merlot-t, Shirazt, Pinot Gris-t, Pinot Noirt, valamint a rizlinget, mint manapság divatos, kedvelt fajtákat. A Pinot Noir-specialista Kent Barthman is megemlítette, hogy az európaiakkal ellentétben – ahol az ízegyensúly, a textúra dominál – az amerikai fogyasztó azonnali ízörömre vágyik, ezért a gyümölcsös aromájú borokat részesíti elõnyben.

Kóstolás után leleplezés

Kovács Nimród, a Monarchia Matt International tulajdonosa A magyar bor ne csak Magyarországon legyen világhírû! címmel tartott elõadásán örömmel konstatálta, hogy a monarchia idején bornagyhatalomként számon tartott ország ötven év sötétség után felébredt Csipkerózsika-álmából, és a kilencvenes évek elején végre megkezdõdött a magyar bor reneszánsza. Viszont ez idõ alatt megváltozott – és folyamatosan változik – a borkultúra, ehhez alkalmazkodnunk kell. Cégük stratégiájának részeként említette a „jé-faktort” mint módszert; eszerint a nemzetközi fajtákkal összevetett, kóstoltatott egyedi fajtáikról csak a kóstolás után közölik, hogy magyar.

Kovács szerint a minõségben gyorsan fejlõdõ osztrákok reputációjára építve juthatunk közelebb a piachoz. A konferencia végén Lõrincz György egri borásznak (St. Andrea pincészet) adták át az idei Borászok Borásza díjat. Az elismerés igen rangos, hiszen az ország ötven legjobbja közül maguk a borászok ítélik oda erre legméltóbbnak tartott társuknak. Lõrincz György sokat tett a jellegzetes egri borfajták, mint a bikavér régi hírnevének visszaállításáért. Nevéhez fûzõdik az Áldás, a Kedves és a superior minõségû, négyféle házasításból származó Merengõ.

Vidámságot rejtõ pincék Etyeken

Elõször 2003-ban rendezték meg a Rókusfalvy Pál nevéhez fûzõdõ Etyek Pincefesztivált, amely az évek során az ország egyik legrangosabb borászati – és kulturális – rendezvénysorozatává terebélyesedett. Az idén is sok-sok koncert és zenés rendezvény, táncház, kézmûves kirakodóvásár, gasztronómiai és szakmai bemutatók színesítették kínálatot. A hûs pincékben pálinka- és borkóstolók, sajtkülönlegességek, köcsögös babfõzés és kellemes muzsika várta a látogatókat.

Forrás:
Magyar Hírlap Online
http://www.magyarhirlap.hu/