A hónap borvidéke: Pécs
A borvidék termelõi a hónap meghatározott napjain személyesen mutatják be és kóstoltatják boraikat a Ház földszinti kóstolótermében, így kívánunk lehetõséget teremteni, hogy a borkedvelõ közönség találkozhasson a legautentikusabb személlyel, a borásszal. A kóstolók du. 14,00-kor kezdõdnek és általában 18,30-ig tartanak.A Kóstoltatások ingyenesen látogathatóak.
|
Kóstoltatás idõpontja |
Pincészet |
|
2006. június 2. (Péntek) |
Linden Ktf Pincészete |
| 2006. június 3. (Szombat) |
Linden Kft Pincészete |
| 2006. június 4. (Vasárnap) |
Linden Kft Pincészete |
| 2006. június 6. (Kedd) | Radó Bt Pincészete |
| 2006. június 9. (Péntek) | Szabó Pince |
| 2006. június 10. (Szombat) | Menczinger Borház |
| 2006. június 11. (Vasárnap) | Menczinger Borház |
| 2006. június 12. (Hétfõ) | Püspöki Pince |
| 2006. június 13. (Kedd) | Püspöki Pince |
| 2006. június 14. (Szerda) | Püspöki Pince |
| 2006. június 15. (Csütörtök) | Kertész Pince Kft |
| 2006. június 16. (Péntek) | Novák Pince |
| 2006. június 17. (Szombat) | Hegedûs Kft Pincészete |
| 2006. június 23. (Péntek) | Lisicza Borház |
| 2006. június 24. (Szombat) | Lisicza Borház |
| 2006. június 25. (Vasárnap) | Lisicza Borház |
| 2006. június 26. (Hétfõ) | Menczinger Borház |
| 2006. június 27. (Kedd) | Menczinger Borház |
| 2006. június 29. (Csütörtök) | Menczinger Borház |
| 2006. június 30. (Péntek) | Menczinger Borház |
A Pécsi Borvidék bemutatása
Borvidékünk Baranya megyében van, 1943-ban jött létre a Pécs – Villányi borvidék kettéválasztásával.
Sokáig Mecseki, majd több jó bortermõ hely Mohács- és Szigetvár térsége beolvasztásával Mecsekaljai, 2004. évtõl pedig Pécsi borvidék a nevünk. Borvidékünk Pécs- Szigetvári és Versendi (Mohács térsége) körzetében 8 hegyközségbe szervezõdve 2705 szõlõ-bor termelõ gazdálkodik. Szõlõterületünk 855 ha, így területileg az ország kisebb borvidékei közé tartozunk. Bízunk benne, hogy boraink minõségét és táj vonzerejét tekintve ez nem így van.
Engedjék meg, hogy ismertessem a borvidék rövid történetét.
Már a rómaiak idejében virágzott a szõlõkultúra a Mecsek (Mececus) déli lábánál, melynek központja Pécs (Sopianae) volt.
Mivel a honfoglaló magyarok vándorlásaik során találkoztak már a szõlõvel (a bor szavunk is ótörök eredetû), így nem csoda, hogy az itt talált szõlõkultúrát megbecsülték, gondozását folyatták.
Az Árpád – házi királyok alatt Pécs lakóinak fõ foglalkozásává a kereskedelem és a földmûvelés vált, ekkor indult a szõlõmûvelés is igazán fejlõdésnek.
A Pécsváradon Szent István által alapított apátság alapító levele (1015) említést tesz az apátság szolgálatában álló 110 szõlõmûvelõrõl és 6 kádárról.
A következõ századokban a pécsi bor hírneve lassan felért a szerémségeivel, pedig azt Magyarország elsõ számú borvidékeként tartották számon a középkorban.
A bécsi udvar 1530-as feljegyzése szerint mecseki bor fedezte az udvar egész évi borszükségletét.
A tokaji borok 1543-tól, a Pécs török kézre kerülésétõl váltak a bécsi udvar megbecsült boraivá.
A XIX. században a borkereskedelembõl származó bevételek meglapozták Pécs város iparát. A bor a tükén termett, és megteremtette a város iparához a tõkét. 25 borkereskedõ volt, többek között Zsolnay Vilmos, Hamerli János, Engel Adolf is.
Szót kell ejtenem a „Pécsi Tükékrõl”. A tüke kezdetben a szõlõtõke jelölésére szolgált, késõbb pedig a városban letelepedett szõlõbirtokkal rendelkezõ, azt mûvelõ polgárt jelentette, e jelzõ a mai napig fennmaradt és rangot jelent.
A pécsi tüke szõlleje a vidám idõtöltés helyét is jelentette. Szüreten kívül is vidám társaságok mulatoztak a csinos pinceházaknál az egykori leírások szerint. A borutak, a borturizmus fellendülésével reméljük ismét így lesz. A történelem viharai, a filoxéravész, majd az államosítás és az 1998-as rendszerváltás borvidékünkön is éreztették hatásukat. A szõlõterület jelentõsen csökkent, viszont új fajtákkal, termelési módszerekkel gazdagodtunk. Borvidékünk csaknem az egész megyét átszeli, Tolna megye határától, Dunaszekcsõtõl, illetve Mecseknádastól – Pécs – Kõvágószõlõsön, Helesfán át Szigetvárig terjed és a Mecsek hegység nyugati nyúlványain ér véget. A Borvidék egymástól különálló 3 körzetbõl, a Pécsi – Szigetvári és a Versendi körzetbõl tevõdik össze. A borvidék tengerszint feletti magassága 100-400 m, a szõlõk túlsúlyban a 180-270 m magasságban vannak. A Mecsek hegység által északról védett szõlõink déli, nyugati és keleti fekvésûek.
A Versendi körzet szõlõi a Dunától-Pécsig terjedõ enyhe hegyvonulat, a Mohácsot Péccsel összekötõ út mentén – a hegyvonulat déli, délnyugati lejtõin, fennsíkjain vannak.
A borvidék Pécsi körzetében változatos geológiai eredetû vízben szegény, néhol kõtörmelékes talajokat találunk. A Versendi körzetben a barna erdõtalaj az általános, a szigetvári körzetben pedig az erodálódott
erdõtalaj, amelyek egyenletesebb víz és tápanyagellátást biztosítanak a szõlõültetvényeknek.
Éghajlatunk szélsõséges elemektõl mentes, enyhe, mediterrán jellegû elemekkel.
Átmenetet képez az enyhe telû Adria környéke és a forró nyarú, gyakran kemény téllel bíró Alföld szélsõséges éghajlata között. Jellemzõje az enyhe tél és a nyári esõzésekkel némileg enyhített forró nyár, valamint a korán beköszöntõ tavasz és a hosszú, napfényes õsz.
Hazánk egyik legmelegebb borvidéke vagyunk. Napfényes órákban gazdag, csapadékmennyiségben kielégítõ, de ez kedvezõtlen eloszlású. Északi szelektõl védettek a szõlõhegyek. Viharok ritkák, de erõteljesek, az eróziós károk minden körzetben gyakoriak. A tavaszi fagy és a jégverés ritka, a tél csak mérsékelten fagyos. A napfényes, páraszegény ültetvényklímában a peronoszpóra fellépte egyre ritkább, a tavaszi atkafertõzés és a lisztharmat fertõzése azonban erõteljes.
A borvidék a korai és késõi csemegeszõlõk termesztésére is kiválóan alkalmas.
A termelt borok illatban, zamatban és extraktban gazdag, testes fehérborok, illetve mélyvörös színû, finom cseranyagban gazdag vörösborok. A Pécsi körzetben, aszályos idõjárás esetén savban szegény, lágy borok teremnek.
A többi körzetben részben a termelt fajták, részben a jobb csapadékelosztás, illetve talaj miatt a borok savtartalma magasabb és megfelelõ mennyiségû.
A Pécsi körzet leghíresebb bormárkája a Pécsi Cirfandli. Kiváló borok készülnek még a Chardonnay, Tramini, Olasz rizling, Zenit, Zengõ fajtákból. A Versendi körzetben borkülönlegesség a Bólyi- és Versendi Chardonnay, Ottonel muskotály és a Rajnai rizling. Jó évjáratokban finom savösszetételû pecsenyebort szüretelünk a Juhfark és Csomorika fajták termésébõl, amelyeket eredetileg pezsgõ alapbor készítésére használtak fel. Mindenütt jó minõségû bort ad az Olasz rizling, a Sauvignon blanc, az Irsai Olivér, a Cserszegi fûszeres, a Királyleányka , a Zöldveltelini és a Hárslevelû.
Néhány gondolatot a borvidékünk névadójáról, Pécs városáról. Szokásos fogalmazás szerint „PÉCS A MAGYAR MEDITERRÁN VÁROSA” tudjuk napjainkban ez kibõvült, „PÉCS, 2010 = EURÓPA KULTURÁLIS FÕVÁROSA” címmel. Mint említettem Baranya megye, borvidékünk, így Pécs városa is az ország legdélibb részén fekszik, amely igen gazdag természeti és kulturális értékekben.
Mint tudjuk Pécs a Szõlõ- és Bor Nemzetközi Városa is (Róma1987). A borhoz, a gasztronómiához kötõdõ rendezvények egész sora várja minden évben a érdeklõdõket itt.
A város fekvése igen kedvezõ, a Mecsek hegység szinte falként védi a egész várost az északi hûvös szelektõl. A táj éghajlatát három fõáramlat – az óceáni, a mediterrán és a kontinentális hatás – alakítja, a napfényben fürdõ déli lejtõkön azonban a mediterrán hatás érvényesül, amelyen fejlett szõlõ és gyümölcskultúra alakult ki.
A Mecsek déli lejtõin (Bálicsban, Szkókóban, Daindolban, Donátusban, Szent Miklós hegyen) a sok napsütés a szubmediterrán klíma a borokat tüzessé, a gyümölcsöket zamatossá érleli. A város fagytól védett kertjeiben szépen virít a gránátalma, a rózsa, jó termést hoz a fügefa és a mandulafa. Nagyon jól érzi itt magát az Olaszországból, a Como-tó környékérõl származó Cirfandli szõlõfajta, amelyik jó évjáratokban aszúsodik és az ilyen évjáratokban termett édes, természetes csemegebora a borvidék leghíresebb, zászlós borát adja. Errõl a borról így írt dr. Tóth István:
Pécsi Cirfandli
Õs igazság, nem férhet hozzá kétség:
Bor nélkül nincs bölcsesség, se szépség.
Ki mindig józan, az csak félig él,
Unottan fut tõle a kedély,
Mely szívnek derût, észnek tüzet ád,
Hadd köszöntsem hát a Mecsek borát!
Köszöntsem létünk szent varázsszerét!
E hegynek aranynál csillogóbb levét!
Borával koccintva a legfõbb kívánság:
Szívünkben éljen önzetlen barátság!
Visszatérve a borokhoz: Az utóbbi évtizedben a piac értékítélete miatt is nõtt a vörösbort adó szõlõfajták telepítési aránya borvidékünkön.
Mecsekalján mindig termeltek szép vörösborokat. Azt hiszem nem volt véletlen, hogy egy borvidék voltunk Villánnyal, hiszen egy gazdasági, ökológiai egységben helyezkedünk el. Ez utóbbit bizonyítja, hogy a rendszerváltás elõtt a Kékoportó, Kékfrankos és Zweigelt voltak a fõ fajtáink. Napjainkban pedig Mohács-Dunaszekcsõ-Szajk térségében a Kadarkáról, Pécs-Szigetvár körzetében a Pinot noirból, illetve az egész borvidéken kiváló Rose és vörösborok készülnek a Merlot- a Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajtákból.
A Pécsi borvidék körzetei tehát éghajlati és talajadottságaikban kedvezõek a szõlõtermesztésre. Mondatjuk azt, hogy biztonságos körülmények között termésszabályozással, megfelelõ mennyiségû és kiváló minõségû borok termelhetõk.
A borvidék szõlõterületének növelésére további kiváló lehetõségek vannak, mivel a szõlõkataszterben több mint 1000 ha feletti, I. o.-jú terület áll rendelkezésre szõlõtelepítésre. A lehetõségek kihasználására hazai és külföldi befektetõket is várunk a szõlõ-borágazatba.
A borok mellett pezsgõt is gyártanak Pécsett. A mai Magyarország területén 1853-ban elsõként Pécsett alapított pezsgõgyárat a Littke család. A Pécsi Bazilika melletti pezsgõpincében ma is folyik klasszikus pezsgõkészítés a svéd tulajdonban lévõ Cezar Winery Kft-nél. A pécsi pezsgõrõl bõvebbet a Pezsgõrend bemutatkozásánál fognak hallani.
1949-ben alakult meg és azóta mûködik az FVM Szõlészeti és Borászati Kutatóintézete Pécsett. Mint kutató, oktató, szaktanácsadó bázis jelentõs hatást gyakorol a térség szõlõ- és borkultúrája fejlõdésére. E témáról Dr Kozma Pál igazgató úrtól fogunk részletes tájékoztatást kapni.
Meg kell emlékezni a teljesség igénye nélkül nagy elõdeinkrõl. Elsõként a filoxéra felfedezõjérõl, a szõlõrekonstrukció nagy szervezõjérõl Horváth Antal ügyvédrõl. A filoxára ellenálló szõlõalanyok nemesítésében világhírnévre szert tett Teleki Zsigmond és Teleki Sándorról pécsi – villányi szõlõbirtokosokról, szõlõnemesítõkrõl. Segítõikrõl: Szilágyi Jánosról és Gombócz Istvánról. Munkájuk során született a Berlandieri X Riparia T.-8.-B és az -58, a Teleki-Kóber 5BB. és a SO4 , amelyekkel világhírnévre tettek szert.
Dr Németh Márton ampelográfusról és szõlõnemesítõrõl a pécsi szõlõfajta gyûjtemény megalapítójáról. Az Olasz rizling P-2, a Cirfandli P-4, a Furmint P-1, P-26, P-27 klónfajták és a Királyleányka nemesítõjérõl, a kutatóintézet elsõ vezetõjérõl. Továbbá Dr Király Ferenc szõlõnemesítõrõl, aki Pécsett állította elõ a Zenit, Zengõ, Oremus sikeres szõlõfajtákat.
Napjainkban borvidékünk szõlõinek döntõ többsége apró parcellákból áll, kistulajdonosok birtokolják.
A korábbi integrátor a Pannonvin Rt megszûnésével a szõlõtermelõk integrátor nélkül maradtak. A megtermelt szõlõ tekintélyes részét gazdáink értékesítik, más borvidékeken dolgozzák fel azt. Az elmúlt években megindult a területek lassú koncentrációja. A helyzeten alapvetõen az változtatna, ha a hiányzó feldolgozó borászati és palackozó kapacitás kiépülne a borvidéken minden körzetben. A legjobban szolgálná a borvidéket, ha pinceszövetkezet alakulna és központi pénzügyi támogatással, kiépítenék azt a korszerû borászati technológiát, amely a kor követelményeinek a megfelelõ piacképes árut biztosítaná.
Hegyközségeinkben 1-3 azoknak a gazdáknak a száma, akik palackos borral is piacra kerültek. Legnagyobb ilyen vállalkozások Mohácson a Movin Kft és a Vaskapu kastély Kft, Szajkon a Linden Kft, Bólyban az Euvitis Kft és a Roth Pince, Hásságyon a Belvárdgyulai Mg. Rt Pincészete, Pécsett az FVM Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet Pincészete, a Lisicza Borház Kft, a Pécsi Bor Kft, a Radó Pince, Szabó Zoltán Pincészete, Szigetváron a Hegedûs Kft, Kertész Pince, Novák Pince, Mozsgón pedig az Ebner Borház Bt.
Borvidékünkön 6. éve mûködik a Mohács-Bóly Térségi Borút Fehérborút Egyesület és 2005. óta a Pécs-Mecseki Borút Közhasznú Egyesület, amelyek lefedik a teljes borvidéket, sõt mint „tematikus borutak” a környezõ településeket is bekapcsolták a vendégváró turisztikai csomagjainkba. Bõvebbet borútjaik vezetõitõl fognak hallani.
Beszámolóm végéhez közeledve – remélem, hogy a mai bemutatkozásunkkal, a megkostolandó borokkal- és pezsgõvel sikerül olyan kedvezõ képet formálni a Pécsi borvidékrõl, hogy a jövõben többen keresik majd, illetve választják a pécsi borokat és Villányba menet-jövet megállnak és elidõznek nálunk, ahol szép borokkal és színvonalas vendéglátással várjuk vendégeinket.
Pécs, 2006. május 29.
Wirth György
elnök