A hires francia borok eredete

A Paul Cartledge professzor által készített tanulmány szerint sohasem született volna meg a világ legnagyobb bortermelõ ipara, ha az idõszámításunk elõtti 600 körül, nem telepedtek volna le görög gyarmatosítók Franciaország déli területén – olvasható a Daily Telegraph híroldalán (telegraph.co.uk). A tanulmány ezzel azt az elméletet látszik eloszlatni, mely szerint a rómaiak honosították meg Franciaországban a szõlõtermesztést.

Cartledge arra is rávilágít, hogy egykor a görögök alapították a ma Marseilles-ként ismert Massalia városát, melyet aztán nyüzsgõ kereskedelmi központtá virágoztattak, ahol a helyi ligur-kelta törzsek folytattak egymással árucserét. A professzor kutatásai szerint, a várossal szomszédos Rhone vidéke pedig már néhány generáció múlva az egzotikus görög italként csodált, erjesztett szõlõlével töltött amforák elsõdleges szállítási útvonala lett.

Az új nedû hihetetlen gyorsasággal terjedt el a nyugat-európai törzsek között, és így vált késõbb a franciák modernkori szerelmének tárgyává. „Remélem, hogy ezzel véget ér az a hosszas vita, mely a szupermarketek polcain lévõ borok történelmi eredetérõl folyik.

Hiszen habár néhány tudós egyet ért abban, hogy a görögök központi szerepet játszottak az európai borkereskedelem meghonosításában, mások mégis úgy gondolják, hogy az etruszkok, illetve a késõ rómaiak voltak az egyedüli +felelõsei+ a franciaországi szõlõtermesztés elterjedésének” – mondta. Cartledge megállapításait részben arra a másfél méter magas és 200 kilogrammot nyomó, Vix Karter nevû bronz edényre alapozza, melyre a franciaországi Burgundia északi területén egy kelta hercegnõ sírjában bukkantak rá a régészek.

A professzor szerint ugyanakkor még két másik fontos tényezõ is a görögök közbenjárását bizonyítja. „Elõször is a görögöknek házasodniuk és vegyülniük kellett a helyi ligurokkal, hogy ezzel biztosítsák Massalia fennmaradását, mivel saját áruik és ötleteik is ott találtak piacra.

Másodszor pedig a borkereskedelmükrõl is bõséges régészeti leletetek árulkodnak (ellentétben az etruszkokkal és a rómaiakkal), melyek többségére a kelta területeken találtak rá” – mondta. Cartledge kutatásai egyébként nem a modern görög állam földrajzi területére, hanem az ókori Görögország, vagyis a keleten Grúziától, nyugaton Spanyolországig terjedõ antik birodalomra terjedtek ki.

Forrás:
HírExtra
http://www.hirextra.hu