A gazdák is tulajdonosok lehetnek a Tokaj Kereskedõházban

A most még teljesen állami tulajdonú Tokaj Kereskedõház jelenleg a legnagyobb felvásárlója a tokaji borvidéken termelt szõlõknek: a 30 százalékot a cég veszi meg, a forgalomba került tokaji borokat szintén a Kereskedõház palackozta. Az állami borászat a bel- és külföldi piacokon évente 6-8 millió palack bort értékesít, a tervek szerint három éven belül elérik majd a 10 millió palackot. A mintegy 130 dolgozót foglalkoztató cég az idén a múlt évihez hasonló, 2 milliárd forint körüli árbevétellel számol.

A gazdák is kapnak részesedést

Az idén felvásárlási rekordot döntött a kereskedõház, és a céljuk, hogy továbbra is aktív szerepet töltsenek be a borvidék gazdaságában – mondta el a borászat által szervezett sajtótájékoztatón Tombor András, a Tokaj Kereskedõház felügyelõbizottságának elnöke. Ez cégvezetõ tájékoztatása alapján megegyezik a kormány terveivel is, bár az állammal voltak nézeteltéréseik is.Az idén kilónként 140-400 forintért vásároltuk szõlõt a gazdáktól, magasabb áron, mint korábban bármikor. A kormánytól emiatt kaptunk is jelzéseket, azt szerették volna tudni, hogyan lenne megoldható, hogy egységáron vegyük a szõlõt. Azt válaszoltuk, sehogy, a szabad piacon ez nem mûködik, és egyébként sem szeretnénk, hogy a termelõk olcsóbb szõlõt adjanak, mert az a minõség rovására menne.”

Tombor András beszélt arról is, hogy a tervek szerint 2018 után már nem száz százalékban állami tulajdonban lenne Tokaj Kereskedõházban, terveik szerint a szõlõtermelõk is szerezhetnének részesedést a borászatban. Arról, hogy mekkora részesedéstõl válna meg az állam, és milyen formában juthatnak majd tulajdonhoz a gazdák, még nem született konkrét döntés.

Új nevet kap

A Tokaj Kereskedõház emellett nevet is változtat majd, mivel, mint mondta, a mostani nevéhez túl sok negatívum tapad”.

A Kereskedõház 2013-tól 2017-ig 17,1 milliárd forintnyi állami tõkét kap. Ebbõl, ahogy a sajtótájékoztatón elhangzott, eddig közel 3 milliárdot költöttek el. A közelmúltban elkészült beruházásokat, mint például a nemrég átadott hûtõcsarnokot még nem ebbõl, hanem korábbi forrásaikból fedezték. Az új állami tõkét eddig infrastrukturális beruházásokra fordították, valamint egy, közel száz adatréteget tartalmazó digitális rendszerre, amellyel tudományos alapokra helyeznék a tokaji borászatot.

Tudományos borászat

Szappanos Péter, a Kereskedõház vezérigazgatója a rendszer bemutatásakor elmondta: amikor 2013-ban elkezdték felvenni és kiértékelni az adatokat, rájöttek, hogy nagyon sok mindent még nem tudnak a tokaji borvidékrõl. A borvidék domborzatáról többek között légi, lézerscanneres felmérés készült, történelmi adatok alapján vizsgálták a klímaadottságokat, valamint a talaj állapotát az egyes szõlõhegyeken – ez utóbbi kutatásban a Magyar Földtani Intézet munkatársai is részt vettek. Légi fényképeket használtak a tõkesûrûség, fajtagazdagság, a termékenység, valamint a betegségek terjedésének felmérésére is, ezeknek az adatoknak a szõlõ felvásárlásakor vették hasznát.

Kényes nemespenész

A tokaji bortermelés ugyanakkor erõsen függ az idõjárás változásaitól. Balassa István szõlész az Origo kérdésére elmondta: bár a digitális rendszert 2013 óta használják, a 2014-es évjárat az egyik legrosszabb volt az elmúlt években. Ennek oka, hogy az aszúsodáshoz szükséges botrytis nemes gomba az idõjárás miatt nem terjedt megfelelõen. Emiatt a termés 20-30 százaléka volt csak ideális állapotú.

A botrytis, bár alapvetõen a szõlõ élõsködõje, mégis hasznos szerepet tölt be, ugyanis a penészgombával „fertõzött” szõlõszemekbõl lesznek az aszúszemek. Ahhoz azonban, hogy ideálisan aszúsodjon a szõlõ, speciális idõjárási körülmények kellenek: a legjobb, ha a szüret végén esõs és napos idõszakok váltják egymást, mert ez segíti a penész terjedését, de eközben a szõlõszemek további érését is.

Az aszú a legjövedelmezõbb

Balassa István szerint sok gazdának kockázatos befektetés az aszúra koncentrálni, vagyis sokáig a tõkén hagyni a szõlõt, hogy a szemek megaszúsodjanak. Ha ugyanis a körülmények nem megfelelõek, aszúsodás helyett egyszerûen csak megrohad és kárba vész a termés. „Vannak olyan termõterületek, ahol a botrytis hatékonysága nagyobb, míg máshol érdemesebb hamar leszedni a szõlõt, mert a legtöbbször nem lesz aszú belõle. A termelõket arra biztatjuk, hogy ismerjék meg a szõlõhegyük adottságait, és döntsék el, hogy aszút vagy hamar leszüretelt szõlõt érdemes-e termeszteniük” – mondta Balassa István, majd hozzátette, hogy a Tokaji Kereskedõház mindezek mellett bátorítja az aszútermelést, a Tokaji Aszú értékesítése prioritás számukra, hiszen a tokaji borok közül erre van a legnagyobb kereslet.

„Korábbi szõlõfelvásárlás ad-hoc alapú volt, de 2015-ben, a digitális rendszer segítségével nagy javulást értünk el, mivel ekkor kezdtük el különbséget tenni a gazdák között, hogy kiktõl veszünk aszút, és kitõl csak egészséges szõlõt. A korábbi rendszerrel nem lehet a világpiacon is versenyképes minõségû és mennyiségû bort termelni” – mondta Balassa István.

A Tokaj Kereskedõház emellett új gazdálkodási módszerek bevezetésére is bátorítja a gazdákat, akik például az úgynevezett Guyot-mûvelésrõl, a bakmûvelésrõl és az ernyõmûvelésrõl (speciális metszési módszerek) szóló tájékoztatókat kapnak szerzõdéskötéskor.

Forrás:
Origo
http://www.origo.hu