A Dél-balatoni borvidéken tegnap megkezdõdött a szüret

Tegnap a Balaton Agrár (BA) Zrt. megkezdte Ordacsehiben a Csabagyöngye szõlõk szedését, ezzel itthon megkezdõdött a szüret. Tavaszi József, a társaság elnök-igazgatója arról számolt be, hogy a Dél-balatoni borvidéken – ha marad a száraz napos idõjárás – a tavalyi aszályos évnél sokkal jobb termésre számítanak. (A BA 180 hektárnyi saját és 370 hektárnyi integrált szõlõterületen gazdálkodik.) A leszedett termés eredményét hamarosan palackozzák az észak-balatoni Varga Pincészetben. A felmérések szerint a Dél-Balatonon a mustfok 14-15 közötti, míg a savtartalom literenként 6,5-7 gramm, ami ideálisnak mondható.

Az viszont gondot jelent, hogy a Csabagyöngye jelenleg nem termel profitot a társaságnak, igaz, legalább eltartja magát. Elhamarkodott lépést mégsem akarnak tenni, ezért a BA még pár évet kivár, sikerül-e ezt a tõpusztulásos betegségnek amúgy nehezen ellenálló fajtát felfuttatni, és csak azt követõen dönt arról, hogy újratelepíti-e. Ez már csak azért is fájdalmas lenne, mert a BA éppen a tavalyi – jó átvételi áraknak köszönhetõ – eredménynek köszönhetõen ötéves, 50 hektáros szõlõtelepítési programba kezdett, amit felfüggeszt, ha az idei eredmények nem igazolják vissza a beruházás ésszerûségét – mondta az elnök-igazgató.

A termésátlag az elmúlt évihez képest egyébként 10 százalékkal nõtt, ezzel szemben az átvételi árak ugyanilyen mértékben csökkentek. Tavaszi József szerint a többi szõlõfajta esetében is 10-20 százalékos átvételiár-csökkenésre lehet számítani, ami azért még fedezi az önköltséget, az azonban bizonytalan, hogy profitot hoz-e a gazdáknak. Szerinte a fejlemények leginkább azzal magyarázhatók, hogy magyar karakterû palackozású olcsó olasz tömegborok ellepték a hazai piacot, kiszorítva a magyar nedûket, amelyekbõl így sok készleten maradt.

A szüret egy újdonsággal kezdõdött, miután egy tavaly 40 millió forintért vásárolt, több száz ember munkáját kiváltó betakarítókombájn végzi a szedés zömét. Több helyen viszont a szõlõtõkék kialakítása miatt továbbra is csak kézzel lehet dolgozni. Mint kiderült azonban, a termelõk szívesen kiváltanák az összes kézi munkát gépekkel, mert elmondásuk szerint az alkalmi munkások elképesztõ adminisztrációval járnak, és folyamatosan tartaniuk kell a munkaügyi felügyelõktõl, akik teljesíthetetlen feltételeket kérnek számon.

A Varga Pincészet adatai szerint az utóbbi két évben jelentõsen, mintegy harminc százalékkal emelkedtek a szõlõárak, amit a termelõk folyamatosan növekvõ költségei némiképp indokoltak is. Tavaly a szõlõ kilónkénti felvásárlási ára fajtától függõen 60-200 forint között mozgott, amiben az idén – szerinte – 15-30 százalékos csökkenés várható a nagyobb termés miatt. Varga Bálint bortermelõ kifejtette, hogy a túl magas alapanyagárak a kereskedelmi tömegtermelés területén versenyképtelenné teszik a magyar borokat. Ez eredményezte egyrészt a magyar export csökkenését, másrészt az import növekedését. A kedvezõtlen helyzetet tovább nehezítette a forint jelentõs erõsödése. Ezek miatt a pincészetek a korábbi éveknél lényegesen nagyobb borkészlettel vágnak neki a szüretnek, ami csökkenti a szõlõ iránti keresletet, és visszahat az elmúlt években kialakult magas felvásárlási árakra is.

Forrás:
Népszabadság
http://www.nol.hu