A cég dolgozói beleszólást kérnek a Tokaj Kereskedõház ügyeibe

Kiss István, a cég vezérigazgatója úgy véli, a legfontosabb lépés annak a kinyilvánítása, hogy az állam nem akarja privatizálni a TK Zrt.-t. Egy ilyen kinyilatkoztatás (vagyis a vagyontörvényben a tartós állami tulajdonba sorolás) megnyugtatná a társaság üzleti partnereit is, jelenleg ugyanis – mint elmondta – szinte nem zajlik le tárgyalás anélkül, hogy a vásárlók ne feszegetnék a borászati társaság jövõjét.

A gazdák, a dolgozók, valamint a cég vezetése által kitalált elképzelés szerint a vagyonkezelõi jog gyakorlását átadnák egy újonnan alakuló szervezetnek, amelyben helyet kapnának a termelõk és a munkavállalók is. Kiss István úgy látja, a társaság megfelelõ mûködésében elsõsorban ezek a csoportok érdekeltek: a gazdáknak biztos piacot jelent egy jól mûködõ cég, a dolgozóknak pedig (akik egy része termelõ is) stabil munkahelyet. A közös üzemeltetés feloldaná azt a problémát, amely az eddigi szüretek alkalmával jelentkezett: a szõlõ átvételi árának meghatározását. Amennyiben az árképzés – az eddigi gyakorlattól eltérõen – közös konszenzus alapján történne, jóval kisebb lenne a feszültség a borvidéken.

– A társaságot mûködtetõ szervezet a tulajdonos államnak vagyonkezelõi díjat fizetne. Ha viszont a borászati vállalkozás ebben a formában mégsem mûködne megfelelõen, az állam azonnal visszavehetné az irányítást a cég felett – közölte Kiss István. Az elképzelést tartalmazó levelet a tervek szerint ma juttatják el Bajnai Gordon miniszterelnökhöz.

Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint szimpatikus az elképzelés. Mint tudósítónknak elmondta, agrárminisztersége eddigi ideje alatt több olyan vállalkozást is sikerült létrehozni, ahol a mezõgazdasági feldolgozó üzemet – hasonlóan a nyugati országokhoz – a termelõk üzemeltetik. Véleménye szerint ez azért is fontos, mert a privatizáció egy korábbi idõszakában a magyarországi feldolgozók jelentõs része külföldi tulajdonba került, az új tulajdonosok közül többen pedig egyszerûen piacszerzésként kezelték a befektetést, így hamarosan bezárták a birtokukba került üzemeket. A tokaji borvidék termelõinek kezdeményezését azért tartja jó ötletnek, mert így hazai termelõk vehetik kezükbe saját ügyeik irányítását.

– A Tokaj Kereskedõház ügye azonban kényes – tette hozzá. Az agrártárca vezetõje úgy véli, csakis a cég stabil és eredményes mûködtetését biztosító üzleti terv ismeretében érdemes megvizsgálni az elképzelést. Ennek a kidolgozásához minden segítséget megad a szakminisztérium. Az állam ragaszkodik ahhoz, hogy jelen legyen a tokaji borvidéken, így a cég eladása nem jöhet szóba – jelentette ki a miniszter.

A Tokaj Kereskedõház Zrt. az elmúlt években hároméves szerzõdést kínált azoknak a termelõknek, akik vállalták, hogy – betartva a cég termelési elõírásait – biztosítják az alapanyagot a borkészítéshez. A cég ugyanis gyakorlatilag mindössze hetvenhét hektárnyi saját szõlõterülettel rendelkezik. Jelenleg mintegy kétezer termelõtõl és kilencszáz hektárról vásárolják fel a szõlõt. A cég az elmúlt években nyereséggel zárt, amit a szükséges fejlesztésekre tudtak fordítani, mert az állam nem vett ki pénzt a cégbõl.

Forrás:
Tokaj.hu
http://www.tokaj.hu