A borpiacról rendezett konferenciát az Országgyûlés

A parlamenti képviselõk és szakértõk arról cseréltek eszmét, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a mezõgazdaság lehetõségei és a vele szemben támasztott követelmények között, és hogyan lehet az Európai Unió rendszerébe ágyazottan korszerû mezõgazdasági és vidékfejlesztési politikát folytatni.

Bár Magyarország az EU bortermelésének mindössze 2 százalékát adja, az ország számára elsõdleges érdek a minõségi termelés biztosítása, a borhamisítás megszüntetése, a kereslet- és kínálat egyensúlyba hozatala, az ehhez szükséges terület- és hozamkorlátozás, a korszerû termelési, marketing és adminisztratív eszközök használata. Magyarország ellenzi az Európai Bizottság kezdeményezését a cukor hozzáadásának megtiltásáról, és a javaslat megakadályozására tizennégy tagországgal fogott össze. Az Európai Parlament becslése szerint ugyanakkor számolni kell azzal, hogy 5-10 éven belül több bor érkezik majd az EU-ba, mint amennyi innen más piacokra jut.

A konferencia résztvevõit különösen a tokaj-hegyaljai borvidék jelene és jövõje foglalkoztatta. Az uniós tagságnak köszönhetõen eredetvédelmi megállapodást sikerült elérni Ausztráliával és az Egyesült Államokkal, 2007. március 1-jétõl pedig már francia és olasz termelõk sem használhatják a tokaji megnevezést boraikon. Bár a megegyezés létrejött Magyarország és Szlovákia között a történelmileg a borvidékhez tartozó, a mai Szlovákia területén fekvõ községek névhasználati jogairól, az ehhez szükséges szlovákiai belsõ rendelkezések és intézkedések egy része a mai napig nem valósult meg és ez jelentõs problémát okoz a tokaji termelõknek. A legnagyobb gondot jelenleg mégis a „tokaji” megjelöléssel Ukrajnában forgalomba hozott italok jelentik, ezek ugyanis súlyosan sértik Magyarország érdekeit a hagyományos export piacokon, az egykori szovjet utódállamokban – hangzott el a konferencián.

A mezõgazdaság korszerûsítése, az átfogó vidékfejlesztés megvalósítása során fontos szerep jut a közvetlen kifizetéseknek, a támogatásoknak. A magyar mezõgazdaság 2007-ben például mintegy 155 milliárd, 2013-ban pedig 370 milliárd forintnyi kifizetéshez jut, míg a vidékfejlesztés céljaira évente 180-190 milliárd forintnyi támogatás jut majd közösségi forrásokból. Ezek további hazai költségvetési forrásokkal is kiegészülhetnek. Természetesen ahhoz is széleskörû összefogásra van szükség, hogy az ország valóban képes legyen ilyen összegû támogatások befogadására, hatékony hasznosítására – vélték a rendezvény szakértõi.

Forrás:
EUvonal
http://www.eu2004.hu