A borászatok 101 milliárd forintot elérõ termelési értéke az élelmiszeripar 3 százalékának felel meg
Czerván György elõadásában kiemelte, hogy az élelmiszeripari vállalkozások 14%-ának fõtevékenysége a borászat (összességében ennél több vállalkozás foglalkozik borkészítéssel). Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak 4,1%-ának adnak munkát a borászati vállalkozások.
A szõlõtermesztésben tevékenykedõ egyéni gazdaságok a mezõgazdasági terület 0,88%-át mûvelik meg, ezzel szemben bruttó termelési értékben részarányuk a mezõgazdaságban tevékenykedõ egyéni vállalkozások 2,35%-át teszi ki. A szõlõtermesztésben tevékenykedõ társas vállalkozások a mezõgazdasági terület 0,43%-át mûvelik meg, ezzel szemben bruttó termelési értékben részarányuk a mezõgazdaságban tevékenykedõ társas vállalkozások 1,45%-át teszi ki – az adatokból is látható, hogy a borászat magasabb hozzáadott értéket képvisel – emelte ki az államtitkár.
Czerván György arról is beszélt, hogy Magyarországon a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai alapján 64,8 ezer hektár az 1000 nm-nél kisebb árutermõ, és az 1000 nm-nél nagyobb borszõlõültetvények összesített területe. Hazánkban az egy fõre jutó borfogyasztás közel 26 liter évente, amellyel elmaradunk a franciák 42, és az olaszok 34 literes éves egy fõre vetített átlagfogyasztásától.
A magyarországi borexport az idei elsõ nyolc hónapban 49 millió eurót – több mint 15 milliárd forintot – tett ki, ez mintegy 416 ezer hektoliter bor kivitelét jelentette. Az idei magyar borimport mennyisége az év elsõ nyolc hónapjában 192 ezer hektolitert tett ki, összesen mintegy 14 millió euró – 4,3 milliárd forint értékben – közölte Czerván György.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság 2019-2023 között újabb támogatási idõszak megnyitását határozta el, az erre az idõszakra vonatkozó részletszabályok kidolgozását a Bizottság már megkezdte. A nemzeti támogatási program keretében ebben az idõszakban a magyar borágazat számára ismételten rendelkezésre állhat az évi 29 millió eurós támogatás legalább 2020-ig.
A jelenlegi támogatási idõszak (2014-2018) keretein belül Magyarország ebben az 5 évben 145,5 millió euró felhasználására – évente 29 millió euróra, mintegy 9 milliárd forintra – jogosult. Ilyen jelentõs mértékû támogatással az ágazat a rendszerváltás óta nem számolhatott – tette hozzá.
Czerván György hangsúlyozta, hogy az ágazat jövõje szempontjából a szõlõültetvények telepítését a minisztérium stratégiai fontosságúnak tartja. Éppen ezért a legtöbb támogatást a szõlõültetvények szerkezetátalakítása és átállítása jogcímen elérhetõ, melyen 124 millió euró – mintegy 38 milliárd forint állt rendelkezésre. Az Európai Uniós csatlakozásunk óta a szõlõültetvények szerkezetátalakítására és átállítására közel 50 milliárd forintot kaptak a termelõk, amely mintegy 23 ezer hektár szõlõültetvény megújítását tette lehetõvé.
Az államtitkár megemlítette: a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatását 2016-tól már a vidékfejlesztési források terhére lehetett igényelni. A rendelkezésre álló támogatási keret az új forrásból mintegy 40 milliárd forint. A támogatást közvetlenül a szõlõbor elõállítás célját szolgáló, borászati technológia, továbbá az üzem mûködtetéséhez szükséges épület építésére vagy fejlesztésére lehet fordítani.
A bortörvényrõl szólva Czerván György örömtelinek nevezte, hogy az Országgyûlés 191 támogató szavazattal elfogadta a jogszabály módosítását. Az államtitkár megfogalmazta, hogy a törvénymódosítás az egész ágazat érdekeit szolgálja, melynek egyik lényeges pontja, hogy a meglévõ szõlõültetvények fennmaradása érdekében a jövõben az ott tevékenykedõ termelõk határozhassák meg, hogy a szõlõtermesztésre alkalmas területen a szõlõtelepítésen kívül milyen ültetvény telepítése engedélyezhetõ. Fontos újítás, hogy a borszõlõültetvény kivágásához a jövõben nem kell elõzetes hegybírói engedély, a kivágás tényét a kivágást követõ 15 napon belül kell bejelenteni a hegybírónak. A kivágást a hegybíró az újratelepítési engedély igénylésére vonatkozó eljárásban ellenõrzi.
Czerván György az idei szürettel kapcsolatban megjegyezte: a gazdáknak sokféle idõjárási kihívással kellett megküzdeniük, tavasszal a fagyok, míg július-augusztusban a heves esõzéseket kísérõ jégesõk okoztak gondot. Ezek hatására a termésátlag a becslések alapján mintegy 7,9 tonna hektáronként, amelybõl 2,75 millió hektoliter bor kerülhet a pincékbe.