A borágazat átalakítása novemberre fejezõdik be

A hegyközségek megújításáért és a szõlõ-bor ágazat fejlesztéséért felelõs miniszteri biztos a Balatoni Borrégió szõlõtermesztési és borászati tanácskozását nyitotta meg, majd elõadást tartott az ágazat idõszerû kérdéseirõl, illetve a Nemzeti Borkiválóság Program nevû ágazat-stratégiáról.

Kifejtette, sok probléma volt a januárban hatályba léptetett hegyközségi törvénnyel, mivel nem bizonyult kellõen megalapozottnak. Az ágazat szervezeti átalakítását szerették volna szüretig végrehajtani, de ez várhatóan csak a jogszabály által meghatározott határidõre, novemberre valósulhat meg.

Ismertette: az átalakulás részeként 22 borvidéknek, illetve borvidéki tanácsnak kellett megalakulnia, amit már csak a zalai nem teljesített. Idõközben 105 hegybírót neveztek ki, akiknek tisztázódott a szerepük, szétválasztva a közigazgatási és érdekvédelmi feladatokat. (A jövõben a hegybírák látják el a közigazgatási, és a hegyközség elnöke az érdekvédelmi funkciókat.) Augusztus elsejétõl egyebek közt a szõlõtelepítési jogok elbírálása is átkerült a hegybírókhoz a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól.

A miniszteri biztos példaértékûnek nevezte a balatoni borvidékek szervezõdését, valamint kiemelkedõnek és követendõnek a Csopaki eredetvédelmi kódexet.

Szólt arról is, hogy a tervek szerint egy nagy agrárgazdasági kutatóintézetbe fogják integrálni az összes szõlészeti és borászati kutatóintézményt, amely remélhetõleg nem töri meg a badacsonyi intézmény magas szintû kutatómunkáját.

Ismertetése szerint jelenleg zajlik a 11 tagú Bor Eredetvédelmi Tanács újjáalakítása, és 3 évnyi szünet után júniusban már újjáalakult a 20 szakemberbõl álló Országos Borszakértõ Bizottság. Ez a bizottság bizonyos marketingtevékenységekbe is belevágott, „Országkóstolót” indítva. A mustrán elsõként a fehér borok kerülnek górcsõ alá. Ennek keretén belül augusztus 9-ig lehet ingyenesen nevezni bármilyen magyar fehér borral. A mintákért fizetnek a szervezõk, majd a kóstolás és minõsítés után könyv készül a termékekrõl. A magyar termelésû vörösborok lajstromozására jövõ tavasszal kerül sor. A szaktárca tárgyalásokat kezdeményez a kereskedõkkel arról, hogy az elsõ 10-20 legkiválóbb bor polcpénz nélkül kerülhessen a boltok, áruházláncok polcaira.

Kiss Eliza az MTI-nek elmondta, az idén eddig mintegy 6 milliárd forintot, a korábbi éveknél jóval többet kapott a borágazat szõlészeti géptámogatásokra és szerkezetátalakításra, és az október elejétõl lehívható támogatásokon keresztül újabb összegek állnak majd rendelkezésre.

„A borászat, mint szakma, ugyan vonzó, de maga az ágazat, az összes járulékos feladatával nem, ezen kell változtatni a jövõben” – fogalmazott a szakember.

Hozzátette: a borágazat ugyan stagnál, de a tömegborok és presztízsborok fogyasztása is nõ. Ma már a magyar ember újra több bort fogyaszt, mint sört, így az ágazatnak van jövõje. Ezért különösen fontos a fiatalok visszacsábítása a szakmába.

Forrás:
Kormányzat – Vidékfejlesztési Minisztérium
http://www.kormany.hu