A 2008 évi szüreti helyzetrõl a Magyar Szõlõ és Bortermelõk Szövetsége
A bonyolult növényegészségügyi helyzet, a jelentõs költségnövekedés, az erõs euró miatt feszültségekkel terhelt az idei szõlõszüret kezdete
Vegyes várakozásokkal készül a borszakma a 2008. évi szüretre
Avagy a szõlõre is kiterjed a gyümölcs-háború?
Az elsõ fecske ismét a Dél-Balatoni Borvidék és a Csabagyöngye szõlõfajta. Hosszú évek tapasztalata, hogy a korai fajták szüreti eredményeivel lehet pontosítani a termésbecslést, a várható termést helyileg és országosan is.
A szüret a sokéves átlaghoz képest néhány nappal korábban, de az extrém 2005-ös augusztus elsejei szüretkezdéséhez képest késõbb indult. Az elsõ eredmények a 10-20 %-os termésnövekedésre utaló termésbecsléseket látszanak megerõsíteni a tavalyi közepes mennyiséghez képest.
A 2008-as év extrém idõjárási kilengéseinek hatására a szõlõültetvények többségén nem sikerült megõrizni növény-egészségügyi optimumon a termést. A növényvédelmi költségek az égbe szöktek. A 30-40 %-os költségemelkedés nem csupán a permetezések számának növekedésébõl származik. Az üzemanyag árnövekedés mindenki elõtt ismert. A növényvédõszer szállítók bizonyos termékeiknél 60 %-os árnövelést hajtottak végre. Így a szõlõtermelõkkel is megfizettették a tavaly gyümölcs ágazaton elszenvedett veszteségüket, és az idei rekord gabonatermés miatti teherviselés növekedési várakozásaikat.
A növényvédelmi helyzet ezen erõfeszítések és költségnövekedés ellenére sem megnyugtató. A lisztharmat miatt a termés minõsége érdekében – ugyancsak költségnövelõ – válogatott szüretet kellene végezni, hiszen a zöldrothadás nyomai, a lisztharmat kártételekkel ideális fertõzési kaput képeznek az augusztus végi szeptember eleji esetleges esõs idõszakban a szürkerothadás számára. Ezért vélhetõen termésmentés jelleggel, kényszerszürettel is kell majd számolni. Ekkor fogja csak a szakmai igazán értékelni, hogy sikerült az EU borpiaci reform kapcsán a répacukorral történõ mustjavítást fenntartani. A cukrozással kapcsolatban az idén még a régi szabályok az érvényesek, de sokakat felkészületlenül ér, hogy bizonyos borászati derítõanyagokat ettõl az évtõl kezdõdõen allergén -ként kell majd a címkén deklarálni, pedig pont az ilyen bizonytalan egészségi állapotú termés esetében van szükség a borok fokozott kezelésére.
Közben a belpiacon a legújabb felmérések szerint csökkent a fogyasztás. Az export csupán a hordós boroknál növekedett, sajnos a palackos boroknál csökkent.
És itt jutottunk el a szõlõ-bor ágazatot érintõ olyan hatásra, melyet nem sikerült kompenzálnia a piaci szereplõinek. Ez a Forint/Euró árfolyamváltozás. Ennek hatása több területen is jelentkezett, sajnos többségében negatív módon érintve a borászati vállalkozásokat. Szerény pozitívum, az importált anyagok ára,
A borexportõrök többsége nem tudta áremeléssel kompenzálni a forint erõsödés miatti, 10 %-ot meghaladó veszteségét. Ezzel szemben az EU tagállamaiból – elsõsorban Olaszországból – származó import megnõtt, mert ezek a borok az árfolyamváltozás hatására olcsóbbak lettek. Bár néhányan optimistán tekintenek az Euró utóbbi napokban megindult erõsödésére, sajnos õket is csalódás fogja érni, mert az EU támogatások a borpiaci év kezdete elõtti napján – 2008-. Július. 31. – érvényes árfolyamon számítják át a következõ évben. Tehát korán dörzsölték a markukat, akik a korábbinál 20 %-al nagyobb kivágási támogatásra számítottak.
A szõlõtermelõk gazdasági kockázatát növeli, hogy néhány borvidéken a meghatározó, felvásárlók súlyos anyagi gondjairól lehet hallani, míg más piaci szereplõk a legolcsóbb, márkanéven és nem eredetvédett néven futó boraikhoz az olcsó importot tervezik felhasználni. Az árra érzékeny magyar fogyasztó pedig nem igazán nézi a címkén, hogy Produce of Hungary vagy Produced in the EU , ha egyáltalán bevallja a palackozó, hogy ez nem is magyar bor.
A bormarketingre szánt források felhasználása megkezdõdött, de ennek pozitív hatása a piacokon csak több hónapos átmenet után várható, viszont a forgalomba hozatali járulékot pont most a szüret elõtt kell befizetni. Ezért fontos lenne, ha a hatóságok fokozottan ellenõriznék a befizetés megtörténtét.
Nem a szõlõhegyen hangzó nóta fogja jellemezni az idei szüretet. Sokkal inkább morgolódást lehet majd hallani a borászok-felvásárlók részérõl az egyenetlen minõségre, a szõlõtermelõktõl az elõzõ évinél akár 10-20 %-al is alacsonyabb átvételi árak miatt.
Keresnünk kell tehát az érdekek egyeztetésének formáit, hiszen a nagy veszteség a kivágások növekedését eredményezi. Csökkenõ hazai termelés pedig negatívan hat a felvásárlással foglalkozó társaságokra is. Nagy tehát a veszélye annak, hogy elindul egy negatív spirál, ami komolyan veszélyezteti valamennyi ágazati szereplõ jövõjét, eddigi befektetéseik elvesztését.
Budapest, 2008. augusztus 13.
Müller István
Magyar Szõlõ- és Bortermelõk Szövetsége
ügyvezetõ igazgató